Amikor van egy program, ami azért hosszabb, mint egy hittanóra, akkor érdemes komolyabb visszajelzést kérni a résztvevőktől.Ezt a visszajelzési módot egy képzés végére találtam ki.
Fontos volt az, hogy megfogalmazzák, hogy mit tanultak meg, hogy min változtatnak, milyen javaslataik vannak a jövőre nézve.
Ehhez találtam ki egy játékot, ami ami lehetőséget ad arra, hogy konkrétan megfogalmazzák a gondolataikat.
Kicsit korrigálva leírom a lényeget.
A keretmese:
Elmegyünk most egy városnéző körútra.
Itt lehetőségetek van vásárolni. Benézhettek különféle helyekre, üzletelhettek.
Kaptok tőlem egy-egy csekk-könyvet, hogy vásárolhassatok.
(Mindenki kapott egy csomagolópapírból varrt jegyzettömböt. Nincs fotó.)
Azért, hogy vásároljatok.
A Régiségboltban eladhatjátok, amire már nincsen szükségetek.
Ide olyan dolgok kerülhetnek, amik másoknak még értékesek, de nektek már nem kell.
A szelektív hulladékgyűjtő telephelyre leadhatjátok,
amiről rájöttetek, hogy nem kell, nem való semmire.A bankban letétbe helyezhetitek mindazt, ami nagyon értékes, amit meg kell őrizni.
A találmányi hivatalban leadhatjátok a találmányaitokat a programmal kapcsolatban.
Szóval mindenki a jegyzetlapra írhatta a visszajelzéseit.
Csomagolópapírból varrtam a zacskókat.
Mindegyik zacskót egy másfél literes flakonra kell ráhúzni, és akkor olyan házszerű lesz.
