2015. június 12., péntek

Miért halt meg Jézus? egy bemutató

A Jézus haláláról tanít ez a bemutató. 
Nagyon látványos, amikor a folyadék egyszer csak elindul.




Szükséges eszközök:
·         egy lapos tányér
·         két db kicsi fémpénz
·         egy üvegpohár
·         egy gyertyamécses
·         kávé vagy más színes folyadék


A 6. lépésből álló bemutató közben a következőket mondhatjuk el.

Mondandó:
Cselekmény:
Történés:
1. Isten megteremtette az embert. Nagyon szerette, értékes volt a számára.


Lerakjuk a két érmét a tányérra.

2. A bűneset után az emberi természet egészen megromlott.

Ráöntjük a folyadékot a két pénzérmére. (Nem kell, hogy befedje az egész tányért.)
A folyadék ellepi a két pénzérmét.
3. Ezért Isten elküldte a világba a világ világosságát: Jézust. Az emberek hallgatták a tanításait.

Meggyújtjuk a teamécsest.
Ég a mécses.
4. De végül mégis elhallgattatták.
Ráborítjuk a mécsesre a poharat.
Egy kis ideig még ég a mécses.
5. Kioltották az életét.
Semmit se teszünk.
Elalszik a mécses. Elkezdi bugyborékolva felszívni a folyadékot.
6. Jézus a halálával magára vette a világ bűneit.
Semmit sem teszünk.
A pohárban keletkező vákuum miatt a pohár felszívja a folyadékot.



Ez egy olyan jó kis bemutató. De fontos, hogy megtaláljátok a ti tányérotokhoz, poharatokhoz megfelelő ideális mennyiségű folyadékot.
Szóval kísérletezgessetek előtte. 

2015. június 5., péntek

Égen a csillag- Ábrahám elhívásának a története


Ábrahám elhívásnak a történetét mesélhetjük el úgy, hogy közben hajtogatunk, és egy vagdosunk. A végén, amikor kihajtogatjuk a lapot, mindenki meglepődik.
Történetmesélés vázlatosan:
1. Ábrahám Hárán városában élt.
2. Ebben a városban minden család szép hatalmas nagy házban élt.
3. Egy napon Isten megszólította Ábrahámot, és azt kérte tőle, hogy induljon el egy úton (levágott papírcsík az út), hagyja el a házát, és sátorban éljen. Ez a sátor kisebb volt, mint a házuk. (Félbe kell hajtani a háztetőt a fekete szaggatott vonal mentén. A kék x a viszonyítási pont ahhoz, hogy látni lehessen, hogy hogyan kell forgatni a vágandó formákat.)
4. A sátor tényleg kisebb volt, mint a háráni házuk. (Zöld vonal mentén hajtunk.)
5. Volt külön sátra Sárának, (vágunk).
6. Volt sátra szolgálóknak is (levágjuk a kis részt, az lesz a szolgálók sátra).
7. A kisebb állatok is kaptak sátrat (vágunk az ábra szerint).
8. A nagyobbak is (ismét vágunk).
9. Isten azt ígérte Ábrahámnak, hogyha engedelmesen követi az utasításait (kihajtjuk a 9. képen látható formát) és arra megy, amerre ő mutatja az utat (a nyíllal mutatjuk az utat).
10. Akkor Isten azt ígéri, hogy annyi utódja lesz Ábrahámnak, mint égen (ekkor kihajtogatjuk a teljesen kivágott csillagot, de nem mondjuk ki a csillag szót!)
Ekkor mindig rámondják: CSILLAG.

Régóta szerettem volna már ezt az ötletet képekkel leírni. Próbáljátok ki!

(Régen írtam. Ma végre eszembe jutott a blog jelszava...)

2014. január 16., csütörtök

Imádság gyakorlása alsósokkal

Az 1.  Zsoltárt tanultuk. Ki a boldog ember.
Az óra végén azt kértem a gyerekektől, hogy gondoljanak valakire, akit boldognak tartanak.
De ne mondják ki a nevét.
Utána gondoljanak valakire, aki nem boldog. Ha megvan, akkor az ő nevét se mondják ki.
Ezután imádkoztam hangosan először azokért, akik boldogtalanok, majd szünetet tartottam, hogy magukban a gyerekek imádkozva mondják ki annak a személynek a nevét.
Utána imádkoztam azokért, akiket boldognak látunk, hogy maradjon így. Szünet, és befejezés.
Nagyon jó élmény volt számomra.

2013. december 9., hétfő

Ötlet összefoglaláshoz

Ezt az ötletet ajánlom összefoglaláshoz.
A lényege:
- először átismételjük a történetet célzottan
Ebben az esetben a tanult történetekből kiemeltük, hogy mit mondott el a történet Istenről.
- 6 széket körbe raktunk
- instrukció:
Képzeljük el, hogy egy nagy vacsorára vagyunk hivatalosak. Mindenki megjelenik, akinek a neve a széken van. És beszélgetés kezdődik. A próféták megpróbálják meggyőzni az "én"-t, hogy menjen, és beszéljen Istenről az embereknek. Bárki bármelyik szék mögé beállhat, és szólhat bárki nevében.

A játék úgy kezdődik, hogy Noémi néni (hitoktató) köszönti a vendégeket, és elmondja:
- Kedves vendégek, azért hívtalak el benneteket erre a finom vacsorára, hogy meggyőzzétek a vendég hittanosomat, hogy beszéljen Istenről a barátainak. Segítsetek nekem, hogy meg tudjam őt győzni.

A játék során elismételték a történet legfontosabb információit.
Pl. Azért menj el, mert én is megtapasztaltam, hogy bár nem hittem el Istennek, hogy menni kell, de aztán rávett, és jól sikerült minden.
Volt, aki az én nevemben szólt! Ez volt a legérdekesebb. Ilyesmit:
- Menj csak el, mert én már évek óta hiszek Istenben, és tudom, hogy mindig megsegít.

Olyan gyerekek is szóltak, akik soha sem szólnak semmi lényeget érintő témához.
Nagyon jó módja az információ átismétlésének úgy, hogy közben látjuk, hogy mit hisznek, mi az, ami megmaradt lelki szinten az összefoglalásig.



2013. november 17., vasárnap

Látok gyereket...Játék óra elején

Az alábbi játékot lehet óra elején jégtörő játékként is játszani.
Én azonban ismétléshez használtam.
Alsós korosztály.

Instrukció: Álljatok fel!
Látok gyereket ...(pl. integetni)
Látok fiúkat meghajolni.

A gyerekek gyorsan megértik, hogy az a feladat, hogy tegyék meg, amit mondok.
Az ismétléshez pedig így lehet felhasználni:
- Látok egy fiatalembert tanulni.
- Látok egy fiatal férfit ponyvát készíteni.
- Látok egy férfit dühösen.
- Látok egy embert földre esni.
Kit látok? (Pál apostolt)
Bármelyik bibliai szereplőhöz kitalálhatunk ilyen mondatot.
Viccesebb, mintha csak azt kérdezem, hogy ki volt az, aki ...
Mivel mozogni is kell közben, az a gyerek is részt vesz benne, aki nem tudja. És a mozgás révén ráadásul szerintem meg is tanulja a testével együtt, hogy mi a helyes válasz.
Ha véletlenül nem tudta volna.

2013. november 1., péntek

Mi a lényeg?

Most, hogy Noé történetéből a megmenekülésre készülök, a szivárványos szövetségkötésre, elmélkedni kezdtem a lényegen.

Az egyik Kreatív hittan tréningen az egyik kedves résztvevő azt mondta, hogy azt lett számára hangsúlyos, hogy legyen:
A lényeg a lényeg.
Ezt meg is fogalmaztam az elméleti bevezetésben. De azóta többször elgondolkodom ezen. Ráadásul most, hogy benne vagyok hittankönyvek előkészítésében is, ezt elég gyakran hangoztatom is.

Olyan kevés időnk van a gyerekek hitre nevelésére.
Luxus az, hogy ne a lényeget tanítsuk, és ne a lényeget rögzítsük.
Bizonyára nem hiábavaló megtanítani például Jézus egyik csodája kapcsán, hogy mi is az a vihar, hogyan keletkezik.
De ezt ezerszer jobban tudja egy tanár, mint mi. (tisztelet a kivételnek)
Bizonyára nem hiábavaló színezni hittanon.
De a legtöbb hitoktató rajz terén nincs ott, mint egy rajztanár.
Pedig hányszor rajzoltatunk csak úgy.
Istenről nem fog a tanítónéni beszélni. Nem az ő dolga, a mienk.
Megtaníthatjuk persze vele, hogy mitől esik az eső, de senki sem tanítja meg más, hogy ki az évszakok Ura, csak mi.
Szóval tudom, hogy kevés a hitoktatók ideje, és egyszerűbb az első dologba belekapaszkodni és erre gyorsan az órát építeni.
Tudom, hogy könnyű Illés története kapcsán hollókat rajzolgatni, vagy akár papírból kivágni.
De csak akkor, ha megtanulja belőle a gyerek, hogy Isten gondoskodik.

Szóval keressük meg a történet lényegét. Várjuk meg, míg megtaláljuk, és ne azonnal kapaszkodjunk az első szóba. És ha a lényeg megvan, akkor ahhoz találjunk ki feladatot, és ne az első asszociációhoz.
Mert minek is áldoznánk az amúgy is kevés időt ilyesmire.

Egy biztos. Nem fogok a szivárvány színeivel foglalkozni. Szerintem annyira mindegy, hogy milyen színekből áll, és azok milyen sorrendben követik egymást.
Komolyan.
De fontos, hogy Isten szövetséget kötött.
Úgyhogy erre építem az hittanötletemet, amit ma nem tudok még megmutatni, mert sötét este van, és ilyenkor csak csúnya képeket tudok készíteni.
De van egy ötletem.
Az ötlet egy részletét azért lefotóztam.
Fehér gombok kék felhőkkel.
Hamarosan minden kiderül.


2013. október 27., vasárnap

Visszajelzés

Amikor van egy program, ami azért hosszabb, mint egy hittanóra, akkor érdemes komolyabb visszajelzést kérni a résztvevőktől.
Ezt a visszajelzési módot egy képzés végére találtam ki.
Fontos volt az, hogy megfogalmazzák, hogy mit tanultak meg, hogy min változtatnak, milyen javaslataik vannak a jövőre nézve.
Ehhez találtam ki egy játékot, ami ami lehetőséget ad arra, hogy konkrétan megfogalmazzák a gondolataikat.
Kicsit korrigálva leírom a lényeget.

A keretmese:
Elmegyünk most egy városnéző körútra.
Itt lehetőségetek van vásárolni. Benézhettek különféle helyekre, üzletelhettek.
Kaptok tőlem egy-egy csekk-könyvet, hogy vásárolhassatok.
(Mindenki kapott egy csomagolópapírból varrt jegyzettömböt. Nincs fotó.)
Azért, hogy vásároljatok.
A Régiségboltban eladhatjátok, amire már nincsen szükségetek.
Ide olyan dolgok kerülhetnek, amik másoknak még értékesek, de nektek már nem kell.
A szelektív hulladékgyűjtő telephelyre leadhatjátok,
amiről rájöttetek, hogy nem kell, nem való semmire.
A bankban letétbe helyezhetitek mindazt, ami nagyon értékes, amit meg kell őrizni.
A találmányi hivatalban leadhatjátok a találmányaitokat a programmal kapcsolatban.


Szóval mindenki a jegyzetlapra írhatta a visszajelzéseit.


Csomagolópapírból varrtam a zacskókat.
Mindegyik zacskót egy másfél literes flakonra kell ráhúzni, és akkor olyan házszerű lesz.