A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kreatív. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kreatív. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 20., vasárnap

A kreativitásról

A képen egy kézművesfoglalkozás egyik pillanata látható.
Monogramos kulcstartókat készítettünk.
Addig, amíg Peti azt nem gondolta, hogy más funkciója is lehet a betűknek.
Meg is koronázta magát.

Azt mondják, hogy minél több felhasználási lehetőséget tud kitalálni valaki egy tárgynak, mondjuk gémkapocsnak, annál kreatívabb.

Nem terhel benneteket az, hogy mindig új és új ötletet kell kitalálni a gyerekeknek?
Én jól feladtam magamnak a leckét, amikor a blognak a kreatív jelzőt adtam. Bár szerintem ez a legpontosabb meghatározása az én csapongásaimnak.
Nem szoktatok attól tartani, hogy most már nem tudok több jó ötlettel előállni?

Egy sikerkönyv írónője elgondolkodott ezen. Mi lesz velem, ha ez volt életem legnagyobb sikere, pedig alíg vagyok negyven éves? Mi lesz ezután?
Történelmi kutatásokat végzett. Rájött, hogy az ókorban a görögök és a rómaiak is úgy tekintettek a kreatív, alkotó lélekre, mint akiket időnként az isteni segítő szellem megszállta. A siker és a kudarc csak részben volt a  géniusz sajátja. Nem volt akkora felelőssége. És az a felelősségtudat és a félelem nem ölte meg az alkotáshoz szükséges szabadságot. Az ókori felfogás szerint az alkotást és a zsenialitást az ember kölcsönkapta.
Így nem pusztultak bele, ha csak egy világra szóló gondolatuk vagy alkotásuk született.
Mindez megváltozott, amikor a kreativitást, géniuszt az egyén sajátjának kezdték tekinteni, tőle elválaszthatatlannak. Ezzel a felelősséggel sok nagy tehetség nem tudott megküzdeni.


Szoktatok előadást hallgatni a TED-en?
Én szoktam. Ez egy olyan oldal, ahol nagyszerű előadások vannak összegyűjtve a legkülönfélébb témában. Maximális hossza 20 perc.
A fent említett írónő előadása itt nézhető. Magyar felírat is van hozzá.


Benneteket nem szokott nyomasztani: Ötletet, de azonnal!
Ilyenkor mi a módszeretek?

2011. március 31., csütörtök

Alkotás



Szívkoszorú.
A néma fiú meggyógyításának a történetéhez találtam ki ezt a szívkoszorút.
A néma fiúnak azért is volt nehéz az élete, mert sem a gondolatait, sem az érzelmeit nem tudta megosztani másokkal. Miután Jézus meggyógyította, mindez megváltozott, közel kerülhetett másokhoz is.

A szívkoszorú kifejezi Jézus csodájának az áldását is, és arra is használtuk hittanon, hogy megtanuljunk vele egy éneket.
"Nem lesz egyedül szívem többé..."
Először a közös tanulás, utána aki megtanulta, elénekli, és egy kicsit a fejére teheti a koszorút.

Én így készítettem:
Láttam a neten egy ötletet Betz White-nál.
Papírvágóval felszeleteltem egy A/4-es színes fénymásolópapírt.
Két csík végét összetűztem. (Ez látható a kollázs tűzőgépes fényképén.)
A tűzőgépes fotó alatt látható, hogy csak szívet kell formálni, és innentől kezdve 4 csíkot kell összetűzni, kicsit kifordítva a papírcsíkot.
Utolsó szívnél összetűztem az egészet.
A gyerekek nagyon szerették, és a legkisebb ovis és a legvagányabb is elénekelte, csak a koszorú kedvéért.


2011. február 23., szerda

Mindennapi hálaima? Hogyan tanítsam meg erre a gyerekeket?


Hogyan lehet megtanítani a gyerekekkel, hogy az imádság nem csak kérés, hanem többek között hálaadás is?
Például a Hálaima-Levendula nevű szekrényillatosítóval.
Ezt a példányt hittanórán készítettük.
Volt néhány nagyon szép papírlapunk, amiből kivágtunk egyszerűen egy hosszú téglalapot. Félbehajtottuk. Egyik oldalára zöld papírból kézzel csíkokat téptünk. Lila papírból szintén hosszú csíkokat téptünk, majd tovább tépkedtük apró darabokra. Felragaszottuk a téglalap egyik felére. Aztán összeragaszottuk zacskó alakúra, utána levendula virágot szórtunk bele kb. egy evőkanálnyit zacskónként. Végül leragasztottuk.
Feladat: a szekrénybe betenni jól látható helyre. Amikor meglátjuk, amgunkban egy hálaimát elmondani. Ha az illat gyengül, csak jól fel kell rázni.
Ez a Hálaima-Levendula 3 éve készült. Még most is illatos.
Múlt héten említette egyik hittanosom, hogy még mindig ott van az ő szekrényében is, és még mindig használja imára! Ahogy én is.
Nem csak gyerekeknek való!