Teremtés-graffiti kísérlet

Mielőtt a gyerekeknek bemutatót tartottam, azelőtt próbálgattam a kép készítését. Íme az egyik kép.
Hogy tetszik?

Teremtés-graffiti

A hittanos fiúk szerint graffitiztünk. Igazából így mutattam meg a gyerekeknek, hogy hogyan alkotta Isten a világot.

Egy gyerek olvasta fel a bibliai szöveget. Én pedig festettem közben.

A legnagyobbak maguk is festettek A/5-ös lapra. És igazán jó képek készültek el.

És mindenki nagyon élvezte.

Ez még csak a részlet. Érdekes benneteket, hogy hogyan lehet pár perc alatt ilyen képet készíteni?

Kicsoda Isten?

Rájöttem, hogy nem elég mindig csak a bibliai történeteket tanítani.

Alapvető dolgokat is részletesen és alaposan meg kell tanítani a gyerekekkel.

Így a tanév elején sokat foglalkozunk a különféle csoportokban azzal, hogy kicsoda Isten.

Óra elején tisztáztuk, hogy ki az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

Az egyik gyerek elmondta, hogy ő látta Istent. Majd kiderült, hogy egy Jézusról szóló filmet látott. Tisztáztuk.

(Egy másik órán egy elsős kisfiú, aki először volt hittanon, elmondta, hogy ő tudja, hogy kicsoda Jézus. Ő hozza a karácsonyi ajándékot. )

Feladat:

Felírtam tulajdonságokat és cselekedeteket kisebb cetlikre.

Jól összekevertem őket.

Két csapatra osztottam a gyerekeket.

A cetliken található jellemzőket kellett ketté osztani.

Egy háromszögre tenni azokat, amelyek inkább Istenre jellemzőek, és egy emberformára, melyek inkább az emberre jellemzőek.

Ezzel a módszerrel egyrészt én határozom meg, hogy mely fogalmakon gondolkozzanak el, másrészt megtudom, hogy mely fogalmakat nem ismerik.

És egy két érdekes dolog is kiderül.

Tulajdonságok:

• gondoskodó
• kedves
• tehetséges
• türelmetlen
• mindenható stb.

Cselekedetek:

• kér
• figyel
• hisz
• ad
• vigyáz
• haragszik stb.

Amikor megvan a cetlik kettéosztása, akkor minden egyes cetlinél megkérem a gyerekeket, hogy mondjanak egy példát.

Érdekes eredmény:

• tehetséges jelzőt mindenki (2 korosztály is) Istenre érti.

Voltak olyan esetek, amikor azt is elmondtam, hogy ezt a jellemzőt vagy cselekedetet Istenre is lehet érteni.

pl.:kér

Utána megkérdeztem, hogy szerintük miért mondtam én ezt.

Így sokkal inkább megjegyeznek tényeket, mintha csak felsorolnánk.

Az Édenkert elhagyása

A csoportot két részre osztom. Lesznek fák és bokrok.

A fák felemelt kezükből koronát alkotnak. A bokrok leülnek a szőnyegre, és szintén felemelik a kezüket.

A kicsi katicabogár éneke alapján.

A katicabogár nagyon szeret itt lakni ebben a kertben. Szálldogálhat a bokrokra (rászáll valaki vállára), szálldogálhat a fákra, és ringatózhat a kellemes langyos szélben.

Az is jó ebben a kertben, hogy itt lakik egy nagyon kedves nő és egy nagyon kedves férfi.

A nő minden nap énekelget neki, amikor körülötte száll. Mindig kinyújtja az ujját, és ő rászáll.

A katica meghallgatja az éneket, majd tovább repül.

Mit énekel a kedves néni?

(Itt elénekelhetjük az éneket.)

Nagyon jó itt neki.

Egyik reggel megint csak keresi a kedves embereket.

De nincsenek ott, ahol szoktak lenni.

Benéz a katica az egyik bokor mögé (bokor-gyerek háta mögé), semmi. Benéz a fa mögé, de semmi.

Tovább repül.

Végig kutatja az egész kertet. Sehol sem találja őket.

Vajon hol lehetnek?

Talán nagyon jól elbújtak?

Nem bizony.

Elmentek a kertből, ki kellett menniük.

A kicsi katicabogár elindult, hogy megkeresse őket. Mert nagyon szerette volna hallani ismét azt az éneket. Rászáll a kert legszélsőbb fájára, és kukucskál.

Majd felemeli szárnyait, és elindul.

Ahogy elhagyja a kert legszélső fáját, látja ám, hogy itt, a kerten kivül nincs olyan sok szép gyönyörű bokor és fa.

Vannak fák itt is, de nem olyan szépek.

Meg is pihen az egyiken.

Jó sokat kell repülnie a következő bokorig. Mert az messze van.

El is repül.

És meg is látja, hogy messze messze ott vannak a kert régi lakói.

Odarepül a kedves nénihez.

De a néni nem is veszi észre először, mert nagyon dolgozik.

Éppen magokat őröl két kő között. Hogy legyen belőle kenyér.

De a kis katica azért ott kering körülötte.

Végül a kedves néni felnéz, és elmosolyodik.

És elénekli a katica énekét.

A katica elfárad, majd lepihen egy falevélen. Este lett. Nagyon boldog, hogy megtalálta a kedves embereket és hallotta az énekét.

Amikor vége a történetmesélésnek, minden fa és bokor visszaváltozik, és felteszek néhány kérdést, mert ez egy összevont csoport, és a gyerekek egy része úgyis ismeri Ádám és Éva történetét.

1. Hogy hívják a nénit, aki a kertben lakott?
2. Hogy hívják a bácsit?
3. Mi a kert neve?
4. Miért volt olyan szép és jó a kert?
5. Miért nem találta a katica Ádámot és Évát?
6. Miért kellett elmenni a kertből?
7. Nehezebb lett Ádám és Éva élete a kerten kívül?
8. Te visszamennél a kertbe vagy ott maradnál az Éden kerten kívül?

Ezen az órán nem beszéltem arról, hogy miért kellett elhagyni a kertet. Ma csak arról van szó, hogy a kertben minden szép és jó, de ez megváltozik. A kerten kívül is ad Isten élelmet, csak minden nehezebb.

A miértről a következő órán lesz majd szó.

Ijesztő bibliai történetek

Egyik évben a hittanra járó, magukat vagánynak tartó fiúk kedvéért tartottam egy olyan sorozatot, aminek az volt a címe, hogy:

Ijesztő bibliai történetek.

Benne volt a hirtelen megjelenő kéz a falon, meg volt benne rémálom, és különféle helyzetekben szembenézés a halállal.

De őszintén szólva, alig van olyan bibliai történet, ami ne lenne félelmetes.

Valójában elég ijesztő az a bokor, amelyik megszólal, vagy az az állat.

Jézus halála is elég félelmetes körülmények között történt.

Hajótörés, harcok.

De milyen is legyen egy olyan könyv, ami az életről szól?

Mi ezeket a történeteket tanítjuk érzékeny lelkű és kicsi gyerekeknek is.

Felnőttként nem is vagyunk képesek belegondolni abba, hogy egy 4 éves gyerek számára mi minden lehet félelmetes.

Két-három évvel ezelőtt tanítottam az oviban azt a történetet, amikor Jézus meggyógyít egy béna embert.

Azt hinné az ember, hogy ez minden gyerek számára szép történet. Hiszen egy szegény embernek Jézus az életét jóra fordítja.

Csakhogy ezt nem minden gyerek látja így.

Volt egy 4-5 éves kisfiú az oviban.

Készítettem kartonból egy korhű házat. A tetejét fel lehetett csavarni. Volt egy ágy is, amit méretarányos papíremberek lépcsőn vittek fel a tetőre stb. stb.

Mesélem a történetet, hogy Jézus milyen jó, hogy szereti az embereket, meggyógyít egy beteget.

Ezen a ponton a kisfiú arca elkomorult, ahogy mesélem tovább, és már majdnem meggyógyul az a szegény béna, amikor a komorság mellé megjelennek a könnyei.

Nem tudtam elképzelni, hogy mi a baj.

Nem is tudtam meg.

Egy héttel később megyek érte a csoportba, és szintre ordítva menekül, hogy ő nem jön hittanra.

Jó.

Kérdezem az anyukát, hogy mi a baj, miért nem akar jönni hittanra a gyerek. És elmeséltem, hogy semmi sem történt az órán, ami miatt menekülőre kellene fognia.

Az anyuka azt mondta, hogy azért nem akar jönni a gyerek, mert beteg emberről volt szó. És ahol betegség van, oda nem akar menni.

Nem segített rajta az sem, hogy az az ember meggyógyult.

Betegség az betegség, nem jó.

Anyukának jó humorérzéke van, és azt mondja, hogy véletlenül nem azért van-e ez, mert a gyerek szülei túlzottan is tartanak a betegségektől.

Arra a tanévre el is köszönhettünk a gyerektől. Alig két év múlva már megint eljött néha. Miközben a húga végig járt, és nagyon szereti a hittant azóta is.

Ki tudja, hogy az, ami nekünk felnőtteknek a legkevésbé sem félelmetes, az mennyire ijesztő egy kicsi gyerek számára.

Lehet, hogy mi Jézus gyógyítására koncentrálunk, ő pedig leragad a betegségnél, és rettegéssel tölti el a bénaság gondolata.

Ez jutott eszembe, amikor ma az Édenkert elhagyásáról szóló történetre készültem.

Nem kelt félelmet, hogy a világ létező legszebb kertjéből, ahol ott van Isten, el kell menni az ismeretlenbe, ahol egyedül maradnak, és minden olyan nehéz?

Vajon egy 4 éves gyereknek nem túl nagy feszültség-e arról beszélni, hogy megteszi-e a rosszat Ádám és Éva?

Ovis hittan-hála a teremtésért

Két csoportra osztottam az ovisokat. Fiúk és lányok csapatára. Ez volt a feladat:

• Fiúk, itt van egy kép. Nézzétek meg, hogy mit láttok a képen. És mondjátok el a lányoknak, hogy mi van a képen. Mondjátok el, hogy mit láttok a képen, amit Isten alkotott.
  Ugyanazt a képet adtam a kicsiknek, mint a konfirmandusoknak.

Lányok ugyanígy.

Ezek a kis 5 évesek megbeszélték, hogy mi van a képen, majd elmondták! Nem gondoltam volna, hogy képesek lennének ilyen ügyesen megbeszélni.

Az is érdekes volt, hogy előtte nagyon mozgékonyak voltak, és ennél a feladatnál hihetetlenül koncentráltak.

Teremtő- konfirmációs előkészítő

Isten a Teremtő. Hogyan tanítsunk érdekesen erről egy konfirmációs előkészítőn?

Ez a módszer bármely tényanyag elmélyítésére alkalmas:

1. Elmondjuk azokat a tényeket, amiket szeretnénk megtanítani. (Tényanyag elhangzik I.)

pl.: Atya munkája: teremtés, szavával, semmiből, minden jó, szeretettel stb.

2. Mindenkinek adunk egy képet.

(Ezek a képek A/3-as méretűek.)

Nekem volt kéznél egy kép, amelyben egy kertben sok gyerek játszik és egy másik, amelyben a föld látszik a világűrben.

(Később leírom, hogy az utóbbi hogyan készült graffiti technikával.

Nagyon izgalmasnak találták a gyerekek. Különösen a fiúk!)

3. Feladat.

Képzeld el, hogy most be kell menned egy olyan másodikos osztályba.

Ezek a gyerekek nem járnak hittanra. A teremtésről még nem hallottak.

A te feladatod, hogy a kép segítségével mondd el nekik,

hogy ezt a világot a te hited szerint Isten alkotta.

Most menj ki az ajtón, és amikor bejössz, akkor már a másodikosok ülnek itt.

Előadás. (Tényanyag elhangzik II.)

4. Feladat a többieknek:

Egy gyereket kijelölünk vagy jelentkezik.

A feladata lesz:

Tégy fel egy kérdést az előadás után az elhangzottakkal kapcsolatban,

mert nem hiszed el, amit hallottál.

5. Feladat megbeszélése, összegzés.

Köszönet, és dicséret.

Összefoglalom hitoktatóként azt, amit hallottunk.

Ha nagy tárgyi tévedés van, akkor javítom ki.

Ez egy nehéz feladat, ezért bátorítani kell a gyerekeket.

Az összefoglalást a tényanyagra hegyezem ki. (Tényanyag elhangzik III.)

6. Tényanyag átismétlése. (Tényanyag elhangzik IV.)

Ha van tábla, fel i lehet írni, vagy egy lapra az asztal közepén.

A feladat haszna:

1. Nem kell otthon külön tanulni, mert négyszer is elhangzik ugyanaz, csak más-más formában.

2. Gyakorolják a gyerekek a hittel kapcsolatos beszédeket.

3. Gondolkodásra, érvelésre késztet hitbeli dolgok kapcsán. (amikor az "osztály" kérdez)

4. Felfedi a tévedéseket. (pl. Jézus a teremtő.)

5. Nem kell végig ülni.

6. A hitoktatónak is élmény hallgatni, hogy hogyan evangélizálnak.

7. Nem csak annak van sikerélménye, akinek kiváló a memóriája. Ebben a csoportban például sziporkázott az a lány, akinek egyébként nagyon nehéz tényanyagot tanítani.

A törvény

Élénk beszélgetés alakult ki ifin. Szinte le sem lehetett lőni a hozzászólásokat. Pedig a téma a törvény volt.

Persze nem azt kértem, hogy mondjátok el, hogy mi a véleményetek a bibliai és egyházi törvényekről.

Bevezetés: Bibliai és egyházi törvények felidézése.

Feladat: Szituációs játék-vitabeszéd

Mondtam egy állítást. Az egyik csoportnak pro, a másiknak kontra érveket kellett felhozni.

Az állítás:

Ha kevesebb törvény lenne, akkor több keresztyén volna.

• Először a csoportok megbeszélték az érveket, majd a szóvivők előadták a csoport véleményét. (Már itt meglepett, hogy mennyire tudnak érvelni és beszélni.)
• Aztán a csoport többi tagjai kiegészíthette a beszédet.
• A két beszéd után a csapatok reagálhattak a másik csapat beszédére.
• Összefoglaltam az elhangzottakat.

Hogy senki se maradjon a szerepében, egy második feladat is volt.

• A Zsinat Törvényhozó Bizottsága előtt az általad képviselt csoport nevében adj be egy kérvényt, hogy:

a. Mely egyházi törvényt töröljék el vagy változtassák meg.

b. Milyen új törvényt alkossanak.

A törvény, amit be vezetnének: konfirmáció után egy évig kötelező legyen templomba járni. Ezt úgy lehetne elérni, hogy letétet fizetnének a gyülekezetnek a konfirmációkor. Ha betartja a fiatal, visszakapják, ha nem tartja be, akkor marad a pénz a gyülekezetnek. (10.000 vagy 20.000 Ft)

Változtatás: Ne csak borral lehessen úrvacsorázni. Van, aki nem akar alkoholt inni. Ráadásul 18 éves kor alatt káros is.

Valamint azt szeretnék, hogy ne egymás mögött üljenek sorban az emberek, mert nem látják egymást, hanem körben.

Befejezés: Jeremiástól egy ige, amelyben áldást kap a törvény betartója.

Egy kis Barth: kőtábla a szövetségládában.

Hála a teremtett világért

Megtehetjük, hogy a gyerekeknek mi soroljuk fel, hogy mi mindenért adjanak hálát.

De jobb, ha ők maguk jönnek rá.

Bemutatok egy olyan verziót, amely szerint a gyerekek mozgalmasan és gyorsan végtelen mennyiségű teremtett tárgyat és élőlényt tudnak felsorolni, miközben a képzelőerejüket is igénybe veszik a játék közben.

Utazás a képzelet szárnyán.

Legegyszerűbb, ha azt a szöveget írom le, amit az órán mondtam el.

• Elhoztam magammal a képzelet kendőjét. Aki alábújik el tud vele utazni. Gyere ide, Zsófi, bújj a kendő alá. Most pedig a képzelet szárnyán elutazol messzire messzire, vissza az időben, olyan messzire, amikor még nem élt ember ezen a földön. Csak állatok és növények voltak. Nézz jól körül. Figyeld meg a színeket, a tárgyakat és az élőlényeket, jól jegyezz meg mindent! Most pedig gyere vissza, ide közénk, ide a terembe. A képzelet kendőjét levesszük rólad. Megérkeztél.

Most kérdezzük meg, hogy mit látott Zsófi!

A gyerekek megkérdezték, hogy láttál-e dinót, stb.

Utána valaki más utazik. A gyerekek javaslatára a következő utazót a tenger mélyére küldtük. Aztán még valaki elutazott az Északi sarkra.

Miután konkrét helyeket, állatokat, tárgyakat képzeltünk magunk elé. következhetett a hálaének.

Kitaláltam egy dallamot. Megkérdeztem a szakmai tanácsadómat, hogy szerinte megtaníthatom-e gyerekekkel. Megengedte.

Hálaének:

Refrén:

AA GG FF EE DDDDD

GG FF EE DD CCCCC

AA GG FF EE DDDDD

CCDFG

Szövege:

Köszö-kösz-köszö-köszö-köszönöm, Uram! 3x

Áldalak Téged!

1. versszak:

Dallam ugyanaz, de a szöveget a gyerekek maguk találják ki, és éneklik hozzá.

Pl. Erdőt, mezőt, folyót, tengert, köszönöm, Uram!

Jó szórakozást a kipróbáláshoz!