Gedeon-Honnan vette a bátorságot?

Alkalom célja:
Bátorítani a gyerekeket arra, hogy bízzanak Istenben.

Készülök a Zefírre. Hogy mi ez?
Olvashattok itt róla.
Az "Úton a személyes hitvallás felé" elnevezésű program egyik állomására készülök.
Itt egy élménypedagógiai állomáson leszek az egyik szervező-kivitelező-segítő.
Ezen az állomáson többek között lesz egy olyan játék is, amelyben párok mennek egy egérfogókkal gazdagon ellátott labirintusban. Egyikük bekötött szemmel, másik szavakkal irányítja.
Előtte teszteltem az eszközöket.
A teszt két részből áll:

• Mielőtt játszottunk, minden egyes egérfogót többször kipróbáltam úgy, hogy hagytam, hogy rácsapódjon az egyik ujjamra. Fájdalmas, de nem töri el az ujjat, nem is sérti meg a bőrt. De ezt nem a gyerekek előtt tettem. Ugyanis, ha látják, hogy nem is fáj annyira, akkor azonnal kisebb lesz a vélt kockázat. Ebben a játékban fontos, hogy valóban félelmetesnek tűnjön az egérfogó. A tesztelés nagyon fontos minden új eszköz esetében.
• Az egérfogókat teszteltem játék közben is. A Zefír programja ifiseknek szól. De csak alsósaim voltak kéznél tegnap, ezért (1-4. o.) velük próbáltam ki.

A játék lényege:
Kiálljanak egy olyan bátorságpróbát, ami a bizalomra épül.

Feladat lényege:
Bekötött szemmel labdákat gyűjteni három székről, ahol a széken a labda közelében egy-egy élesített egérfogó van.

Előkészítés:
Három széket helyeztem el a teremben. A felső képen lehet látni mind a hármat, a távolságokat is.
Az egérfogókat csak azután raktam a székre, miután bemutattam. Nehogy odarohanjanak és felkapják.

Bevezetés a játék előtt:
Először mindenki válasszon egy olyan társat a csoportból, akiben a legjobban megbízik.
Utána bemutattam az egérfogót.
Először élesítetlenül.
Aztán élesítve.
Majd bemutattam, hogy mekkorát csattan, ha hozzáérek, és elkapom az ujjam.
Meglehetősen hangos.
Beszéltem a biztonságról.

A kerettörténet más volt, hiszen mi Gedeonról tanulunk éppen.

Emlékeztek Gedeonra.

Egy fiatal fiú, aki nem is gondolta, hogy ő bármi különleges re képes lenne.

Isten mégis őt választotta ki egy nagyon különleges feladatra.

Miközben ő nem érezte magát alkalmasnak.

Nem akarta elhinni, hogy Isten tényleg kiválasztotta őt.

Ezért kétszer is rákérdezett, hogy Istenem, tényleg.

Kétszer is azt mondta neki Isten: igen, képes vagy, te leszel.

Pl.:

Képzeljétek el, hogy nektek is van egy titkos képességetek. 

Csak nem tudjátok, ahogy Gedeon sem tudta.
Ez a képességetek csak akkor bontakozik ki, ha a kulcsot megtaláljátok hozzá.       
Ez egyedül nem tudjátok megtenni.  
Valaki irányít majd benneteket.       
Párosával. Egyikőtök szeme be lesz kötve.   
Ez a kulcskeresés veszélyes. Ha rossz helyen keresed, akkor fájdalmas lesz.       
Ha jó helyen keresed, megkapod a képességet.      

Ezután párosával elindulnak. De mindig csak egy pár, a többiek figyelnek.
A szék mellett én is ott álltam végig. Azoknál a pároknál, ahol bizonytalan volt a jobb és bal irány, a kezemet ott tartottam a közelben, hogy szükség esetén azért közbelépjek.

De nem történt semmi gond. Nagyon óvatosak voltak a gyerekek.
A legnagyobb szájú fiú kétszer is megfutamodott a játék elől. Végül úgy vállalta be, hogy én irányítom.
Aki nem volt elég bátor, annak felajánlottam, hogy irányítom én.
Ketten kérték.
Nem volt kötelező kipróbálni.

Végén a lényeg:
Beszélgetés.
Milyen titkos képességet szereztél meg? (Nem én mondtam meg, hanem ők. És ezzel azt is elmondták, hogy melyik volt a legfontosabb tapasztalatuk.)
Hogy érezted magad?
Milyen volt az, hogy valaki irányít.
Végén: Mi volt számodra a tanulság?
Egyesével mondták, és egyesével a végén hozzáfűztem egy bibliai gondolatot.
Pl. Én nem gondoltam, hogy én meg tudom csinálni. (10 éves lán, aki legelőször bevállalta a csoportból)
Én: Erről eszembe jut az, amit Jézus mondott: Kicsinyhitű, miért kételkedsz.
Stb.
Végén Istenbe vetett bizalomról lehet beszélgetni, hogyan bátorít minket Isten.