Advent 4.

A negyedik adventi héten egy olyan játékot választottam, ami arról tanít, hogy Jézus születése óta hogyan  lehet kapcsolatunk Istennel.

Kellékek:

• a résztvevők létszáma szerinti előre elkészített egyszerű karácsonyos rajzok
• ceruzák
• üres lapok

Párokat alkotunk.

A csapatot két részre osztjuk.

Egyik csapat fele lesz a : RAJZOLÓk

Másik fele: BESZÉLŐk

Szabályok:

A rajzoló leül az asztalhoz.

Kezében egy üres lap és ceruza.

A beszélő utasításai szerint kell rajzolni. 

Tilos megnézni a lapot.

Tilos hátrafordulni.

A beszélő áll a rajzoló mögött.

Elmagyarázza, hogy mi van a rajzon.

Nem érhet a rajzoló lapjához.

Egyszerűen rajzolni kell. Majd amikor kész, akkor összehasonlítjuk. 

Fel lehet-e ismerni, ugyanaz szerepel-e a rajzon?

Utána csere.

Megbeszélés:

Mik voltak a szabályok?

Ki tartotta be mindet? Ki nem?

Miért sikerült a feladatot végrehajtani?

Hogyan tudtak a rajzról beszélni?

Magyarázat:

Mit tanít ez a játék arról, hogy mi hogyan lehetünk kapcsolatban Istennel?

Mi olyanok vagyunk, mint a rajzoló. Halljuk, hogy mit mond Isten, de nem látjuk.

Kérdezhetjük őt, megmutathatjuk a rajzunkat, hogy ellenőrizze.

Volt, aki kijavította a rajzát. Ez így van velünk is.

Isten elmondja, hogy milyen életet szeretne nekünk. 

Mi próbáljuk ezt élni. Szólunk hozzá, szól hozzánk.

Minél jobban követjük a tanácsait, ha ellenőriztetjük vele az életünket, annál jobban sikerül

Bibliai összefüggés:

Jézus születése előtt egy hétköznapi ember úgy tudott Istennel kapcsolatba kerülni, hogy egy papot kért meg, hogy helyette beszéljen Istennel.

Aztán a pap elmondta Istennek, hogy mit szeretne mondani neki az ember, aztán Isten elmondta a papnak. A pap pedig elmondta az embernek.

Néhány ember saját maga is személyesen beszélgetett imádságban Istennel, de elég kevesen.

Aztán voltak próféták is, akik a királyoknak és a népnek együtt mondta el az Isten üzenetét.

Szóval kellettek a közvetítők.

Jézus megszületett, felnőtt és később meghalt és feltámadt. És a feltámadása óta ő a közbenjáró Isten és ember között.

Mi egyenként beszélhetünk Istennel, bár szemünkkel nem látjuk.

Sőt Ő válaszol is, amit a szívünkben hallunk.

(Egyik osztályban az egyik fiú ekkor így szólt a másodikos osztálytársához:

-Ott hallod Őt, a kis tetkód alatt. U.i. nyaklánc helyett a kislány lemosható matricát viselt.)

És mi szólhatunk neki, és Ő válaszol.

Így azért könnyebb Istennel beszélni, mint Jézus előtt.

Ez a karácsonyi utolsó tanítás. Négy héten át próbáltam megtanítani a gyerekeknek, hogy miért is jött Jézus.

A sok válaszból az idei az volt:

Jézus azért jött, hogy Isten és ember között a kapcsolat helyreálljon.