2012. július 5., csütörtök

Hol lakik a szeretet?

Áhítat gyerekeknek:

Papír ragasztószalagos szívek.

Hol lakik bennünk a szeretet?
Válaszok sorrendjében ragasztgattam a szíveket.
Gyerekek kifejezéseit leírom:
Öt helyen:

  • Szívben.
    Mert jót érzünk az iránt, aki szeretünk, nem irigykedünk rá, nem kívánunk neki rosszat.
  • Fejben.
    Mert jót gondolunk arról, akit szeretünk.
  • Kezeinkben.
    Mert megsimogatjuk a fejét annak, akit szeretünk. És megsegítjük, bekötjük a sebét.
  • Lábunkban.
    Mert ott állunk mellette, amikor neki nehéz. Odamegyünk hozzá.
  • Szánkban. Nem mondunk csúnyát. Megvigasztaljuk, amikor szomorú.

Ugyanígy az Isten iránti szeretet itt lakik bennünk.
Ezeket én soroltam fel.

2012. július 3., kedd

Az irgalmas samaritánus

Német napközis tábor van.
A reggeli áhítatokon a történetből mindig kiemelek egy részletet.
Ma arról volt szó, hogy a múltat, jelent és a jövőt hogyan láthatja egy hívő ember, ha a jelen nagyon rossz.


A múlt:
-Fejezzétek ki hangutánzó szavakkal, hogy hogyan érezhette magát a sérült ember, amikor minden jól ment az életében, amikor nagy reményekkel elindult az útra!
Gyerekek:
-Ha-ha-ha!
-És még?
-Hi-hi-hi!
- Együtt a kettőt!
- Hi-hi-hi-ha-ha-ha!

A jelen:
- Fejezzétek ki hangutánzó szóval, hogy vajon hogyan érezte magát ez az ember, amikor a rablók megtámadták, megverték, elvették mindenét, és az sem érdekelte őket, hogy vajon mi lesz vele!
- Aú! Aú!

Két csoportra osztjuk a gyerekeket.

Mondjuk együtt a múlt és a jelen hangjait!

Jövő:
- Hangutánzó szóval fejezzétek ki, hogy hogyan érezhetné magát az az ember, aki a jövőjére gondol, amikor összeverve fekszik a földön, és nem hisz Istenben!

-Ó, ó!

- Most fejezzük ki azt, hogy mit gondol a jövőjéről az, aki hisz abban, hogy Isten vele van, és visszagondol minden jóra, ami régen történt vele.

- Hi-hi-hi-ha-ha-ha.

- Most mondjuk egyszerre a múlt, a jelen és a jövő hangjait, és figyeljük meg, hogy mit hallunk!

- Több a hi-hi-hi, de lehet hallani az aút is, csak nem annyira.


2012. június 25., hétfő

Negyedik nap főjátéka

A játékos tábor negyedik napjának főjátéka a Kétségbeesés Várából való kiszabadulás.
A várból való kijutás módját a korábban leírtakhoz képest egy kicsit módosítottam.
A börtönből egy mágneszár és egy számkód kinyitásával lehet kijutni.
A gyerekeket két csoportra osztottam. Első lépésben adtam egy kilyukasztott kartont mindkét csapatnak. A kör alakú karton közepén egy kivágott lyukban egy polifoam darabra kulcsot rajzoltam. A "mágneszár akkor nyílik ki, ha a két polifoam kulcs összeér.
A kartonhoz csak annyit utasítást adtam, hogy a nyaklánc-kulcsokkal kell mozgatni, a kulcshoz érni nem szabad. csak a lánc végét szabad fogni.

Tudom, nem jó a kép, de látszik a sárga polifoam kulcs-korong. És a gyerekek megoldása:
a nyakukban marad a lánc, a kulcsot a lyukba tették.
A másik csapat ezt máshogy oldotta meg.

Beleszúrták a kulcsot és fogták a lánc végét. Hogy itt már be van kötve a szemük?
Igen, mert túl kicsi volt a hely, hogy mozogjanak. Esett az eső egész éjjel, nem tudtunk kimenni.
Szóval elindult a két csapat egymás felé vakon. 
És azért sikerült a "mágneszárat" kinyitni.

Aztán jött a számzár:
Mindenki kapott véletlenszerűen egy számot.
Majd számnövekvő sorrendben kellett állni úgy, hogy helyet cserélgetnek beszéd nélkül.
Csak mutogatva.
Kedvencem:
317-es szám mutogatása.
Egy kisfiú úgy mutogatta, hogy először mutatott 3-at, aztán 10-et, majd 7-et.
Elsőre nem sikerült. Persze csalódtak a gyerekek, mert nagyon sokáig próbálkoztak 16-an.
Amikor nem sikerült, akkor a kihívást fokoztam. Kaptam 5 percet, hogy most jól álljanak sorban. Számokat újraosztottam.
És befejezték a feladatot időre.





2012. június 24., vasárnap

Negyedik tábori nap nagy ötlete

Azt mondta valaki, hogy az nem lehet, hogy a gyerekek csak mindig csendben legyenek.
Kell, hogy időnként kiabálhassanak is. Persze nem folyamatosan, csak úgy, koreografáltan.
Elmesélem, hogy történt ez a táborban.

Az úgy volt, hogy kitaláltam, hogy megtanítom a millefiori technika alapjait a gyerekeknek süteménykészítéssel.
A sütemény hozzávalóit a gyerekek úgy nyerték meg, hogy a történethez kapcsolódó kérdésekre kellett zarándoktallérért cserébe válaszolni.
A gyerekek megnyerték a hozzávalókat.
A hozzávalókat hatalmas befőttesüvegekben gyűjtögették.
De a tésztát meg kellett gyúrni.
Azt pedig hogyan lehetne több, mint 30 gyerekkel?
Zsuzsi szerint, majd ő összegyúrja.
Én szerintem pedig csináljunk versenyt. A két csapat egy-egy vezetője gyúrja meg. A gyerekek pedig szurkoljanak.


De a közönség nem volt a helyzet magaslatán. Nem értették meg egészen a feladatot. Ezért mindenki csak Enikő nénit ordított.
Erre aztán:

Igen. Ági néni elrohant a hittan terembe. Felkapta a keze ügyébe eső első dobot, meg valami tüzifát, és a csapattársa érdekében erős hanghatással szurkolni kezdett. Mire kiegyenlítődött a hangzavar, tekintettel a felviharzó nevetésre.
A versenyen hajszállal az egyik csapat nyert a másik előtt. 
Egy szomszéd sem reklamált a hangzavar miatt. 
És legalább végre felavathattuk a tavaly pályázaton nyert kettő darab kötényt. 

Ez a kötény nem azonos azzal, amit az előbb meccsnézés közben (jaj, EB vagy mi van)
Lajos ordított itt mellettem.

2012. június 20., szerda

Harmadik tábori nap

Nem mondhatnám, hogy nem fárasztó 35 fokban táboroztatni.
Viszont a mai napi játékok nagyon jól sikerültek.
A következő képeken arról a játékról mutatok fotókat, amelyben építeni kellett fél óra alatt polifoam rudakból és festőszalagból egy félelmetes lényt. Hiszen a Zarándok (Keresztyén) a Halál Árnyékának a Völgyében találkozott félelmetes lényekkel.
Megalkották a szörnyeket. A kicsik óriás kartonból, a nagyok polifoam rúdból. A  fiatalember meg is ijedt. Olyan érdekes volt, hogy olyan gyerekek is kezükbe vették az irányítást, akik egyébként nagyon háttérben szoktak lenni.
A játék tanulsága az volt a gyerekek szerint, hogy együtt kell dolgozni, meg kell egymást hallgatni, figyelni kell egymásra. Úgyhogy ez az építő játék leginkább arra alkalmas, hogy az egyházról, a közösségről, a tagok egymáshoz való viszonyáról tanítson.

2012. június 19., kedd

Napközis tábor második nap

Kezdő játék: kézi csomózás.
Papírkosarakat készítettünk.
Telefonkönyv féllapot ferdén felsodortunk hurkapálcára. 
Aztán csak fonjuk.

Fonták a fiúk.
Fonták a lányok.
A barna kosár a mutatóba készült verzió. 

A kész kosarakat a keresztre tettem. Hiszen a bűneinket letettük már a kereszt lábához. 
Az üres kosár-életünk, hogy megtöltse Isten.

2012. június 18., hétfő

Játszó-kézműves tábor első napi alkotásai

A zarándok útja táborban is sütött a nap. A kézműves foglalkozáson pedig az itt látható sarukat készítettük.
Hozzávalók:
padlófilc (500 Ft/nm)
turkálós rongypóló

Elkészítés módja:
1. Láb körülrajzolása kis ráhagyással papírra.
2. Papír kivágása.
3. Padlófilcre színes ceruzával rárajzoljuk a mintát.
4. 4 lyukat vágunk a talpon. Módja: Kis vonalat rajzolunk a talpra, behajtjuk, ollóval egy kis rést vágunk.
5. Befűzzük a szalagot.
6. Hordjuk.


 Életkoruk: 5 év. Maguk rajzolták körül a lábukat, egyedül vágták ki a papírból, utána egyedül vágták körbe a filcet. A jobb oldali sarumodell egy továbbfejlesztett verzió.
Nagylányok.

Lábmodellek.

Ő nagyon büszke. A többiek a fotózás elől a csocsóhoz menekültek.

Hogy tetszik?






2012. június 17., vasárnap

A zarándok útja tábor 5. napja


Péntek: 5. Nap

8.30-9. 15 Energetizáló és bizalom játékok az udvaron KÖZÖS
1. Labda fogd meg-add át Idő: 15 perc 
Körben áll mindenki. Bal kézben a labda. Jobb oldalra nyújtva. Fogd meg!-vezényszóra jobb kézzel megfogja mindenki a labdát, majd Add át! –vezényszóra átveszi a bal kezéből és a szombszéd bal kezébe adja át.   
2. Nudlifogó: Idő: 10 perc          
Előkészületek: létszámnak megfelelő nudli. Leírás: A nudlit valakinek a cipőorrára kell érinteni.
3. Közkívánat
9.15-9.45 Áhítat-énekkel KÖZÖS
9.45-10.15 Tízórai
10.15-10.25 Kerettörténet: KÖZÖS
Keresztyén és Reményteljes haladnak a keskeny úton. Útközben pásztorokkal találkoznak, akik egy távcsővel megmutatják a hegyormot, a Sínai hegyet. Álomerdőn keresztül kell menniük. Itt nem egyszerű a dolguk, mert elálmosodnak. Amikor azonban Jézusról kezdenek el beszélgetni, akkor ébren tudnak maradni. Végül elérkeznek egy folyóhoz. Ezen kell átkelni, hogy bejussanak a mennybe. Nagyon veszélyes, mert el lehet süllyedni.
10.25- 12.00 Ötödik főjáték és megbeszélés: Savas folyó CSOPORTOKBAN       
Nagyok: Most el kell indulnotok. Ezek a szőnyek jelképezik a Jézusról szóló tanításokat. Csak ezen járva lehet bejutni a mennybe.A foltoknak mindig érintkezni kell valakinek a lábával, kezével. Át kell jutni a mennybe. A vízre nem szabad rálépni, mert akkor elnyel. Ha nem ér senki a folthoz, akkor elsüllyed. Ha egyszer egy foltot leraktunk  földre, akkor már nem szabad felvenni. Egyet kivéve, mert ez a szuprfolt. Ez szabad mozgatni.
Kicsik: Kettesével kell átjutni az egyik partról a másikra a szőnyegeken úgy, hogy aki átmegy, annak be van kötve a szeme. Mindenkinek át kell menni.
PÉNTEK:
Kellékek:
·         kislabda/fő
·         nudli
·         szőnyegek
·         kendők
·         térképhezvalók
11.30 Megbeszélés CSOPORTOKBAN
Egy nagy lapra felírjuk a végén, hogy mit tanultunk.
12.00-13.00 Ebéd
13.00-15.00 Kézműveskedés
Mind a két csoport játékokat tervez, amiket a szülőkkel játszunk. Egy nagy térképet készítünk, amin a történet jelenetei vannak.
15.00  Szülői délután
15.30 uzsonna

2012. június 15., péntek

Önképző azaz tábori előkészületek

Ma két dolgot megtanultam.
Az egyik:
flexet használni.
A másik:
lyukfúrót használni.

Ezzel a két tudással készültem a tábor kézműves részére. Azaz előkésztettem a kézműves programhoz gyertyatartókat.
Nem kellett sokat, csak mintegy 36 darabot.
Az volt a baj, hogy vigyázni kellett, hogy nehogy leégjenek a gépek a nagy lelkesedésemben. Szóval szüneteket kellett tartani.
Szóval teamécseses gyertyatartók.
Hogyan dekoráljuk majd?

  • Sikerült illatosított(!) falfestéket vásárolni nagyon olcsón. Ezzel fogjuk bemosni a gyertyatartót. Így olyan szép fehéres marad. (Textillel kell kevés festékkel festeni.)
  • Ráragasztunk köveket és törött kerámiacserepeket. Utána gipsszel fogjuk fugázni. Ez egy gyors verzió. Nekem van ilyen tükörkeretem.
  • Mintákat festünk.
  • Vagy valami máshogy.
Az árnyékolóból megmaradt sok szép fenyődarab. 
Többsége háromszög. 
A templom bejárata előtt dolgoztam.
Ez az álló gyertyatartó igen, majd adventre is jó lesz. Nem is adom senkinek. 
















Hát nem szép?

Kifejezetten kertbe tervezett gyertyatartó.
(Attól még házban is lehet használni.)
Azért lett zsiráfszerű, mert először le akartam szedni a kérgét, de először csak kis foltokban jött le. 

Amikor már kész volt minden gyertyatartó, fogtam azt a deszkát, amin leteszteltük a lyukfúrót, és virágtartóvá alakítottam. 
Kövirózsákkal.
Milyen?