Lelkesen!

Olvasok egy könyvet arról, hogy hogyan tartsunk prezentációkat. Azt írja, hogy egy prezentációnál nagyon fontos, hogy érzékeltessük, hogy mennyire érdekel bennünket az ügy. Ha valaki igazán elkötelezett, akkor arra szívesen odafigyelnek és a hallgatóság szinte átéli az előadó lelkesedését.

Ezt továbbgondoltam hittanra.
A hittanórán (és minden gyerekfoglalkozáson) is elengedhetetlen, hogy lelkesedjünk az Ügy iránt.
Éreztessük a gyerekekkel, hogy nekünk mennyire fontos az, hogy Istenről beszélünk. És amikor tényleg nehezen kezeljük a hangzavart vagy a rendetlenkedést, akkor is ez legyen a szemünk előtt.

Hogyan tudtok lelkesek maradni?
Az imádság és igeolvasás után milyen eszközt szoktatok még alkalmazni,
milyen módszert szoktatok alkalmazni, hogy a hittanórát, a gyerekistentiszteletet őszinte lelkesedéssel tudjátok tartani?

Indirekt kérdés hittanóra elejére valamint hogyan tornázzunk teológiailag hittan elején

Néha az udvarról magukkal hozott ugrálás tölti el a termet hittanóra elején.
Hogyan lehet ilyenkor a figyelmet megnyerni?
Nem szeretek direkt módon fegyelmezni. Inkább valamit kitalálok.
Ma ezt:
Álljunk körbe! Nyújtsátok ki a kezeteket előre. Van benne egy nyitott könyv. Bele van írva, hogy milyen hittanórát szeretnétek.
Olvassuk fel csak gyorsan!

 Elsősök voltak és olyan folyékonyan olvastak. Jól érezni magunkat, meg nevetni, játszani stb.
Én is felolvastam az én könyvemet. Az enyémbe az volt írva, hogy olyan hittanórát szeretnék, amikor a gyerekek jól érzik magukat Isten közelében.

A kézkinyújtás egyszerűen lefogta őket és az, hogy gondolkozni kellett és magukról beszélhettek, teljesen leszerelte őket.

A másik osztály úgy jött hittanra, hogy sok órájuk volt előtte. Keveset mozogtak, ültek.
Velük egy kicsit tornáztunk, mert még csak másodikosok, nem való nekik a sok üldögélés. Persze mozogni is csak teológikusan.
Én mondtam egy akármilyen szöveget és hozzá egy kis mozgást. Ők utánoztak.
Lábunk alatt a teremtett föld. (dobbantás mind a két lábbal)
Fölöttünk a teremtett ég. (nyújtózkodás)
Hátra nézek. (lassan hátrafordulunk) Ott is Isten teremtett világát látom.
Másik oldalra. (lassan...) Itt is Isten teremtett világát látom.
Ott hullámzik a folyó. Esik az eső. Az időjárást is Istennek köszönjük.
stb. A lényeg, hogy Istenhez kössük a gyermekek gondolkodásában a természetet.
A végén egy nagy levegő:
Mindezt neked köszönjük, Istenünk! Ámen

Nem fogják észrevenni a gyerekek, hogy most fegyelmeztünk és hogy a Teremtő Istenről tanítottuk. Mert játékosan tettük.

Tavalyi vihogósok

Minden évben van egy osztályom, amelyikben a lányok semmi mást nem csinálnak hittanon csak vihognak. Idén a másodikosok.
Olyan aranyosak. Mert nem rosszaságból nevetnek, hanem azért, mert egyszerűen jól érzik magukat, egyszerűen szeretnek lenni.
Mondtam is nekik, hogy nem csodálkozom, hogy nevetnek, mert mindig vannak ilyen lányok.
Erre jót nevettek.

Elismerésalapú visszajelzés

Most olvastam éppen egy könyvben az elismerésalapú visszajelzésről.
Egy világhírű mesemondó műhelyfoglalkozásokat is vezet, hogy tudását továbbadja.
A tanítási módszere a következő:
- ő mesél,
- majd mindenki elmesél egy történetet saját életéből,
- aztán a hallgatóság egyesével elmondja az elismeréseket, azaz: Mi tetszett a legjobban?
- ismét elmesélik a történetet.

Nem szabad negatív kritikai megjegyzéseket tenni.
Ennek a módszernek a célja, hogy demoralizáló következmények nélkül fejleszthessék képességeiket a hallgatók. Ez azért van, hogy a mesélő nyugodt lelkiállapotban maradjon, hogy a benne szunnyadó kreativitás felszínre kerüljön.
Ha az erősségekre figyelnek, és akkor ezek háttérbe szorítják a gyengeségeket.
Miután másodjára, harmadjára is elmesélték a történetet, a gyengeségek javultak, és az erősségek is jobban kidomborodtak.

Sokak szerint az ember abból jobban tanul, ha a hibáira mutatnak rá, ez a módszer a valóságban mégis működik.
Sokkal könnyebb tanácsokat adni, könnyebb felismerni, hogy mi nem jó, mint a jót elismerni.

Ez nem azt jelenti, hogy csak dicsérni szabad. Hiszen azzal, hogy valamit nem dicsér meg senki, világos lesz, hogy az nem működik olyan jól. Csak éppen nem a kritika megcáfolásával fog foglalkozni, hanem a feladatra koncentrál.

Ahogy ezt olvastam, eszembe jutott a hittanóra.
Meg az, hogy hogyan szoktam kirángatni a tudást a gyerekekből.
Ha rákérdezek egy tényre, amit tanultunk korábban, nem mindig tudják a választ a gyerekek.
De legtöbbször úgy állok hozzá, hogy
-Tudod, csak nem tudod, hogy tudod.
És rávezetem. Úgy, hogy megkeressük, amit tud, aztán abból levezetjük, kihámozzuk.

Ha a gyerekek nagyobbak, mondjuk konfirmandusok, akkor gyakran még a legkézenfekvőbb dolgokat sem merik, akarják mondani. Aztán együtt kiderítjük, rájövünk.

Nem azokat a pontokat keresem meg, ahol hiányos a tudásuk, hanem azt, ahol van tudás.
De jó, hogy nem kell osztályoznom.

Egy ideig igehirdetés írási gyakorlatot tanítottam.
Már akkor is az állt közelebb hozzám, hogy elmondjuk, hogy mi az, ami hatott ránk, és mi az, ami elérte a célját.

Jézus kiküldi a 12 tanítványát

A pohárszállítós játékhoz eszembe jutott egy másik alkalmazási lehetőség.
Ha már úgyis ez lesz a jövő heti hittanon a tananyag. A játék ugyanaz, mint itt.

Kellékek:

• műanyag poharak
• alkoholos filc
• fonal
• befőttes gumi
• szőnyegdarabok vagy papírlapok

Előkészület:
1. A teremben két területet jelölünk ki.
- Jézus területe. Egy lapra felírhatjuk Jézus nevét, és letesszük ezt a lapot. (Lehet asztalon vagy a földön. Ez egy kis terület.)
- Kiküldetési terület. Másik terület: azok a városok, falvak, ahova Jézus kiküldte a tanítványait. Szőnyegdarabokat/papírlapokat vagy akár újságlapokat teszünk le a földre egymástól távolra, ahogy engedi a helyszín. A szőnyegdarabok jelképezik a falvakat és városokat.

2. Két pohár belsejét megjelöljük filccel vagy matricával.
Ezek lesznek azok, akik végül nem fogadták be Jézust.

3. Elhelyezzük a poharakat a lapokon.
A lapokra/szőnyegdarabokra elhelyezzük el a poharakat. amelyekre előzőleg felírtuk a képen látható szavakat, vagy tetszés szerint másokat is.
Olyan megnevezéseket keresem, amelyek következnek Máté ev. 10. részében leírtakból.

A játék lényege az lesz, hogy a poharakat együtt viszi át a csoport Jézushoz a befőttes gumi és a fonalak segítségével. Előkészíthetjük az eszközt mi magunk, ha kisebbekről van szó. Nagyobbak talán kitalálják maguk is, hogy a gumira rá kell hurkolni a fonalat, és ha mindenki egyszerre egy kicsit húzza, akkor kitágul, belefér a pohár, majd óvatosan emelhető lesz így. (Előtte próbáljuk ki!)
Ha nem az utasítás szerint akarják vinni a poharakat, akkor azt el vissza kell vinnünk az kiindulási helyre.
A feszültséget fokozhatjuk azzal, hogy eleve kevés időt adunk meg.
Így beleérezhetnek abba a helyzetbe is a gyerekek, hogy nem végtelen a kegyelmi idő.
Ne féljünk attól, hogy vissza kell vinnünk egy poharat, mert kihagytak egy lépést (pl. nem mondtak semmit Jézusról), mert így megérthetik, hogy ev, hirdetése nélkül nem lehet Jézushoz jutni.


Történet:

Ti vagytok Jézus tanítványai.
Jézus elhívott benneteket, hogy kövessétek őt. Otthagytátok a hivatásotokat, és minden időtöket Jézussal töltitek. Jézus megtanított arra benneteket, hogy Isten mennyire szereti az embereket, hogy megbocsátja a bűnöket, és új életet ad. Jézus megtanított imádkozni benneteket.
Most azonban egy nagyon komoly feladatot kell együtt elvégeznetek. El kell mennetek a környező falvakba és városokba.

• Be kell kopogtatnotok a házakba, 
• és köszöntsétek a ház népét, 
• majd az embereknek Istenről kell beszélni. Mondjátok el, hogy Isten szereti őket és segít nekik. 
• Ha beteggel találkoztok, akkor mondjátok: Jézus nevében gyógyulj meg! 

Lesznek olyan házak, ahol nem fogadnak be benneteket. Melyek ezek a házak? Ezt csak akkor tudjátok meg, ha megnézitek a pohár belsejét. Amelyikben van jelzés, az a ház fogad be. Úgyhogy azt az embert nem tudjátok Jézushoz vinni.

Úgy lesznek az emberek Jézus követőivé, ha odaviszitek őket Jézushoz ezekkel a kellékekkel.
Úgy tudjátok őket odavinni, hogy odamentek a házukhoz, békességgel köszöntitek őket, és Jézusról beszéltek.
Az embereket csak úgy hozhatjátok el Jézushoz, hogy nem értek hozzájuk, csak a fonal vagy gumi érhet az emberekhez.

Kaptok 5 percet, hogy megbeszéljétek, hogy hogyan fogjátok a küldetéseteket teljesíteni, hogy az eszközt kipróbáljátok.
(lehet több időt is adni)
Azután kaptok 10 percet, hogy teljesítsétek a küldetést.

A játék után érdemes megbeszélni:


- Nehéz volt-e együtt dolgozni?
- Milyen érzés volt, hogy mindenkinek ugyanaz a feladata?


- Könnyű volt-e beszélni Jézusról?
- Milyen érzés volt, amikor olyannal találkoztatok, aki nem akarta követni Jézust?
- Elég volt-e az idő a feladat teljesítéséhez?
- Mit gondoltok azokról az emberekről, akik nem jutottak át Jézushoz?

Ha nem tudtok megjegyzést írni

Ma kaptam máshol egy üzenetet, hogy valaki szeretett volna megjegyzést írni, de nem hagyta itt a rendszer. Nem tudom, hogy mi lehet ennek az oka.
Továbbra is nagyon szeretném kérdezni Tőletek, hogy
mi okozza a legtöbb gondot a hittanra való készülésben.
E-mail címem: lanofijati@vipmail.hu
Várom a válaszokat.

A legtöbb gond

Novemberben fogok tartani egy egy napos tréninget hitoktatóknak Kreatív hittan címmel.
A készüléshez szeretném a segítségetek kérni.
Egy kérdésre várok választ Tőletek:

Mi okozza nektek a legnagyobb nehézséget a hittanra való készülés során?

Ha van egyéb ötletetek, hogy miről beszéljek ezen a tréningen, akkor írjátok meg.

Előre is köszönöm a választ!

A reformációról szemléletesen

Ez az óra ugyan a reformációról szól, de a játék maga felhasználható más témákhoz is.
A következő információkat lehet megtanítani ezzel a játékkal:
- igaz egyház ismertető jegyei
- a reformáció szükségességének néhány oka
- az a tény, hogy az egyházban együtt kell működni
- mindenkinek van feladata az egyházban

A kiinduló játékhoz szükség van a képen látható eszközökre:

• 12 db színes pohár (vagy egyszerű fehér megjelölve)
  színek elosztása: 4-3-2-1
• befőttes gumi
• madzag (amennyi gyerek, annyi db,  kb. fél méter/fő)

Bevezető történet a játékhoz:

(Egymás mellé lerakjuk a 4 egyforma színű poharat.)

Elmondandó:
Isten kezdettől fogva feladatul adta az embereknek, hogy adják tovább azt az üzenetet, amit tőle hallottak. Tehát mindig is feladata volt az egyházban az, hogy Isten üzenetét hitelesen, pontosan, tisztán továbbadják. Gondoljunk csak a prófétákra. Később pedig jöttek az igehirdetők.(Ezután tegyünk három sárga poharat a zöldekre.)

Elmondandó:

Kezdettől fogva fontos volt Jézus Krisztus követői számára, hogy kereszteljenek, hogy éljenek az úrvacsorával. Megkeresztelték azokat, akik követni akarták Jézust, és Jézus halálára és feltámadására emlékezve, bűnbocsánatot kérve úrvacsoráztak.

(Ezt követően 2 narancssárga poharat tegyünk az építményre.)

Elmondandó:

Hogy az egyház közössége Isten szeretetét képviselje, mindig nagy figyelmet szenteltek a hívő emberek az elesettekre, szegényekre, és diakóniát gyakoroltak.

(Végül tegyünk egy rózsaszín pohár a tetejére.)

Elmondandó:

Az egyházban fontos az, hogy ne lehessen Krisztus nevében Krisztus tanításával meg nem egyező módon eljárni. Ezért kezdetektől fogva gyakorolták az egyházfegyelmet.

(Ezek az ismertető jegyei az igaz egyháznak. Kálvin szerint csak három, de teológiai tanulmányaimban egy negyedikre (diakónia) is visszaemlékszem, ezért vettem 4 ismérvet.)

Miután megépítettük az "egyházat", most szépen lebontjuk.

Elmondandó:

Ahogy telt az idő, egyre többször előfordult, hogy elnéztek dolgokat bizonyos embereknek az egyházban bűnösen éljenek. (levesszük a legfelső poharat)

Aztán elfelejtkeztek a szegényekről, és igyekeztek sok pénzt gyűjteni.

(le a 2 pohár)

Majd pénzért adtak bűnbocsánatot. (le 3 pohár)

És Isten szavát kedvükre magyarázták. (4 pohár el)

Aztán Isten Lelke által néhány embernek megmutatta, hogy ez így nem jó, hogy vissza kellene rendezni a dolgokat.

Feladat:

Az itt látható eszközök segítségével építsétek újjá az egyházat. 

Ezt csak együtt tudjátok megtenni, úgy, hogy mindenki részt vesz a feladatban.
A poharakhoz tilos hozzáérni.
A poharakhoz csak a fonal vagy a befőttesgumi érhet hozzá.

(A szabályok tehát lefordítva:
- a képen látható módon kell a poharakat egymásra tenni
- mindenkinek részt kell venni benne
- tilos a poharakhoz érni
- a befőttesgumi hozzáérhet
- adott időn belül kell a feladatot elvégezni)

A feladatot úgy lehet végrehajtani, ha a gumira ráerősítjük a fonalat, és egyszerre mindenki egy fonalat fog, kicsit megnyújtva a gumit, ráhúzzák a pohárra, és így mozgatják. Ez a játék együttműködést igényel.

Kérdések a megbeszéléshez:
- Milyen képesség kellett ahhoz, hogy ezt a feladatot jól végrehajtsátok?
- Hogyan jelennek meg ezek a képességek az egyházban?
- Milyen hasonlóságot láttok a feladatbeli feladatotok és a reformátorok feladata között?
- Van-e valami, amire rávilágított ez a játék?
- Mit tanított ez a játék az egyházról neked ma? (itt nincs egy helyes válasz, mindenki mondhat nyugodtan mást)
(Játék alapötletét Surányi Zoltántól hallottam.)

Toronyépítés-játék beszélgetésindításhoz

Ezt a játékot konfirmációs órán játszottuk. Az volt a gond, hogy a csoport kétharmada nem tudott eljönni különféle okok miatt. Így ketten voltak kénytelenek végrehajtani a feladatot.
A feladat: adott mennyiségű papírlapból minél magasabb tornyot készíteni segédeszközök nélkül.
Ha két csapat játszotta volna, akkor a versenyszellem is motiválta volna a gyerekeket. Így nem maradt más, mint egy második lehetőség, hogy újból megpróbálják. A második alkalommal kétszer magasabb lett a torony.

Amiről beszélgettünk:
Hogyan dolgoztatok együtt?
Mi okozott nehézséget?
Miben hasonlít ez a közös munka az egyházban zajló munkához?
Kinek mi volt a feladata?
Hogyan oldottátok meg a nehézségeket?

Hogyan is volt ez az első gyülekezetnél?

A játékötletet Surányi Zoltán adta, akinél élménypedagógiailag képződtem.

Isten szól/megszólít

Egy olyan óra vázát írom le, amely során a gyerekek teológiai és tárgyi információkat tanulnak meg, miközben együtt kell feladatokat megoldaniuk.  

Az óra célja, hogy bevezetőt adjon ahhoz a gondolathoz, hogy Isten szól az emberhez. 

Ez a játék nem egy konkrét bibliai történethez kapcsolódik. Mégis a játék révén a gyerekek bele tudnak helyezkedni Jézus korában a halászok életébe, és meg is tudnak tanulni pár információt. 

Előkészíti a tanítványok elhívásának a történetét.

Korosztály:

Óvoda, kisiskolás

Eszközök:

- kendők, (papírlapok) amire ráállnak

- háló (lehet egy vagy kettő nagy kendő is)

- halak (papírból kivágva egyszerűen, ha mód van rá, jusson kettő minden gyereknek, haza is vihetik végül)

- kosarak (szimbolikusan lehet egy egyszerű papírlap)

Teológiai információk:

• Isten szól az emberekhez

Tárgyi információk:

• Genezáreti tó
• férfiak halásztak
• éjjel
• hálóval
• együtt kellett folgozniuk
• saját ellátásukra halásztak
• nehéz munka 

Hajóskapitány: (Kommunikációs játék)

Helyszín: Genezáreti tó

Szereplők: Halászok

I . rész

(Itt főleg az információkkal ismerkednek, csak a játékvezető szavát kell meghallani és megtenni.)

1. Rakjátok le sorban a kendőket, hogy egy hosszú vonal legyen belőle. Ez a hajó a Genezárati tavon. Ti vagytok a halászok. Most mindannyian férfiak vagytok, mert akkor régen csak férfiak dolgoztak a tengeren. Ez itt a hajó eleje, ez itt a vége. Szálljatok fel a hajóra. Az első felszálló menjen egészen a hajó orráig. 

(Egy gyereket visszatartunk: Várj egy kicsit.)

2. Felszálltatok a hajóra itt a Genezáreti tavon, hamarosan kezdődik a halászat. 

(A felesleges kendőket elvesszük.)

 Legyetek óvatosak, mert a hajó ringatózik a vízen. 

II. rész

(Itt együtt kell dolgozniuk, beszélni kell egymással, hogy a feladatot jól végre tudják hajtani.)

3. Van egy kis gond. Itt egy halász. Ez a halász nem szállt fel időben a hajóra. Neki kellett volna legelőször felszállni. Nézzétek csak, mi van nála! Mi ez? Ez egy háló. Mert hálóval halásznak itt a Genezáreti tavon.  Nála van a háló. A hajó orrában kell kivetni a hálót. Igyekezni kell, mert a halak elúsznak, nem lehet már kiszállni, újra beszállni. Erre bizony nincs idő. 

4. A halásznak előre kell menni a hajó orrába, ki kell vetni a hálót. Segítsetek a halásznak, hogy a hajó orráig eljusson. Közben többiek ki ne essetek a hajóból. Segítsetek ennek a hálós halásznak, hogy előre tudjon menni! (A lényeg, hogy a vonalon maradjon minden gyerek, és segítsék előre a leghátsót.)

5. Megérkezett a hajó orrába a halász. Nagyszerű! Vesd ki a hálódat! Segítsetek neki többiek!

III. rész

(Itt úgy kell együtt dolgozniuk, hogy a kommunikációjukat megnehezítjük. 

Először a látást korlátozzuk, utána a beszédet tiltjuk meg.)

6. Az a baj, hogy nagyon kicsi itt a hely, elől. Ugye, hogy milyen szűk? Ezért ennek a halásznak vissza kell menni a hajó végébe. Csakhogy közben nagyon sötét éjszaka lett, a holdat éppen eltakarja egy felhő. Ezért most már alig lehet látni. Segítsetek a halásznak, hogy visszamenjen a hajó végébe. De közben sötét van, úgy kell segítenetek, hogy alig láttok valamit. Csukjátok be picit a szemeteket.

7. Megérkezett a halász.

8. Akkor itt a halászat ideje! Ki kell fogni a vízből a halakat, de elúsznak, ha emberi hangot hallanak. Ezért nem szabad megszólalni. Bezárjuk a szánkat. (Papírhalakat szórok szét a hajó mellett.) Mutogassatok egymásnak, de ne szólaljatok meg, úgy gyűjtsétek össze a halakat a vödrökbe (szőnyegdarabok). Ha elfogytak a halak, akkor némán emeljétek jó magasra a kezeteket, ebből tudom, hogy nincs több hal, amit ki tudnátok fogni.

9. Most kiszállunk a halakkal a hajóból. Hazavisszük a halakat, mindenki visz a maga házába. Odaadja a feleségének. És ebből fog főzni a felesége másnap ebédet.

Megbeszélés:

Vihetünk egy plüss halat, hogy koordinálni lehessen azt, hogy ki szólalhat meg.

Körben leülünk.

1. Kérdéskör: (információk felidézése, elmélyítése)

Hol jártunk? Mi volt a foglalkozásunk? milyen eszközzel utaztunk? Hogy hívták a tavat? Mikor utaztunk? Mi volt a gond a hálós halásszal?

Mit csináltunk, amikor kiderült, hogy lemaradt?

Volt elég hely elől?

Mivel fogtuk ki a halakat?

Miért volt picit nehéz halászni?

2. Kérdéskör: 

(Érzések, élmények)

Mikor volt könnyebb segíteni, amikor láttunk vagy amikor már sötét volt?
Mit éreztél, amikor ...

Amikor nem volt szabad beszélni, akkor honnan tudtuk, hogy mit szeretne a másik ember?

3. Kérdéskör:

Tanulságok:

Honnan tudja egyik ember, hogy mit akar mondani neki egy másik?

Honnan tudja meg egy ember, hogy mit akar mondani Isten?