Mózes születése

Van néhány babám, amit tavaly készítettem, és szeretem használni meséléshez. Ilyen baba a bal oldali, aki a mai napon Mirjammá lépett elő.

Sokat gondolkoztam azon, hogy hogyan mondjam el a gyerekeknek úgy Mózes születésének a történetét, hogy ne ijedjenek meg nagyon attól a ténytől, hogy a fáraó meg akarta ölni a fiúgyermekeket.

Azt a megoldást választottam, amely szerint már az első mondatból kiderül, hogy egy fiúbaba túlélt valami nagy veszedelmet Isten segítségével. A nevét direkt nem is mondtam el az elején, és így az történt, hogy aki nem ismerte Mirjam nevét, de ismerte Mózes történetét, nagyon sokáig nem is jött rá, hogy milyen történetről van szó.

Menet: Mirjam bemutatkozik és kéri a gyerekeket, hogy ők is mutatkozzanak be egy énekkel.

Az ének szövege:

Szia ..., jó hogy eljöttél, (3X) hittanóra van.

Ez egy német ének fordítása, egyszerű és nagyon szeretik a gyerekek, hogy elmodhatják a nevüket.

Mirjam nevét nehéz megjegyezni, ez derült ki az egyik csoportban, ahol 2. osztályosok vannak, ezért felírtam a táblára rögtön az óra elején a nevét.

Mirjam vagyok. Szia ...(itt sorban elismételtem a gyerekek nevét, közben a baba integetett)!

Szia Eszter! Én is ismerek egy Esztert. (Ha bibliai neve van valakinek, akkor elmondom Mirjam nevében, hogy ismerek ilyen nevűt. Igy volt egy Annánk is.)

Egy nagyon nagy országban lakom. Egyiptom a neve. És képzeljétek el, hogy nemrég született egy kistestvérem és nagyon segített nekünk Isten.

Az országunkban egy nagyon gonosz király uralkodik. Olyan gonosz, hogy azt mondta, hogy az én népemből minden megszülető fiút meg kell ölni. És csak a lányoknak engedi, hogy éljenek. Ilyen gonosz volt. De az én testvérem még él, mert Isten segített.

Amikor az anyukám megtudta, hogy kistestvérem fog születni, akkor nagyon boldog lett. Először. De utána pedig szomorú, mert tudta, hogy ha lány lesz, akkor minden rendben, de ha fiú, akkor nem is tudja, hogy mit csináljon. Mert a király az király. Amit ő mond, az úgy van ebben az Egyiptomban.

Szóval az anyukám nagyon félt. És bizony, amikor megszületett a testvérem, és meghallotta a hangját, hogy sír, azonnal tudta, hogy ez a baba egy fiú. És a szíve nagyon kezdett félni. De olyan jó bábát, szülést segítő asszonyt küldött hozzá Isten, hogy ez a kedves néni nem árulta el senkinek sem égen, sem földön, hogy itt gyermek született.

Ahogy imádkozott az anyukám, furcsa dolgot tett. Elővett egy kosarat, amiben tudjátok a gabonát szoktuk tárolni. Jól bekente kivülről ragacsos fekete anyaggal. Azt mondta nekem, hogy ez azért kell, hogy ne folyjon bele a víz. Nem értettem, hogy miért, de azért csak figyeltem, és fogtam a kezemben a babát, amíg az anyukám ezt készítette. Utána azt mondta, hogy most csendben kell maradnom, és halkan mehetek vele. Nem tudtam miért. A kosarat vette a kezébe az öcsémmel, és elindultunk.