Ráhangolódás a történetjátszásra

Anita az előző bejegyzéshez írt egy kérdést. Először a megjegyzésben szándékoztam megválaszolni, de a válasz túl hosszúra sikeredett. Inkább ide írok.

A kérdést is bemásolom. A kérdés a (székszínházas) történet eljátszásra vonatkozik.

"Hogyan szoktad a gyerekeket "bemelegíteni" az ilyen foglalkozásokra? Én még csak egyszer próbálkoztam, de folyton nevetgéltek..."

Nem véletlen, hogy a bibliodráma bemelegítő gyakorlatokkal kezdődik. Pontosan azért, hogy ráhangolódjon az ember.

A legemlékezetesebb élményem az volt, amikor egyszer egy sok (felsős)fiúból álló csoporttal bibliodrámáztam. Bevittem magnót, és kértem, hogy feküdjenek a hátukra, miközben már nem tudom mit, maguk elé kellett képzelni csukott szemmel. Én lepődtem meg a legjobban, amikor teljesen ráhangolódtak.

Igazából az óra eleji énekek, körjátékok, harangozás is nálam azt a célt szolgálja, hogy éles határt húzzak a kinti és a benti világ között. Ez itt a hittan óra, ezt kimondom. Vagy gyerekistentisztelet.

De ez még sokszor nem vezeti be a gyerekeket a bibliai korba. Mindenképpen valami érdekes dolgot végeztetek el vele, amivel egy kicsit muszáj magára figyelnie.

Például volt olyan óra, amikor az egyiptomi kiszabadulást úgy vezettük be, hogy körben székekre ültünk. Utána lehajoltunk keresztbe tett kézzel, és megérintettük a padlót, és úgy maradtunk egy kicsit, majd lassan felegyenesedtünk. Itt nem lehet másra figyelni. Viszont egyúttal azt is megtapasztalod, hogy milyen érzés majdnem megkötözve lenni.

Hogyan hangolódjunk rá a székszínházra és Tamás történetére?

Lehet például azt is, hogy lassan elindulunk körbe a székek körül, mindenki. És az a feladat, hogy próbáld meg elolvasni a széken a neveket. Érintsd meg a szék támláját. És miközben lassan körbejárunk, én megpróbálom elmondani a bevezető szöveget. Amikor a szövegnek majd vége lesz, akkor megállok és hátra lépünk a székek mellől.

Ez alatt a körben sétálás alatt megszokjuk, hogy a székekhez hozzáérünk, hogy a szék mögött vagyunk. Megszokjuk a neveket.

Szerintem ezt fogom holnap kipróbálni. Úgyis van egy olyan csoportom, ahol sok gyerek van. Azon gondolkodtam, hogy vajon hogy sikerül ez náluk, de most úgy érzem, hogy megvan a megoldás. Holnap kiderül.

Egyébként minden történethez valami saját, kapcsolódó ráhangolódást érdemes kitalálni.

Székszínház-Jézus és Tamás

A székszínház módszerével Németországban találkoztam egy bibliodráma tanfolyamon. A székszínházas történetjátszás különbözik a többi történet előadástól. Itt ugyanis egy gyerek több szereplőt is eljátszhat, több szereplő nevében is megszólalhat.

Azért székszínház a neve, mert székeket rakunk körbe a terembe. Minden szék egy szereplőt szimbolizál. Amikor a gyerekek a szereplő nevében szólalnak meg, akkor egyszerűen a szék mögé állnak.

Jézus és Tamás találkozásának története: János 20, 24-29

Húsvét előtt egy könyv segítségével nagyhéttől kezdve a mennybemenetelig a történeteket elmeséltem. Tamás története nem ismeretlen. Óra elején a bibliai történetet nem olvasom föl.

Előkészületek: 11 kártya a tanítványok nevével megírva, és egy Jézus nevével.
5 szék (most csak ennyi, különben túl nagy lenne a kör, egy székre 2 név is kerülhet most, rendezzük úgy, hogy egy ismertebb mellett legyen egy ismeretlenebb tanítvány)
Egy szék Tamásnak, amit később viszünk oda a többihez.

Elmondok pár fontos információt, ami alapján elkezdődhet a történet.

1. Jelenet.
Bevezető szöveg:

Egy szobában vagyunk, Jeruzsálemben. Ebben a szobában van 10 ember. Látjátok a széken a neveket. Nemrég ezt a 10 tanítványt meglátogatta a feltámadt Jézus. Egyszerűen csak bejött a zárt ajtón keresztül. Megmutatta a szögek helyét. Aztán azt mondta ennek a 10 tanítványnak, hogy a Szentlélek erejével kimennek a világba, és azt fogják hirdetni, hogy Isten megbocsátja a bűnöket. Azután Jézus elment.

Ekkor lép be az ajtón Tamás. Az a tanítvány, aki nem volt itt bent az előbb.
Vajon most mi történik akkor ebben a szobában?

Próbáljuk meg elképzelni, hogy hogyan fogadják a többiek Tamást. Mit mondanak neki?

(Fontos, hogy jelen időben beszéljünk, és ne ragadjunk meg a múltban, mert akkor azt hiszik, hogy vissza kell emlékezni pontosan valamire. De itt ki kell találni valamit a jelenben.)

Ha megálltok most egy név mögött, akkor megszólalhattok annak az embernek a nevében.

(Ha megakad a játék, akkor majd kérdezgetni fogok.)

2. Jelenet.

Bevezető szöveg:
8 nap telt el azóta, hogy Tamás a tanítványokkal beszélgetett.
8 nap után ugyanabban a jeruzsálemi szobában van mind a 11 tanítvány. Az ajtók zárva. Jézus mégis bejön. Megszólítja Tamást.
Vajon hogy zajlik a beszélgetés?

A színház utáni megbeszélés:
Felidézzük a beszélgetéseket. Megbeszéljük, hogy vajon
• mit gondolhattak,
• mit érezhettek a beszélgetők.
(Amikor arról beszélgetünk, hogy a tanítványok vajon mit gondolhattak, érezhettek, akkor a gyerekek magukról kezdenek majd beszélni.)
• Vajon miért érezték, gondolták azt, amit.

Ha van idő: Hogyan fogalmaznátok meg Tamás hitvallását? Egy mondatot akár csoportokban. sok idő esetén én leíratnám.

Mit akarunk elérni ezzel a játékkal? Egy kis belső utazást a hitetlenségtől a bizonyosságig.

Záró kérdés: Te hogyan fogalmaznád meg Jézusnak Tamás helyében, hogy most már elhiszed, hogy feltámadt?

Körbe adunk egy követ például, akinél van, az elmondja.

Kíváncsi vagyok, hogy hogyan sikerül megvalósítani.