Látok gyereket...Játék óra elején

Az alábbi játékot lehet óra elején jégtörő játékként is játszani.
Én azonban ismétléshez használtam.
Alsós korosztály.

Instrukció: Álljatok fel!
Látok gyereket ...(pl. integetni)
Látok fiúkat meghajolni.

A gyerekek gyorsan megértik, hogy az a feladat, hogy tegyék meg, amit mondok.
Az ismétléshez pedig így lehet felhasználni:
- Látok egy fiatalembert tanulni.
- Látok egy fiatal férfit ponyvát készíteni.
- Látok egy férfit dühösen.
- Látok egy embert földre esni.
Kit látok? (Pál apostolt)
Bármelyik bibliai szereplőhöz kitalálhatunk ilyen mondatot.
Viccesebb, mintha csak azt kérdezem, hogy ki volt az, aki ...
Mivel mozogni is kell közben, az a gyerek is részt vesz benne, aki nem tudja. És a mozgás révén ráadásul szerintem meg is tanulja a testével együtt, hogy mi a helyes válasz.
Ha véletlenül nem tudta volna.

Visszajelzés

Amikor van egy program, ami azért hosszabb, mint egy hittanóra, akkor érdemes komolyabb visszajelzést kérni a résztvevőktől.
Ezt a visszajelzési módot egy képzés végére találtam ki.
Fontos volt az, hogy megfogalmazzák, hogy mit tanultak meg, hogy min változtatnak, milyen javaslataik vannak a jövőre nézve.
Ehhez találtam ki egy játékot, ami ami lehetőséget ad arra, hogy konkrétan megfogalmazzák a gondolataikat.
Kicsit korrigálva leírom a lényeget.

A keretmese:
Elmegyünk most egy városnéző körútra.
Itt lehetőségetek van vásárolni. Benézhettek különféle helyekre, üzletelhettek.
Kaptok tőlem egy-egy csekk-könyvet, hogy vásárolhassatok.
(Mindenki kapott egy csomagolópapírból varrt jegyzettömböt. Nincs fotó.)
Azért, hogy vásároljatok.
A Régiségboltban eladhatjátok, amire már nincsen szükségetek.
Ide olyan dolgok kerülhetnek, amik másoknak még értékesek, de nektek már nem kell.
A szelektív hulladékgyűjtő telephelyre leadhatjátok,
amiről rájöttetek, hogy nem kell, nem való semmire.
A bankban letétbe helyezhetitek mindazt, ami nagyon értékes, amit meg kell őrizni.
A találmányi hivatalban leadhatjátok a találmányaitokat a programmal kapcsolatban.


Szóval mindenki a jegyzetlapra írhatta a visszajelzéseit.


Csomagolópapírból varrtam a zacskókat.
Mindegyik zacskót egy másfél literes flakonra kell ráhúzni, és akkor olyan házszerű lesz.

Ismerkedős játék év elejére

Ismerkedős játékkal kezdjük az új tanév elejére:

Az ismerkedős játékok fokozatosan következnek egymás után.
Először olyan játékok lesznek, amelyekben nem kell megszólalni, nem szavakkal, hanem mozgással válaszolnak egyszerre a kérdésekre.

1. Névtanulás

2. Mindenki a barátom, aki...
Körben ülünk székekre (szerintem viszek szőnyegdarabokat, ami szükség esetén pótolja a székeket). Valaki középre áll, és azt mondja:
Mindenki a barátom, akin pl. farmer van. (Akire igaz, helyet cserél.)
Akinek nem marad hely, középre kerül, és ő mondja meg a következő szempontot.

3. Csoportbontás:
Képzeletbeli vonal két oldalára kell állni. (De lehet vinni igazi kötelet is vagy sálat.)
Ide álljanak azok, akik a csokifagyit szeretik. Oda, akik az eperfagyit. Stb.

A következő játékban már meg lehet szólalni, de csak az szólal meg, aki akar:

4. Ez nem egy sál...
(Kreativitást inspiráló játék)
Körben állunk, és azt mondjuk:
Ez nem egy sál, hanem egy ....(ugrókötél)
Aki szeretné folytatja.

A következő játékban egymással beszélgetnek a gyerekek. Már mindenkinek meg kell szólalni, de csak egymással beszélgetve.

5. Páros beszélgetős:
Körben kell sétálni a teremben, és amikor tapsolok, akkor megállni, és fejezzétek be a mondatot, amit mondok.
Ilyen mondatok lesznek:

- Sajnálom, hogy vége van a nyárnak, mert...
- Kicsit vártam az iskolát, mert...
- Azért örülök a hittannak, mert ...
- Remélem, hogy a hittanon nem ...

A következő játékban mindenki megszólal már. De van egy nehezítés a játékban, ami eltereli a figyelmet a kérdés tartalmáról, ezért azok is könnyebben válaszolnak, akik nem szeretnek magukról beszélni.

6. Tilos betű:
Van egy tilos betű.
Nem szabad kimondani, bármit kérdezek.
Ha kimondod, akkor jön a büntetés.(félláb, 5 guggolás stb.)
(Először kezdjük a ritkább betűkkel: zs, ty, gy, stb...)
Egészen egyszerű kérdéseket tegyünk fel.

Gedeon-Honnan vette a bátorságot?

Alkalom célja:
Bátorítani a gyerekeket arra, hogy bízzanak Istenben.

Készülök a Zefírre. Hogy mi ez?
Olvashattok itt róla.
Az "Úton a személyes hitvallás felé" elnevezésű program egyik állomására készülök.
Itt egy élménypedagógiai állomáson leszek az egyik szervező-kivitelező-segítő.
Ezen az állomáson többek között lesz egy olyan játék is, amelyben párok mennek egy egérfogókkal gazdagon ellátott labirintusban. Egyikük bekötött szemmel, másik szavakkal irányítja.
Előtte teszteltem az eszközöket.
A teszt két részből áll:

• Mielőtt játszottunk, minden egyes egérfogót többször kipróbáltam úgy, hogy hagytam, hogy rácsapódjon az egyik ujjamra. Fájdalmas, de nem töri el az ujjat, nem is sérti meg a bőrt. De ezt nem a gyerekek előtt tettem. Ugyanis, ha látják, hogy nem is fáj annyira, akkor azonnal kisebb lesz a vélt kockázat. Ebben a játékban fontos, hogy valóban félelmetesnek tűnjön az egérfogó. A tesztelés nagyon fontos minden új eszköz esetében.
• Az egérfogókat teszteltem játék közben is. A Zefír programja ifiseknek szól. De csak alsósaim voltak kéznél tegnap, ezért (1-4. o.) velük próbáltam ki.

A játék lényege:
Kiálljanak egy olyan bátorságpróbát, ami a bizalomra épül.

Feladat lényege:
Bekötött szemmel labdákat gyűjteni három székről, ahol a széken a labda közelében egy-egy élesített egérfogó van.

Előkészítés:
Három széket helyeztem el a teremben. A felső képen lehet látni mind a hármat, a távolságokat is.
Az egérfogókat csak azután raktam a székre, miután bemutattam. Nehogy odarohanjanak és felkapják.

Bevezetés a játék előtt:
Először mindenki válasszon egy olyan társat a csoportból, akiben a legjobban megbízik.
Utána bemutattam az egérfogót.
Először élesítetlenül.
Aztán élesítve.
Majd bemutattam, hogy mekkorát csattan, ha hozzáérek, és elkapom az ujjam.
Meglehetősen hangos.
Beszéltem a biztonságról.

A kerettörténet más volt, hiszen mi Gedeonról tanulunk éppen.

Emlékeztek Gedeonra.

Egy fiatal fiú, aki nem is gondolta, hogy ő bármi különleges re képes lenne.

Isten mégis őt választotta ki egy nagyon különleges feladatra.

Miközben ő nem érezte magát alkalmasnak.

Nem akarta elhinni, hogy Isten tényleg kiválasztotta őt.

Ezért kétszer is rákérdezett, hogy Istenem, tényleg.

Kétszer is azt mondta neki Isten: igen, képes vagy, te leszel.

Pl.:

Képzeljétek el, hogy nektek is van egy titkos képességetek. 

Csak nem tudjátok, ahogy Gedeon sem tudta.
Ez a képességetek csak akkor bontakozik ki, ha a kulcsot megtaláljátok hozzá.       
Ez egyedül nem tudjátok megtenni.  
Valaki irányít majd benneteket.       
Párosával. Egyikőtök szeme be lesz kötve.   
Ez a kulcskeresés veszélyes. Ha rossz helyen keresed, akkor fájdalmas lesz.       
Ha jó helyen keresed, megkapod a képességet.      

Ezután párosával elindulnak. De mindig csak egy pár, a többiek figyelnek.
A szék mellett én is ott álltam végig. Azoknál a pároknál, ahol bizonytalan volt a jobb és bal irány, a kezemet ott tartottam a közelben, hogy szükség esetén azért közbelépjek.

De nem történt semmi gond. Nagyon óvatosak voltak a gyerekek.
A legnagyobb szájú fiú kétszer is megfutamodott a játék elől. Végül úgy vállalta be, hogy én irányítom.
Aki nem volt elég bátor, annak felajánlottam, hogy irányítom én.
Ketten kérték.
Nem volt kötelező kipróbálni.

Végén a lényeg:
Beszélgetés.
Milyen titkos képességet szereztél meg? (Nem én mondtam meg, hanem ők. És ezzel azt is elmondták, hogy melyik volt a legfontosabb tapasztalatuk.)
Hogy érezted magad?
Milyen volt az, hogy valaki irányít.
Végén: Mi volt számodra a tanulság?
Egyesével mondták, és egyesével a végén hozzáfűztem egy bibliai gondolatot.
Pl. Én nem gondoltam, hogy én meg tudom csinálni. (10 éves lán, aki legelőször bevállalta a csoportból)
Én: Erről eszembe jut az, amit Jézus mondott: Kicsinyhitű, miért kételkedsz.
Stb.
Végén Istenbe vetett bizalomról lehet beszélgetni, hogyan bátorít minket Isten.

Isten, akiben bízhatunk

Gyerekistentiszteleten a felsősökkel most Isten személyével kapcsolatban a téma az volt, hogy
Istenben megbízhatunk.

Kerettörténet:
Képzeljétek el, hogy ti egy nyaralás nyertesei vagytok. Egy távoli szigeten nyaralhattok. Amikor letelt a nyaralás, elindultok egy hajóval hazafelé. Sajnos a hajó léket kapott. Szerencsére útközben van egy sziget. Csak el kell jutni a szigetig. A hajó pedig fokozatosan süllyed, egyre kevesebb a hely.

Játék menete: egy nagy plédet terítettem le a földre, és egyre jobban összehajtottam, közben mondtam, hogy süllyed a hajó.

A gyerekek egyre szorosabban álltak, míg végül az egyik gyerek a másikat a hátára vette. Ekkor mondtam, hogy megmenekültek.

Folytatás:
A szigeten sajnos történt egy baleset.
A baleset miatt nem láttok.
Egy valaki lát csak, és ő tud benneteket irányítani a szavaival a kimenekülés útján.
Fogjátok meg egymás kezét, és induljatok el.
(A látó gyerek egy széken ült, és mondta, hogy merre menjenek,)
Minél több gyerek van, ez annál nehezebb. Mert az első embert tudja irányítani a látó. A bekötött szeműek beszélhetnek egymással.

A végén beszélgettünk arról, hogy mi okozott nehézséget az úton.
Hallgattak-e az irányításra, visszakérdeztek-e.
Megbotlott-e valaki, miért stb.
Megbíztak-e az irányító szavában.
Miért bíztak meg benne?
Utána beszélgetünk arról, hogy Istenben megbízunk-e?
Miért?
Hogyan?

Gedeon-fogócska

Ma egy olyan fogócskát játszottunk, ami révén év végén még meg lehet egy-két infót tanulni, és egy kicsi tanulsága is van.
(Nincs most fotó, elfelejtettem.)
Vegyes csoport, gyülekezeti. 8-12 évesek.

Az udvaron kijelöltem egy útvonalat, ami mellett lehetett futni. Óvatosan kell futni a gyerekeknek, nehogy elessenek.

Kerettörténet:
Ti midjániták vagytok. Az a helyzet, hogy megpróbáljátok ellopni Isten népétől a gabonakévéket.
Ezen a kijelölt útvonalon tudjátok elvinni a saját területetekre a kévéket.
Azért nem olyan egyszerű ez, mert Isten népe védelmezi azt, amit termesztettek.
Ezért, amikor elindultok, akkor megpróbálják visszaszerezni a tulajdonukat.
Erre van 7 percetek.

Játék menete:
Párosával futnak a gyerekek.
Egymásnak háttal állnak.
Háttal egymásba karolnak úgy, hogy a karjuk közé vesznek egy polifoam rudat.
Így futnak.
Egyszerre több pár indul.
Akiket utolér a fogó, engedi, hogy kihúzzák a rudat, és azonnal futnak is vissza újabbért.

A játék végén sok gabonát el tudnak lopni a midjániták.

Ez alatt a 7 perc alatt kifáradnak a gyerekek, leülnek, és áhítatos figyelemmel hallgatnak.
Ezután jön a bibliai történet, helyzet elmesélése.

Történet:
Isten népe elfoglalta az Ígéret földjét.
Szerintetek mi történhetett, ha Isten megengedte a midjánita népnek, hogy minden egyes alkolommal, amikor beérett a gabona, elrabolják tőlük?

(gyerekek válaszait meghallgatjuk)

Az történt, hogy egy idő után megtetszettek nekik a bálványszobrok.
Hiszen Isten láthatatlan, a szobrokat meg meg lehet fogni.
Szerintetek Isten miért engedte a gabonarablást a midjánitáknak?
Azért, hogy észhez térjenek, hogy hagyják a szobrokat, és az élő Istenhez imádkozzanak.
Ez történt.
Ekkor Isten kiválasztott egy fiatal fiút.
Gedeont.
És az ő vezetésével véget ért az a 7 év, amíg a midjániták egyfolytában mindent elraboltak, amit csak lehetett.

Végén az információkat meg lehet erősíteni.

Tízparancsolat

A Tízparancsolat elnevezés az eredeti kifejezésnek nem mutatja meg minden aspektusát.
A Tízparancsolat nem egy katonai parancs, ami amúgy esetenként nem veszi tekintetbe a parancsot végrehajtó személy érdekeit. Lásd Dávid királyt, aki Uriást harcba küldte. Uriásnak nem állt érdekében meghalni.

A Tízparancsolatban a parancsolat inkább az a fajta útmutatás, mint amikor egy kisgyerek járni kezd, és mondják, mutatják neki, mihez ne érjen, álljon meg az út szélénél, ne lépjen le a lépcsőn.
Jan Milic Lochman írt könyvet régen "A szabadság útjelzői címen" a Tízparancsolatról.
Ezen a nyomvonalon elindulva szerettem volna a gyerekeknek megtanítani a Tízparancsolatot.
Egy kicsit még jobban kiélezem arra, hogy Isten szeretetének a jele az, hogy megmondja a népének, hogy hogyan éljen, ha boldog akar lenni.

Egy játék segítségével vezetem rá arra a gyerekeket, hogy szeretetből mondja Isten, hogy mit nem szabd.
Játék neve: Ki akar jót nekem?
A játék lényege: Van egy Útonjáró játékos és három Tanácsadó.
Az Útonjáró mindenkit megkérdez, és eldönti, hogy kire hallgat.
A három Tanácsadó:
1. Az Útonjáró barátja (tehát mindig jót akar neki)
2. Az Útonjáró ellensége (tehát mindig rosszat akar neki)
3. Nem ismeri az Útonjárót (ő dönti el, hogy jót akar vagy nem)
Kellékek:
6 darab szőnyeg
tojáshéj vagy száraztészta a szőnyeg alá, ami jelzi, hogy ez korhadt.
Játék előkészülete:

• Kiválasztjuk az Útonjárót és a 3 tanácsadót.
• Útonjáró kimegy a teremből.
• A három tanácsadó között kiosztjuk a szerepeket (érzelemkártyákkal=sematikus arcok, egyik mosolyog, másik mérges, harmadik semleges)
• Lerakjuk a szőnyegeket. 
• Minden szőnyeghármas egy hidat jelent.
• Az egyik szőnyeget megjelöljük: ez lesz a korhadt gerenda. Jobbat tudok: tojáshéj a szőnyeg alá.)
• Meg kell jegyezni a gyerekeknek, hogy melyik ez a korhadt gerenda.
• Bejön az Útonjáró.

Kerettörténet:

Te egy Útonjáró vagy.

Elérkeztél egy folyóhoz.

A folyón vezet át két veszélyes függőhíd.

Mindkét hídnak 3 gerendája van.

A gond az, hogy az egyik hídnak elkorhadt egy gerendája.

A túlparton áll 3 ember.

Ők tudják, hogy melyik a korhadt.

Egyikük a barátod.

Másikuk az ellenséged.

A harmadik egy idegen. Nem tudni, hogy jó ember-e vagy rossz. Ezért ő lehet, hogy igazat mond neked, de lehet, hogy hazudik. De az is lehet, hogy egyszer igazat mond, később hazudik.

A folyó partján megkérdezheted mind a három embert, hogy melyik hídon indulj el.

Te döntöd el, hogy kinek a tanácsát fogadod el.

Ha rálépsz egy gerendára, akkor kiderül, hogy lezuhansz-e vagy nem.

Ha lezuhansz vége a játéknak.

Ha nem zuhansz le, mehetsz tovább.

Ha átérsz a hídon vége a játéknak. Megmenekültél.
Először lépj az első gerendára.
Ha nem zuhantál le, akkor mehetsz tovább.
De ekkor megkérdezheted, hogy egyet vagy kettőt lépj.

Átjutás vagy lezuhanás után megkérjük az Útonjárót:
- Találd ki, hogy ki kicsoda volt!

Ezután lehet cserélni a szerepeket.

Amikor mindenki játszott, akkor megbeszéljük:

1. Ki akart jót neked?

2. Vajon miért akart jót?

3. Ki az, aki általában nekünk jót akar?

A lényeg, hogy a válaszból azt kellene kiemelni, hogy azok akarnak nekünk jót, akik szeretnek minket.

Átvezetés a bibliai történethez.

Isten ugyanígy jót akart a népének, mint a Barát az Útonjárónak.

Ezért Isten néhány utasítást adott a népének.

Azért, hogy nehogy úgy járjanak, mint az ember, aki korhadt gerendára lépett.

Miért akart Isten jót a választott népének?

Mert szerette őket.

Itt beszélgethetünk még Isten szeretetéről.

És énekelhetünk.

Nagyon tetszett a játék a gyerekeknek.
A nagyobbak (4. o.) abszolút megértette, hogy mit jelent jót akarni, és utasítást adni annak, akit szeretünk, aki fontos nekünk.

Mivel az egyik hittancsoportban elfogyott minden tojáshéj, a másik csoportban száraztésztát alkalmaztunk.
Ez is nagyon tud recsegni-ropogni.
Sőt, azt találták ki a gyerekek, hogy székből építsünk hidat. Azon kelljen járni.
Szék-száraztészta zacskóban-székpárna-szőnyegdarab.
Jól működik.

Ezt rögzítjük egy kézműveskedéssel is.

Ez egy olyan ötlet, ami egyszerre sok szimbólumot hord magában:

• utal a Tízprancsolatra
• utal a Tízparancsolatban megjelenő Istentől jövő szeretetre
• utal a Tízparancsolatban megjelenő Gondviselésre

Az itt látható ötletet használom fel. De úgy fogjuk elkészíteni, hogy az ujjak szorosan egymás mellett lesznek.

Majd lefényképezem a gyerekek által készített kezeket is.

Minden ujjra jut egy parancsolat. 

Középen a szív. 

A két tenyér együtt a gondoskodást is jelképezi.

Előre kinyomtatott Tízprancsolatot ráragasztjuk a tenyerekre.

Kocka

Múlt héten vettem egy ilyen játékot.

Már több módon használtam hittanon, és gyerek-istentiszteleten és nagyon jó.
Valamiért a gyerekek szeretnek dobókockával játszani.
A mieinknek volt egy korszaka, amikor rengeteg kockát gyűjtöttek be.
Hogyan használtuk?

1. Új történet elmeséléséhez:
Minden gyerek kap egy kockát, dob egyet.
A kockákat lerakjuk az asztalra.
Úgy mesélem el az új történetet, hogy a gyerekek által dobott képet szövöm bele a történetbe.
Kicsit gyakorolni kell, de egy idő után nagyon jól megy.
(Van telefon és repülő is!)
2. Ismétléshez:
Hasonlóan az előzőhöz. Végigmeséltem így Ábrahámtól az idén tanult történeteket.
3. Áldáshoz:
Mindenki dob egyet a kockájával, majd  székére teszi és a szék mögé áll. Egyesével személyre szabott áldást mondok. Igen, ez a legnehezebb, de nagyon érdemes kipróbálni. Bibliai áldások és igék szavait szövöm áldássá.
Ez nagyon jó!
4. Jégtörő játékhoz:
Mindenki dob egyet. Keresni kell a csoportból valakit, akivel összeköt valami. Ez azért volt jó gyerekistentiszteleten, mert nagyon gyorsan segít feloldódni, vicces és gyorsan kapcsolatot teremt.
5. Téma ismétléséhez:
Konfirmációs órán alkalmaztuk. Mindenki dobott 2 kockával, és a képek nyomán valamit fel kellett idézni abból, mit az órán tanultunk.
6. Óra elején: pillanatnyi hangulatkép konfimandusokkal.
Mindenki dob egy képet, és elmondja, hogy hogyan kapcsolódik a kép a mai napjához.

Van még 2 másik fajta is.
Van hasonló ötletetek?

Advent 4-hez

Az előző bejegyzésemben írtam egy játékról.
Egyik hittanos szerint ez a füllel látásos játék.
Szóval érdekes volt azt tapasztalni:

•  A gyerekek maguk is állítanak fel korlátokat maguknak.

Többen is úgy gondolták, hogy nem szabad elmondani a másiknak, ami a képen van. Ezért nem is árulták el előre, ami jól megnehezítette a saját dolgukat.

• A fiúk kevesebbszer kérdeznek vissza.

A legtöbb fiú úgy játszott, hogy bemondta, hogy mi van a képen, aztán hagyta, hogy rajzoljon a rajzoló ahogyan akar. Az ő rajzuk hasonlított a legkevésbé az eredetire.

Összegzés:

Talán Istennel is így vagyunk? 

Azt gondoljuk, hogy Ő azt gondolja?

Azt hisszük, hogy elég, ha egyszer valamit nagyjából megértettünk, aztán a többit majd mi kitaláljuk?

Advent 4.

A negyedik adventi héten egy olyan játékot választottam, ami arról tanít, hogy Jézus születése óta hogyan  lehet kapcsolatunk Istennel.

Kellékek:

• a résztvevők létszáma szerinti előre elkészített egyszerű karácsonyos rajzok
• ceruzák
• üres lapok

Párokat alkotunk.

A csapatot két részre osztjuk.

Egyik csapat fele lesz a : RAJZOLÓk

Másik fele: BESZÉLŐk

Szabályok:

A rajzoló leül az asztalhoz.

Kezében egy üres lap és ceruza.

A beszélő utasításai szerint kell rajzolni. 

Tilos megnézni a lapot.

Tilos hátrafordulni.

A beszélő áll a rajzoló mögött.

Elmagyarázza, hogy mi van a rajzon.

Nem érhet a rajzoló lapjához.

Egyszerűen rajzolni kell. Majd amikor kész, akkor összehasonlítjuk. 

Fel lehet-e ismerni, ugyanaz szerepel-e a rajzon?

Utána csere.

Megbeszélés:

Mik voltak a szabályok?

Ki tartotta be mindet? Ki nem?

Miért sikerült a feladatot végrehajtani?

Hogyan tudtak a rajzról beszélni?

Magyarázat:

Mit tanít ez a játék arról, hogy mi hogyan lehetünk kapcsolatban Istennel?

Mi olyanok vagyunk, mint a rajzoló. Halljuk, hogy mit mond Isten, de nem látjuk.

Kérdezhetjük őt, megmutathatjuk a rajzunkat, hogy ellenőrizze.

Volt, aki kijavította a rajzát. Ez így van velünk is.

Isten elmondja, hogy milyen életet szeretne nekünk. 

Mi próbáljuk ezt élni. Szólunk hozzá, szól hozzánk.

Minél jobban követjük a tanácsait, ha ellenőriztetjük vele az életünket, annál jobban sikerül

Bibliai összefüggés:

Jézus születése előtt egy hétköznapi ember úgy tudott Istennel kapcsolatba kerülni, hogy egy papot kért meg, hogy helyette beszéljen Istennel.

Aztán a pap elmondta Istennek, hogy mit szeretne mondani neki az ember, aztán Isten elmondta a papnak. A pap pedig elmondta az embernek.

Néhány ember saját maga is személyesen beszélgetett imádságban Istennel, de elég kevesen.

Aztán voltak próféták is, akik a királyoknak és a népnek együtt mondta el az Isten üzenetét.

Szóval kellettek a közvetítők.

Jézus megszületett, felnőtt és később meghalt és feltámadt. És a feltámadása óta ő a közbenjáró Isten és ember között.

Mi egyenként beszélhetünk Istennel, bár szemünkkel nem látjuk.

Sőt Ő válaszol is, amit a szívünkben hallunk.

(Egyik osztályban az egyik fiú ekkor így szólt a másodikos osztálytársához:

-Ott hallod Őt, a kis tetkód alatt. U.i. nyaklánc helyett a kislány lemosható matricát viselt.)

És mi szólhatunk neki, és Ő válaszol.

Így azért könnyebb Istennel beszélni, mint Jézus előtt.

Ez a karácsonyi utolsó tanítás. Négy héten át próbáltam megtanítani a gyerekeknek, hogy miért is jött Jézus.

A sok válaszból az idei az volt:

Jézus azért jött, hogy Isten és ember között a kapcsolat helyreálljon.

Szabadság és törvények

Konfirmandusokkal az alábbi játékot azzal a céllal játszottuk, hogy bevezetője legyen a Tízparancsolatnak. Arra gondoltam, hogy adok 5 szabályt, amit a játék során be kell tartani.

Egy asztal közepére kiraktam egy csomó lego duplo figurát.
A feladat: építsetek meg egy lovat ezekből a legokból.
A következő szabályokkal:
1. Nem szabad beszélni.
2. Mindenki csak egy kockát építhet be.
3. Nem szabad átrakni már lerakott építőkockát.
4. Minden egyes legot fel kell használni.

5. Órával megegyező irányban halad az építés egymás után.

Megépítették a lovat. De nem sikerült minden kockát beépíteni.
Utána megkérdeztem, hogy van-e kedvük másodjára is építkezni. Egy szabályt megváltoztathatnak. Melyik legyen? Erre azt mondták, hogy mindet hagyjuk el.
Ne legyenek szabályok!
Mondom, rendben.
El is kezdtek építkezni, nagyon jól haladtak.
Nagyon jól működött, hogy mindent szabad.
Szinte egészen lószerű volt.
Annyira, hogy már azt hittem, hogy valóban ló lesz belőle. És attól féltem, hogy a végén majd mit hozok ki a játékból.

Aztán megszületett:

Ez a legjobb indulattal is csak hason-ló.

Arról beszélgettünk, hogy mire jutottunk azzal, hogy mindent megtehettünk. Vajon jobb-e, ha mindent szabad? Vagy jobb az, ha vannak szabályok.
Így ez jó bevezető volt a Tízparancsolathoz.

Szóval kellenek a szabályok, különben rosszabbul járunk.

Mózes Áron és Húr

Olyan játékot kerestem, amelyben a gyerekek megtapasztalhatják, hogy milyen érzés az, ha rajtunk múlik egy másik ember sorsa. Amiből kiderül, hogyha kitartóak és ügyesek vagyunk, akkor hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a másik ember megmeneküljön.

Erről szól Mózes, Áron és Húr története. Rajtuk múlt az, hogy győz e Isten népének serege, vagy az amálekiták győznek.
Mózesnek is volt egy saját feladata, és Áronnak és Húrnak is. Áron és Húr maga választotta ezt a feladatot, észrevették, hogy a győzelemhez az ő erejük is kell.

Játékhoz kitaláltam egy történetet.
A korábban habrudakból megépített kockát most börtönné alakítottam.

Történet:
A jó és a rossz sereg harcolt egymással. A rossz sereg  győzött, ejtettek néhány embert. Börtönbe zárták őket. Csakhogy elfáradtak a rossz katonák, és elaludt az őr is. Addig, amíg fel nem kel a nap, addig alszanak. Ez alatt kell kimenekíteni a foglyokat egyesével a börtönből és a hegygerincen át. Akkor menekül meg egy fogoly, ha a mentőkosárba jut.
Ha legurulnak a hegygerincről, visszajutnak a börtönbe.

A hegygerinc úgy áll össze, ha összeraktok két rudat.


Kezdjétek a mentést, mert lassan kezd felkelni a nap.

Kaptok egy kis időt a megbeszélésre.

Ahogy játszanak, kialakulnak a szerepek, hogy ki lesz, aki a börtönből egyesével kiszedi a labdákat, ki irányítja, ki szalad, ki tartja a mentőkosarat a végén.

Ha lejár az adott idő (nem számít, hogy mindenkit kimentettek-e), beszélgetünk.


Néhány kérdés, amiről beszélgettünk:
1. Mi volt a feladat?
2. Mi volt a te feladatod?
3. Mi volt a te választott feladatod?
4. Mi volt a tétje annak, hogy te végrehajtod-e a feladatot?
5. Előfordult-e, hogy miattad gurult le a labda?
6. Mire gondoltál, amikor miattad nem sikerült?
7. Mit gondolsz most az akciótokról, amikor sikerült négy foglyot kimenteni?

Igeolvasás

8. Milyen hasonlóságot találtok a játék és a bibliai történet között?

9. Mi a tanulság számotokra a játékból?

Nagyon jó játék!
Egyrészt egészen jól egymásra hangolódva tudtak a végén dolgozni. Rájöttek, hogy vállalnak saját feladatot, és felelősek vagyunk egymásért.
Másrészt nagyon jól lehet a bibliai történetről beszélgetni utána.

Jézus kiküldi a 12 tanítványát

A pohárszállítós játékhoz eszembe jutott egy másik alkalmazási lehetőség.
Ha már úgyis ez lesz a jövő heti hittanon a tananyag. A játék ugyanaz, mint itt.

Kellékek:

• műanyag poharak
• alkoholos filc
• fonal
• befőttes gumi
• szőnyegdarabok vagy papírlapok

Előkészület:
1. A teremben két területet jelölünk ki.
- Jézus területe. Egy lapra felírhatjuk Jézus nevét, és letesszük ezt a lapot. (Lehet asztalon vagy a földön. Ez egy kis terület.)
- Kiküldetési terület. Másik terület: azok a városok, falvak, ahova Jézus kiküldte a tanítványait. Szőnyegdarabokat/papírlapokat vagy akár újságlapokat teszünk le a földre egymástól távolra, ahogy engedi a helyszín. A szőnyegdarabok jelképezik a falvakat és városokat.

2. Két pohár belsejét megjelöljük filccel vagy matricával.
Ezek lesznek azok, akik végül nem fogadták be Jézust.

3. Elhelyezzük a poharakat a lapokon.
A lapokra/szőnyegdarabokra elhelyezzük el a poharakat. amelyekre előzőleg felírtuk a képen látható szavakat, vagy tetszés szerint másokat is.
Olyan megnevezéseket keresem, amelyek következnek Máté ev. 10. részében leírtakból.

A játék lényege az lesz, hogy a poharakat együtt viszi át a csoport Jézushoz a befőttes gumi és a fonalak segítségével. Előkészíthetjük az eszközt mi magunk, ha kisebbekről van szó. Nagyobbak talán kitalálják maguk is, hogy a gumira rá kell hurkolni a fonalat, és ha mindenki egyszerre egy kicsit húzza, akkor kitágul, belefér a pohár, majd óvatosan emelhető lesz így. (Előtte próbáljuk ki!)
Ha nem az utasítás szerint akarják vinni a poharakat, akkor azt el vissza kell vinnünk az kiindulási helyre.
A feszültséget fokozhatjuk azzal, hogy eleve kevés időt adunk meg.
Így beleérezhetnek abba a helyzetbe is a gyerekek, hogy nem végtelen a kegyelmi idő.
Ne féljünk attól, hogy vissza kell vinnünk egy poharat, mert kihagytak egy lépést (pl. nem mondtak semmit Jézusról), mert így megérthetik, hogy ev, hirdetése nélkül nem lehet Jézushoz jutni.


Történet:

Ti vagytok Jézus tanítványai.
Jézus elhívott benneteket, hogy kövessétek őt. Otthagytátok a hivatásotokat, és minden időtöket Jézussal töltitek. Jézus megtanított arra benneteket, hogy Isten mennyire szereti az embereket, hogy megbocsátja a bűnöket, és új életet ad. Jézus megtanított imádkozni benneteket.
Most azonban egy nagyon komoly feladatot kell együtt elvégeznetek. El kell mennetek a környező falvakba és városokba.

• Be kell kopogtatnotok a házakba, 
• és köszöntsétek a ház népét, 
• majd az embereknek Istenről kell beszélni. Mondjátok el, hogy Isten szereti őket és segít nekik. 
• Ha beteggel találkoztok, akkor mondjátok: Jézus nevében gyógyulj meg! 

Lesznek olyan házak, ahol nem fogadnak be benneteket. Melyek ezek a házak? Ezt csak akkor tudjátok meg, ha megnézitek a pohár belsejét. Amelyikben van jelzés, az a ház fogad be. Úgyhogy azt az embert nem tudjátok Jézushoz vinni.

Úgy lesznek az emberek Jézus követőivé, ha odaviszitek őket Jézushoz ezekkel a kellékekkel.
Úgy tudjátok őket odavinni, hogy odamentek a házukhoz, békességgel köszöntitek őket, és Jézusról beszéltek.
Az embereket csak úgy hozhatjátok el Jézushoz, hogy nem értek hozzájuk, csak a fonal vagy gumi érhet az emberekhez.

Kaptok 5 percet, hogy megbeszéljétek, hogy hogyan fogjátok a küldetéseteket teljesíteni, hogy az eszközt kipróbáljátok.
(lehet több időt is adni)
Azután kaptok 10 percet, hogy teljesítsétek a küldetést.

A játék után érdemes megbeszélni:


- Nehéz volt-e együtt dolgozni?
- Milyen érzés volt, hogy mindenkinek ugyanaz a feladata?


- Könnyű volt-e beszélni Jézusról?
- Milyen érzés volt, amikor olyannal találkoztatok, aki nem akarta követni Jézust?
- Elég volt-e az idő a feladat teljesítéséhez?
- Mit gondoltok azokról az emberekről, akik nem jutottak át Jézushoz?

Toronyépítés-játék beszélgetésindításhoz

Ezt a játékot konfirmációs órán játszottuk. Az volt a gond, hogy a csoport kétharmada nem tudott eljönni különféle okok miatt. Így ketten voltak kénytelenek végrehajtani a feladatot.
A feladat: adott mennyiségű papírlapból minél magasabb tornyot készíteni segédeszközök nélkül.
Ha két csapat játszotta volna, akkor a versenyszellem is motiválta volna a gyerekeket. Így nem maradt más, mint egy második lehetőség, hogy újból megpróbálják. A második alkalommal kétszer magasabb lett a torony.

Amiről beszélgettünk:
Hogyan dolgoztatok együtt?
Mi okozott nehézséget?
Miben hasonlít ez a közös munka az egyházban zajló munkához?
Kinek mi volt a feladata?
Hogyan oldottátok meg a nehézségeket?

Hogyan is volt ez az első gyülekezetnél?

A játékötletet Surányi Zoltán adta, akinél élménypedagógiailag képződtem.

Ábrahámot Isten vezeti és megígéri neki a sok utódot

Kiinduló gondolat Ábrahám elindulásának a történetéhez és a játékhoz:
Sok út van, de azon kell járni, amin Isten vezet.

Feladat: A gyerekeknek szőnyegdarabokból utakat kell építeni.

Bevezető szöveg:

• Egy barlang mélyéről nagy piros köveket bányásztak ki. Itt vannak ezek a kövek. Mindenki kap egyet. Ma ti lesztek az útépítők. 
• Fogjátok meg a köveket, építsetek belőle jó kanyargós utakat. Itt kezdődik az út és oda kell elérnie...Vannak még köveim, mindenki addig építhet, amíg csak van alapanyag. Elkészült az út, itt-ott kanyarog. De nem vezet minden út a célhoz.
  
  Gondolat: Isten útján kell járni, és akkor jó célba érünk.

• Most lerakok a kövekre nyilakat, ezek a nyilak mutatják meg, hogy Isten merre vezeti Ábrahámot.
• Álljatok fel nagyság szerint, és a legnagyobb elindul és az utat végigjárja, és felvesz az útról egy nyilat. Utána a következő.
• Álljatok meg a nyíllal a kezetekben a célnál. Mindenki megérkezett!
• Isten megmutatta Ábrahámnak, hogy merre kell elindulnia. Isten megígérte Ábrahámnak, hogy nagyon sok utódja fog születni, ha engedelmeskedik neki.
• Miért volt olyan nagyon nagy dolog, hogy Isten azt ígérte meg Ábrahámnak, hogy gyermeke fog születni?
  (mindent mutatunk együtt a gyerekekkel)
  - Ábrahám már idős volt, és így hajlott a dereka
  - így ültek ráncok az arcára
  - így nem látott a szemével
  - így nem hallott a fülével
  
  Gondolat: Isten megáldja azt, aki az Ő útján jár.

Isten azonban azt ígérte, hogyha az útmutatása szerint megy, akkor annyi utódja lesz, mint égen a csillag. Most nyissuk ki csak a nyilat, ami a kezünkben van! Mi az?
EGY CSILLAG!

Csillag elkészítése:
Fénymásolópapírból hajtogatással készítettem el. Adandó alkalommal lefotózom a fázisait. Nyílnak látszik, amíg nincs kinyitva. 

• Húzzuk fel az ujjunkra, és emeljük fel az égre!
• Megérkeztünk Háránból az Ígéret földjére. Az építőkövekből most építsünk egy tornyot. A táska lesz az alapja, amiben hoztam.
  (Oké, igen, a gyerekek itt azt hitték, hogy még játszanak, és szó nélkül építették a tornyot, ami valójában nem más volt, mint egy motivált elpakolás.)
• (Itt még nem volt vége a fegyelmezés helyett szórakoztatás-dolognak.)
  Most a fejünkre tesszük a csillagot, mi vagyunk a csillagok, és így harangozunk. (Hittanlezárás)
• Ki tudja úgy levinni a csillagot a lépcsőn, hogy nem esik le a fejéről? (Szuperül bevált ötlet! Nem rohant el senki!!! Lassan együtt mentünk le!)

Érdekesség:

Hittanról lemaradt egy kislány. Találkoztam később vele, és adtam neki is egy nyilat, hogy nyissa ki. Találja ki, hogy mi az. Aztán kiderült, hogy az oviban csillag a jele.

Tanévbevezető óra- Játék az óra elején

Minden hittanév elején szoktam tartani egy tanévbevezető órát. Ez nem egy adott bibliai történethez bevezető, hanem egy általános bevezető.

Az egyik idei általános bevezető mondanivalója:

Te Istené vagy, akármit is tartasz magadról és akármit is gondolnak rólad mások.

Ehhez a gondolathoz választottam ezt a bibliai igét Ézsaiás könyvéből:

"Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy."

Bevezetésül élménypedagógiai képzéseimről hozott játékot választottam az udvarra.
Ez a gyülekezeti hittanon volt. Fokozatosan mentünk egyre beljebb fizikálisan is, ahogyan a mondanivaló lényege felé is haladtunk.

Ez a játék alkalmas arra, hogy:

• segítsen abban, hogy egy csoport egymásra hangolódjon, 
• hogy egy kicsit megismerkedjenek a tagok egymással,
• és a kreativitást is fejleszti,
• szórakoztató.

1. kör:
Elővettünk egy kendőt. Egyiket a képen.
Körbeállunk.
Fogom a kendőt és azt mondom, hogy:

"Ez nem egy kendő, hanem egy nyaklánc." (nyakamba is teszem)
Folytassátok ti is egy ötlettel.
Ez nem egy nyaklánc, hanem...
(Várok, amíg valaki valamit nem mond, majd a kezébe adom.)

És addig lehet folytatni, amíg pörgősen megy az ötletelés.
Ugyanezt lehet játszani akármi más tárggyal is.
Eddig én játszottam:
- gyurmával
- konyhai fogókendővel

Játék haszna az óra további részét nézve:

• megtudok olyan információkat, amiket később fel tudok használni:
  (pl. ki az, aki a legtöbb ötletet hozta, ki az, aki sokat gondolkodott, de nagyon különlegeset talált ki, ki volt bátor stb)
• saját gondolataikat kezdik elmondani oldott légkörben, 
• nincs helyes és helytelen válasz, ahogyan majd a későbbi feladatnál is ez fontos lesz

2. kör:
Mindenki kap egy-egy kendőt. A feladat, hogy "készítsetek" belőle egy tárgyat, és vigyétek oda valakihez, kérdezzétek meg, hogy van-e erre szüksége. Ha igen, cseréljétek el a "tárgyakat", majd keressetek újra valakit, akinek adhatjátok.

Itt a gyerekek egymással kezdenek beszélgetni, lehet elutasítónak lenni, lehet elfogadni.

A következő bejegyzésben leírom, hogy mi volt a játék után.

Titokban szolgálni-Bálám

Foglalkozás felsősöknek vagy ifiseknek

A foglalkozás célja, hogy a gyerekeket arra buzdítsa, hogy titokban is tegyenek valami jót egymással.

Játék:
Kerettörténet:
Birodalmam népe! Köszöntelek Benneteket! Azért jöttem most ide, hogy kiválasszam birodalmam két legtehetségesebb emberét. Célba dobó versenyt hirdetek. A két legügyesebb kiválasztott lesz.

- labda kosárba dobó verseny -

Ti vagytok a kiválasztottak!  Népem többi részét két részre osztom.
- csoportosztó játék-

Egyik csoport egyik kiválasztottal, másik csoport a másik kiválasztottal fog most beszélgetni.
Kaptok 5 percet, hogy minél többet kérdezzek a kiválasztott embertől.

- beszélgetés-

A kiválasztottak most eljönnek velem. Átmegyünk egy másik terembe.

(kiválasztottakkal átmegyünk egy másik helyre)
Kiválasztottak, bizonyítsátok be, hogy nem csak jó célba dobók vagytok, hanem kiváló mesélők. Íme, egy régi történet, amit olvassatok el, és pár perc múlva elmeséltek a népemnek.
Most visszamegyek a népemhez.
(vissza a többiekhez)

Birodalmam népe!
Íme kezetekbe adok néhány tárgyat. Ezekből most készítenetek kell a ti embereteknek egy ajándékot, a beszélgetésetek alapján. Egy negyedórát kaptok erre.
(tárgyak: papírok, olló, ragasztó, lufi, textildarabok, filc, és ami akad)

15 perc elteltével:

Most a kész tárgyakat tegyétek az adományozó asztalra. Amennyiben felismeri az ajándékát a kiválasztott, a csoport is kap tőlem egy kis ajándékot.

Jöjjetek be, kiválasztottak. Amíg ti odakint a feladatotokat végeztétek, itt készült valami a számotokra. Ha kitaláljátok, hogy melyik a tietek, a csoport is kap ajándékot.

(nevetéééééés)

Hálából meséljétek el a történeteket.( mesélés)

Köszönöm, birodalmam lakói. Most elmegyek.
(szerepből kilépés)


Megbeszélés:
Mi is történt?
Milyen volt az ajándékkészítés? Mit szóltatok az ajándékhoz?
Mit tanultatok a játékból?

Tanítás:
Milyen érdekes, hogy miközben Bálák király küzd azért, hogy Bálám megátkozza Izráel népét, erről Isten népe semmit sem tud. És ennek az egész próféta-rábeszélésnek végül az lesz a vége, hogy áldást kap az Isten népe. Mégpedig nagyon nagyot. Ami Jézusra vonatkozik. Titokban történik valami nagyon fontos.

Alkalmazás: Titokban mi is tehetünk valami jót mással. Úgy, hogy ne is derüljön ki. Ma persze ez kiderült, és jó volt látni a kiválasztottak arcán a nagy örömet és meglepetést. De néha úgy is tehetnénk valami jót, hogy nem látjuk az örömöt. De tudjuk, hogy Atyánk, aki persze titokban mindent lát, majd megjutalmaz minket a titokban tett jókért.

Ábrahám Háránban

Ábrahám történeténél szerettem volna kiemelni, hogy milyen nehéz döntést kellett meghoznia Ábrahámnak, amikor Istennek engedelmeskedve elindult egy ismeretlen helyre.

Ezért elővettem a képen látható szembekötős kendőket. Legalább 40-50 darabot varrtam tavaly a Zefír nevű programra.

• Először megépítettük Hárán városát. 

Ezt mondtam: 

Gyertek ide, mindenki kap egy követ. (kendő) Ebből építjük meg a várfalat. Nehogy éjjel, amíg alszunk egy állat betévedjen a városunkba, és megegye a raktárainkban levő ennivalókat. Építsünk erős falat, nehogy egy rabló beosonjon, és ellopja a kincseinket.

Megjegyzés: A gyerekek még véletlenül sem lépték át a falat, bent maradtak a szőnyegen, pedig máskor mindig szaladgálni akarnak a teremben, de most ez eszükbe sem jutott! Nem kellett fegyelmezni, még a legelevenebb gyerek is hihetetlen gonddal építgetett és egyenesítgette a kendőket.

• Megépítettünk utakat a városon belül.

Ezt mondtam:

-Maradtak még kövek. Gyertek, építsünk utakat a nagy házaink között, hogy ne kelljen a porban járni, ha nagyon süt a nap, ne kelljen a sárban járni, ha esett az eső.

Megjegyzés: Kaotikus utakat építettek.

• Megnézzük Hárán városát, megismerjük Ábrahám otthonát és családját.

Ilyesmit mondtam:

-Álljatok mögém sorba, mert most végigjárjuk Hárán városát, megnézzük, hogy kik is laknak ebben a városban!

Megjegyzés: Rövid mondatokat mondtam, amit ismételni kellett a gyerekeknek. De már nem is emlékszem szó szerint. Ilyesmi lehetett:

- Ott egy nagy ház! 

- Ott lakik Ábrahám!

- Van nagy ablaka! (Kezünkkel ablakot formálva kihajoltunk az ablakon.)

A lényeg: hangsúlyozni:

- A kapcsolati biztonságot. (rokonság, kiemeltem, hogy Lótot nagyon kedvelte)

- Anyagi biztonságot. (sok állat, arany, sok élelem, ügyes gazdálkodó Ábrahám)

- Istennel fennálló kapcsolatot. (nem egy ismeretlen Isten szólította meg)

- A lemondást az utódokról. (nagyon öregek voltak már)

Ezt kell kiemelten szembeállítani a bizonytalan jövővel, az ismeretlennel. 

Ez a feszültség a történetben.

Lehet kicsit fokozni a feszültséget, ha az Isten ígéretét még Sára életkorával is szembeállítjuk.

• Isten szól Ábrahámhoz.

Feszültség fokozása tovább:

A kérdés, vajon mit dönt Ábrahám?

A választásánál pedig kiemelni:

Istennek akart engedelmeskedni, és ezért indult el.

• Összepakolunk. A gyerekekből állatok és szolgák lettek. Felszedtük az utakat, azokból lettek Ábrahám családjának a holmijai. A gyerekek egy része lett teve, rájuk raktuk a kendőket, másik fele hajtotta az állatokat. Lehet közben olyan gondolatokat is adni Ábrahám szájába, ami a döntését igazolja.
  Egyszerű mondatokat, amik a lényeget ragadják meg.
  Pl.: Nem tudom, hogy hova megyek. Itt kell hagyni minden barátomat, rokonomat. De Isten tudja, hogy hova akar vinni. Én bízom Istenben. Engedelmeskedem neki.
  Ezt lehet a gyerekekkel is ismételtetni.

• Kimentünk az ismeretlenbe. Betakaróztak a kendőkkel. De az állatok nem kaphattak kendőt. (Ők mondták.) 

A játék végén azt mondtam:

-Itt egy nagy zsák. (Ez a táska volt, amiben vannak a kendők.) Most ebbe fogunk minden ruhát, sátrat, takarót berakni, így fogunk továbbmenni.

A gyerekek szépen megpróbálták összehajtogatni a kendőket, és együtt gyorsan bepakoltunk a táskába.

Van egy kislány, aki mindig azt kérdezi:

- Mit hoztál?

Az ő kedvéért is fontos, hogy mindig vigyek valami apróságot.

Most azt közölték velem óra végén, hogy hozzak édességet. Mondtam,  hogy azt nem hozok, mert valaki allergiás lehet valamire és a szülők sem örülnek. Mire megtudtam, hogy senki sem allergiás semmire. 

Szóval ezt vittem:

Ezek pici sátracskák. Mindenki kapott egy kis sátrat, ami emlékezteti őket az útra, amin elindult Ábrahám a családjával és mindenével. Mindenki lerakta a szőnyegre a kis sátrát.

A sátor úgy készült, hogy félbe hajtottam maradék vászoncsíkokat. Oda-vissza a hajtás mentén megvarrtam, és aztán feldaraboltam. A varrás és a vágás együtt legalább 10 perc volt. Szóval gyorsan kész.

De papírból is lehet.

Nagyon örültek neki. Pedig ez egy kis semmi.

Játék ismerkedéshez

Év elején több csoportban is játszottuk ezt a játékot.
Az a jó benne, hogy közben lehet nevetni. Látjátok a képen is.
A lényeg, hogy be kell mutatkozni egymásnak. Elmondani pl., hogy
"Attila vagyok, a Petőfi Sándor Iskolába járok."
A másik gyerek is bemutatkozik. És a kézfogással átvesszük a másik nevét és iskoláját. Így már új névvel és iskolával megyünk a következő gyerekhez.
Szóval forog az infó, és pár percig lehet játszani.
Aztán befejezzük, és mindenki bemutatkozik új nevével és iskolájával.
Egyszerű játék, de megtöri a feszültséget, a távolságtartást, és vicces is.

Családos tábor

Szeretem kipróbálni ugyanazt a témát több csoportban is.

Így vettem elő a családi táborban ismét "A zarándok útját".
Olyan részleteket emeltem ki, amelyekről a gyerektáborban nem volt szó.
Egy jól sikerült játékot írok most le.

Keresztyén, a történet főszereplője zarándokútja során megérkezik Hiúság városába barátjával Hívővel. Éppen vásár van. A sok áru és az emberek igyekeznek letéríteni őket, igyekeznek megzavarni.
A beszélgetés témája: zavaró körülmények a hit útján.

A játék neve: Zavaró körülmények.

Csoportot párokra osztottam. Belső és külső körben kellett állni. A párok egymással szemben egymástól távol, kb. 2-3 méterre.
1. Adott idő alatt meg kellett beszélni egy témát. Ez a téma az volt, hogy mit csináltam eddig nyáron. A belső körben álló beszél.
2. Helycsere. Most a beszélőnek be kell a szemét csukni. Így meséli el, hogy mit tervez még nyárra.

Bónusz zavaró tényező: időként a két kör között sétálgattam, megálltam.

Megbeszélés:
- Mindenki elmondta, hogy mit értett meg a másik mondandójából.
- Mi zavart a beszélgetés közben?
- Hogyan próbáltam kiiktatni a zavaró tényezőket?
- Mi az, ami a hit útján megzavarhat?
- Hogyan szoktam kezelni ezeket a tényezőket?
- Hogyan tudnám az életemből ezeket a zavaró tényezőket a leghatékonyabban kiiktatni?

Egy zavaró tényezőt hadd említsek: van, aki azt látja zavaró tényezőnek a saját életében, hogy a mindennapokban nem szán elég időt Istenre.