2012. december 20., csütörtök

Advent 4-hez

Az előző bejegyzésemben írtam egy játékról.
Egyik hittanos szerint ez a füllel látásos játék.
Szóval érdekes volt azt tapasztalni:

  •  A gyerekek maguk is állítanak fel korlátokat maguknak.

Többen is úgy gondolták, hogy nem szabad elmondani a másiknak, ami a képen van. Ezért nem is árulták el előre, ami jól megnehezítette a saját dolgukat.


  • A fiúk kevesebbszer kérdeznek vissza.
A legtöbb fiú úgy játszott, hogy bemondta, hogy mi van a képen, aztán hagyta, hogy rajzoljon a rajzoló ahogyan akar. Az ő rajzuk hasonlított a legkevésbé az eredetire.

Összegzés:
Talán Istennel is így vagyunk? 
Azt gondoljuk, hogy Ő azt gondolja?
Azt hisszük, hogy elég, ha egyszer valamit nagyjából megértettünk, aztán a többit majd mi kitaláljuk?

2012. december 18., kedd

Advent 4.

A negyedik adventi héten egy olyan játékot választottam, ami arról tanít, hogy Jézus születése óta hogyan  lehet kapcsolatunk Istennel.

Kellékek:

  • a résztvevők létszáma szerinti előre elkészített egyszerű karácsonyos rajzok
  • ceruzák
  • üres lapok
Párokat alkotunk.
A csapatot két részre osztjuk.
Egyik csapat fele lesz a : RAJZOLÓk
Másik fele: BESZÉLŐk

Szabályok:
A rajzoló leül az asztalhoz.
Kezében egy üres lap és ceruza.
A beszélő utasításai szerint kell rajzolni. 
Tilos megnézni a lapot.
Tilos hátrafordulni.

A beszélő áll a rajzoló mögött.
Elmagyarázza, hogy mi van a rajzon.
Nem érhet a rajzoló lapjához.

Egyszerűen rajzolni kell. Majd amikor kész, akkor összehasonlítjuk. 
Fel lehet-e ismerni, ugyanaz szerepel-e a rajzon?
Utána csere.

Megbeszélés:
Mik voltak a szabályok?
Ki tartotta be mindet? Ki nem?
Miért sikerült a feladatot végrehajtani?
Hogyan tudtak a rajzról beszélni?

Magyarázat:
Mit tanít ez a játék arról, hogy mi hogyan lehetünk kapcsolatban Istennel?
Mi olyanok vagyunk, mint a rajzoló. Halljuk, hogy mit mond Isten, de nem látjuk.
Kérdezhetjük őt, megmutathatjuk a rajzunkat, hogy ellenőrizze.
Volt, aki kijavította a rajzát. Ez így van velünk is.
Isten elmondja, hogy milyen életet szeretne nekünk. 
Mi próbáljuk ezt élni. Szólunk hozzá, szól hozzánk.
Minél jobban követjük a tanácsait, ha ellenőriztetjük vele az életünket, annál jobban sikerül


Bibliai összefüggés:
Jézus születése előtt egy hétköznapi ember úgy tudott Istennel kapcsolatba kerülni, hogy egy papot kért meg, hogy helyette beszéljen Istennel.
Aztán a pap elmondta Istennek, hogy mit szeretne mondani neki az ember, aztán Isten elmondta a papnak. A pap pedig elmondta az embernek.
Néhány ember saját maga is személyesen beszélgetett imádságban Istennel, de elég kevesen.
Aztán voltak próféták is, akik a királyoknak és a népnek együtt mondta el az Isten üzenetét.
Szóval kellettek a közvetítők.

Jézus megszületett, felnőtt és később meghalt és feltámadt. És a feltámadása óta ő a közbenjáró Isten és ember között.
Mi egyenként beszélhetünk Istennel, bár szemünkkel nem látjuk.
Sőt Ő válaszol is, amit a szívünkben hallunk.

(Egyik osztályban az egyik fiú ekkor így szólt a másodikos osztálytársához:
-Ott hallod Őt, a kis tetkód alatt. U.i. nyaklánc helyett a kislány lemosható matricát viselt.)
És mi szólhatunk neki, és Ő válaszol.

Így azért könnyebb Istennel beszélni, mint Jézus előtt.

Ez a karácsonyi utolsó tanítás. Négy héten át próbáltam megtanítani a gyerekeknek, hogy miért is jött Jézus.
A sok válaszból az idei az volt:
Jézus azért jött, hogy Isten és ember között a kapcsolat helyreálljon.





2012. december 11., kedd

Advent 3.


Az első két órában arról tanultunk, hogy a bűn miatt megromlott a jó kapcsolat Istennel.
Ugyan Isten szólt, de az ember nem mindig hallotta meg.

Aztán arról tanultunk a második adventi héten, hogy Isten próféták által üzent.

Most, ezen az órán arról lesz szó, hogy Isten a választott nép életének az eseményein keresztül is üzent.
Hagyta, hogy tetteiknek, hitetlenségüknek legyen következménye.
Rá kellett döbbenniük, hogy Isten nélkül csak nehézség és baj éri őket. 
Isten figyelmeztette népét, megengedte, hogy bűneik következményeként nehézségeket éljenek át. 
És amikor a nehézségek között volt a népe, elgondolkodtak, hogy miért is tartunk itt.
És Istenhez fordultak, és Isten megszabadította népét.
Ilyen történetekre utal a mai óra.



Építek kendőkből egy kacskaringós utat. Ez jelképezi a választott nép életét.
Ezen az úton kell végig gurulnia egy kis műanyag labdának.
Ha mindig Istenre hallgat a nép, azaz nem gurul le az útról,
akkor gond nélkül, büntetés és nehézségek nélkül jut el az út végéig.
Ha legurul az útról, az azt jelenti, hogy ott egy nagyon nehéz helyzetbe kerül Isten népe.

Sorba állítom a gyerekeket.
Felváltva lányok, fiúk.
Bekötöm az első szemét. (bűn vakká tett minket)

Feladat: 
Gurítsd el a labdát ezen az úton úgy, hogy ne guruljon le. (Ez lehetetlen, mert kacskaringós az út.)
Ha legurul az útról, akkor levesszük a kendőt, kap egy következménykártyát, és azt mondom neki:

 „Mert nem hallgattál Istenre az Úrra, és letértél az útjáról, ezért vállald a következményt.”
Amíg le nem telik a büntetésed, addig itt (szőnyegdarab) kell állnod. 

A következő gyerek onnan indul, ahol legurult a labda.

Következménykártya: ez egy kártya, amire fel van írva egy szám vagy egy betű, ami egy adott következményre utal, amit majd óra végén felolvasok. (Először a számokat osztom ki. A betűk a fogság szó betűi.)

Ha minden gyerek próbálkozott, és még nem jutott végig az úton, akkor én elgurítom a végcélba.

Ekkor egyesével átadják nekem a kártyákat.
pl. Mi áll a kártyádon?
Gyerek: 7-es szám.
"Ez a szám azt jelenti, hogy: ...
Mivel elfordultál Istenedtől az Úrtól, bálványokat tiszteltél, ezért Isten Midján népének a kezébe adott. 7 évig kemény kézzel bánik Isten veled. 7 év után Isten kiválasztja számodra Gedeont, aki legyőzi a midjánitákat. Ekkor vége lesz a büntetésednek.


A betű-kártyák tulajdonosainak gyorsan egy értelmes szót kell összerakni, és úgy sorban állni.

Fogság kártyák tulajdonosainak együtt mondom:
Isten sokszor üzent neked prófétákon keresztül, hogy változz meg. 
De te inkább imádtad a bálványokat, inkább meg sem kérdezted, hogy mit akar az Úr. 
Ezért megengedte Nenukadneccarnak, a babiloni királynak, hogy hazádból elhurcoljon a babiloni hadsereg. 
És hosszú időre el kellett hagynod a hazádat.


Mindenkinek mondom: 
Akkor marad abba a büntetésetek, akkor léphettek le a büntetés szőnyegéről, 
ha megbánjátok a tetteiteket, 
és megígéritek, hogy ezentúl betartjátok Isten törvényeit, 
és egyedül őt imádjátok.

Megbeszélik, hogy mit mondjanak együtt és elmondják.




Következmény-kártyák jelentése:
7-es szám: Mivel elfordultál Istenedtől az Úrtól, bálványokat tiszteltél, ezért Isten Midján népének a kezébe adott. 7 évig kemény kézzel bánik Isten veled. 7 év után Isten kiválasztja számodra Gedeont, aki legyőzi a midjánitákat. Ekkor vége lesz a büntetésednek.

40-es szám: Azt tetted, ami Isten szemében bűn.  A filiszteusok kezébe adta Isten a népét 40 évre. A 40 év után  Sámsont küldi el majd Isten.
722-es szám: Mivel nem tartottad be Isten törvényeit, öntött bálványszobrot készítettél, Baált imádod, ezért Isten megharagudott rád.  
Szalmaneszert Asszíria királyát küldi Istent ellened. Majd  Kr. előtt 722 évvel fogságba kerülsz Asszíriába.. (II. Kir. 17.)


2012. december 4., kedd

Hittanórára tárgyakat

Hittanórára tárgyakat!
Azt vettem észre, ha a gyerekek meg tudnak fogni valamit, akkor sokkal jobban oda tudnak figyelni.
Itt van mindjárt a mai óra.
A tegnapi bejegyzésben írtam egy történetről, amelyben
400 hamis-próféta szerepel.
Ezért vittem be 400 gombot az órára.
Egyszerűen az egész történet érzékelhetőbb, ha van ott 400 darab tárgy szemben eggyel.
Alsósok nagyon szeretik a gombokat.
Óvodába nem viszem.
Ők még kiszámíthatatlan gombhasználók.

Ti milyen tárgyakat visztek be hittanra?

2012. december 3., hétfő

Advent 2.

A mai hittanon egy olyan történetet mesélek el a gyerekeknek, amiben az derül ki, hogy a bűneset után Isten próféták által üzent. A prófétákkal beszélt, és a próféták továbbadták az üzenetet. Így lehetett kapcsolatot tartani Istennel. Közvetítők segítségével.
Egy olyan történetet veszünk, amiben vannak hamis és igaz próféták is.
És ráadásul a történeten végighúzódik egy titok, mert nem mondjuk el előre, hogy mi lesz a vége.
Ez egy  kis feszültséget teremt, izgalmassá válik a történet, és így könnyebb is figyelni a gyerekeknek.

Bevezetés:
Édenkertben Isten-ember kapcsolat: tökéletes. Az ember megtudta, hogy mit akar Isten, megkérdezte tőle. És azonnal meg is értette.
Édentől távol: tökéletlen-nem mindig értette meg az ember, nem mindig tette meg.
Isten kísérlete: Prófétákat küld. Velük közli az akaratát. A próféták továbbmondják a királynak, népnek.

De vajon ki az, aki megmondja, hogy Isten mit üzen?

1. Kir. 22.

Jósafát király és Aháb király találkoznak. Egyik király Júdának a király, a másik király Izráel királya.
Aháb király javasolja: Menjünk harcolni együtt! Régen, amikor a mi királyságunk és a te királyságod egy hatalmas birodalom volt, akkor volt egy területünk, Rámót-Gileád. Elveszítettük egy háborúban. Szerezzük vissza együtt!
Jósafát: Jó, de csak akkor, ha Isten is ezt akarja.
Kérdezd meg az Úr akaratát.
Ha az Úr azt üzeni: győztök, akkor érdemes, ha vesztünk, nem érdemes.

Aháb király az országából behívatja a prófétákat.
Jönnek sorban az ország különböző részéből. 
(Gombokat kezdjem kirakni. Összeszedtem tényleg 400 darabot. Majd lefotózom nappal.) 
Nézzétek, ennyi próféta gyűlt össze! (Folyamatosan csak pakoljuk ki a 400 db gombot.)
Ennyi prófétát hívtak össze.

400 próféta van.
Van kiktől megtudni az Úr akaratát!
Majd ezek a próféták megmondják, hogy Isten mit akar. Hiszen már nem tudják szemtől-szemben megkérdezni Istent, mint az Édenkertben.

Kérdezi Aháb a prófétákat: - Harcoljak-e?
Mit felelnek a próféták?

Egy lapot előveszünk, amire ráírjuk: IGEN, egy másikre: NEM
(Sorban húzogatjuk a gombokat az igen lapra, míg végül mindegyik gomb odakerül.)

400 próféta egybehangzóan mondja azt: Igen!
Mindegyik ugyanazt mondja.
Ezek szerint Isten azt mondja, hogy induljon el csatába Aháb király és Jósafát király, hogy visszafoglaljanak egy olyan területet, ami régen az övék volt.
Isten tehát azt üzeni, hogy harc?

Négyszáz ember nem tévedhet!?

Jósafát, a másik király azonban ezt kérdezi: Itt van minden próféta?
Hát nem elég 400 igen?

- Egy hiányzik, mert mindig rosszat prófétál.

Mintha csak az lenne a jó üzenet Istentől, ha azt mondja, amit mi akarunk hallani!

Hívjuk ide Mikájehut!-mondja Aháb király.
Két király ül a trónon Samária kapubejáratánál a téren.
Ott a 400 próféta. Egyik még vasszarvat is készít, hogy jobban elhiggyék, amit mond. Mind azt mondja, hogy harcolni kell.
Minden próféta:- Vonulj fel, sikerrel jársz!

Megjön Mikájehu.
Vajon ő mit hallott Istentől?
Vajon ő is beszélt Istennel?

Aháb kérdezi: - Vonuljunk fel?
Mikájehu: Igen, győzni fogsz.
Szóval ő is ugyanazt mondja, mint a többi 400. Akkor tényleg szabad harcolni!

Aháb: - Tényleg?

Erre Mikájehu:- Látomást láttam. A nép olyan volt, mint bárányok szétszóródva a mezőn, mint akiknek nincsen pásztora.

Milyen ez a prófécia, jó vagy rossz?

Rossz bizony. Nem is tetszik senkinek.
Nem örül ennek Aháb király. Nem örül ennek 400 próféta.

Aháb király erre azt mondja:
-Megmondtam,  hogy rosszat fog prófétálni!

Vasszarvas próféta odalép:
Pofon vágja Mikájehut. Mi tévedünk, neked van igazad?

Miért ilyen mérges ez a próféta? Azért, mert így kiderül, hogy ők 400 hazudnak? Azért mérges, mert rájön, hogy ez az egy hazudik?

Mikájehu felelete: Majd meglátod, hogy igazat mondok, amikor majd menekülsz a vesztes csatában.

Senki sem akar hinni Mikájehunak, hiszen 400 próféta egészen mást mondott.

Aháb király döntése: börtönbe veti Mikájehut. Kenyeret és vizet kaphat csak, amíg győztesen vissza nem jövök a harcból.

Mikájehu: Ha győzöl, nem az Úr szólt általam.
Vajon ki az, aki valóban megkérdezte Isten? Ki az, aki igazat mondott és ki az, aki hazudott?
Vajon Mikájehu meg akarta zavarni a királyokat?
Vajon mi az igazság?
A háborúban ki fog derülni az igazság.

Álljatok ahhoz a prófétához, akinek szerintetek igaza lehet.
A 400 vagy az 1.

Mielőtt elindulnak a harcba: Aháb király nagy ötlete: menj te királyi ruhában, én álruhában.

Harcban: észrevették Jósafátot. De tudták, hogy ő nem Aháb király, ezért nem foglalkoztak vele. Nekik Aháb király kellett. De nem találták.

Egy katona találomra egy nyilat kilőtt, és eltalálta Ahábot a páncél és a szíjak között.
Mire kijutott a harcmezőről, meghalt.

Vajon győztek vagy vesztettek ezek után?

Aháb és Jósafát vereséget szenvedett. Nem tudták visszafoglalni azt a területet, ami régen a két király közös országának a tulajdona volt, mert nem hallgattak az Úr szavára, hanem a hamis prófétákra.
Azt hallották meg, amit hallani akartak.
Istennel a kapcsolatuk bizony nem volt jó.
Ezért döntöttek rosszul.



Milyenek voltak ezek a próféták (gombok), és milyen volt az a próféta?

A Biblia igaz prófétának nevezi azt az embert, aki Isten üzenetét közvetíti.
Hamisnak nevezi azt, aki hazudik.

Hogy fordulhatott elő, hogy valaki azt hazudta, hogy Isten azt mondja, hogy győzelem lesz?

(Mást hallott, mást mondott. Ill. Nem hallott semmit.)


2012. november 29., csütörtök

Isten szereti Pannát

Ma az óvodásokkal kipróbáltuk a szív-levelet. Itt olvasható az ötlet.
Mindenkinek hajtogattam egy levelet, és leragasztottam egy narancsos pötty matricával (valami irodai jelzőpötty).
Azt mondtam, hogy szeretném elmondani, hogy miért született meg Jézus. Ezt a levelet el tudja olvasni mindenki, még olyan gyerek is, aki nem tud olvasni.
Egyszerre fogjuk kibontani (ezért kell leragasztani).
Mikor kiosztottam, egyik kisfiú közölte:
Úgy izgujok! Úgy izgujok!
Kinyitották, és elolvasták, hogy Isten mit üzen nekik.
Hogy a levél névre szóljon, mindenki lerajzolta magát a levél közepére.
De a lényeg, ami a legjobb volt, csak ezután jött. Amikor elkészültek óra végére, felolvastuk a leveleket.
Én kezdtem, és a gyerekek csak folytatták.
"Az van az én levelemben, hogy Isten szereti Noémi nénit."
És sorban minden gyerek felolvasta, hogy Isten szereti Pannát és Lilit.
És mindegyik gyerek meghatottan mondta ki ezeket a szavakat.
Azzal zártam, hogy mindig emlékezzenek erre a levélre, ha nagyon szomorúak lesznek, vagy ha rosszat tesznek.


2012. november 28., szerda

Gyerekalkalmak célja

Mostan többször kérdezték tőlem:
Mi a célja a hittanórának?
Mi a célja a gyerekistentiszteletnek?
Ugyanúgy tartom-e a hittant, mint a gyerekistentiszteletet?

Igen, ugyanúgy tartom, csak nem ugyanott.
Annyi a különbség, hogy a gyerekistentisztelet elején bent vagyunk a templomban, és az alkalom végén persely is van.
Mind a két tréningen rákérdeztek. És valaki e-mailben is. És lett világos a számomra, és most fogalmazom meg, hogy igen, ugyanúgy tartom.
Mert nekem mind a két esetben ugyanazok a céljaim.
Ezzel lehet vitatkozni. Vitatkozzatok!
Szóval a célok: 
- gyerekeket Istenhez vezetni,
- hithez szükséges információkat tanítani,
(első sorban bibliai történeteket)
- hitéletet gyakorolni.
Ha mind a két esetben ugyanaz a célom, akkor miért legyen már a forma? 
Remélem, hogy ezek a célok megfelelnek Istennek.

Persze a szülőknek a hittanórával más a célja.
Egyszer egy szülőt felhívtam, hogy mostanság nem jött a gyerek órára, és járni fog-e még. 
Anyuka elmondta, hogy persze, jön majd, hátha nekem sikerül megnevelni.
Hú, ez igen! Heti 45 percben milyen kis apróságot várnak el tőlünk!
Aztán azt is mondják sokszor, hogy:
Nem tanul rosszat ott a gyerek. Illetve kell az általános műveltséghez (ovis anyuka mondta múlt héten).
Rendben, e két szülő  tudásátadásra és pedagógiai bravúrra szűkítik le céljaikat a hittannal.

Nektek milyen céljaitok vannak? Ti milyen célokkal találkoztatok? Kiknek a céljaival?

Hit és erkölcstan

Ha szeretnétek tudni azt, amit a jövő évi hit és erkölcstannal kapcsolatban már lehet tudni, olvassátok el az alábbi oldalt.

Adventi hírnök

A Debrecenben tartott tréningen az volta az egyik feladat, hogy a résztvevők fogalmazzanak meg advent idejére órakezdésre liturgikus elemet.
Egyik résztvevő ajánlotta az Adventi hírnök c. éneket körben állva, úgy, hogy minden héten másik 4 gyerek a gyertya. Amelyik hét, annyi gyerekgyertya formál meggyújtott gyertyát.
Kipróbáltuk. De úgy, hogy óra elején és végén is elénekeltük váltott gyertyákkal.
Aki gyertya volt, kézbe kapta az összetekert újságot, és maga előtt tartotta. Az égő gyertya pedig feje fölé emelte.

2012. november 27., kedd

Karácsony

Karácsonyra készülünk a hittanórákon. Ezúttal nem a karácsonyi történet egyes eseményeit fogjuk venni, mert azt már sokszor vettük. Idén 4 héten keresztül azokat a bibliai történeteket fogjuk elismételni és megismerni, amelyek elmondják, hogy miért is kellett Jézusnak megszületnie.
Idén a választ így fogalmazom meg magamnak:
Jézus földre jött, hogy helyreálljon a kapcsolat Isten és ember között.
olyan történeteket keresek, amelyekben erről van szó.
A kiindulás az Édenkert lesz.
A bűneset előtti és a bűneset utáni Isten-ember kapcsolattal foglalkozunk.
Azt kellene valahogy szemléltetni, hogy előtte akadály nélküli volt a kommunikáció, utána pedig akadályozott.

A bűneset előtti állapotot úgy érzékeltetem, hogy kiderüljön belőle, hogy az engedelmességnek jutalma van.
Ha azt teszik, amit mondok, akkor megkapják.

Két csoportra osztom a gyerekeket:
Ádámok és Évák
A teremben felépítek egy folyópartot. A folyóként funkcionáló kendő alá elrejtek műanyag kupakokat. Ezeket beválthatják kagylóra. Azért nem direkt a kagylót, mert összetaposhatják, összeveszhetnek és többet is vehetnek el egyszerre.
Ez a preventív felkészülés.
A kupakokat becserélem egy kagylóra. Fenti képen látjátok a kagylóimat, nagyon picik egyébként.

Aztán jön a bűneset elmesélése. Felolvasom a Bibliából.

A megromlott kapcsolatot pedig úgy fogom ábrázolni, hogy ismét utasításokat adok, de most már csak egyesével tudják meghallani. A kommunikációhoz készítettem egy eszközt.
Régi újságokból egy papírhengert készítettem.
Öt darab újságot tekertem össze és tettem egymásba.
Egytől ötig megszámoztam. Majd a találkozási pontokat megjelöltem. Azt szeretném, ha a gyerekek raknák össze órán, és így a legegyszerűbb. Amúgy kb. másfél méter hosszú.
Aztán egyesével mindenki kap egy utasítást. Ha túl csendben fülelnének a gyerekek, akkor megkérem őket, hogy halkan és lassan kezdjenek el számolni 20-ig.
(Azért kérem, hogy számoljanak, mert ha azt kérem, hogy beszéljenek, akkor nem tudják, hogy mit beszéljenek, és úgyis figyelni fognak. Így meg tudnak beszélni és figyelni egyszerre.)

Van, aki megértette, van aki nem. Egyik csoportban éppen fele-fele lett az eredmény.
Ezután beszélgetünk:
A kisebbekkel egyszerűen direkt kérdéseket fogalmazok meg, a nagyoknál komolyabb kérdéseket.
A kérdésekre adott válaszoknak oda kell kilyukadni, hogy a bűneset előtt könnyen és egyszerűen beszélhetett Ádám és Éva Istennel.
A bűneset után pedig sokkal nehezebb lett.

Az Édenkert. Középen a tiltott fa.
Beszélgethetünk arról is, hogy mit szimbolizál a papírrúd.
A bűneset után Istennel imádság révén beszélgethettek.
Ha az ember beszél Istennel, engedelmeskedik, akkor Isten megjutalmaz. Ezt áldásnak is nevezzük.

2012. november 26., hétfő

Szabadság és törvények

Konfirmandusokkal az alábbi játékot azzal a céllal játszottuk, hogy bevezetője legyen a Tízparancsolatnak. Arra gondoltam, hogy adok 5 szabályt, amit a játék során be kell tartani.

Egy asztal közepére kiraktam egy csomó lego duplo figurát.
A feladat: építsetek meg egy lovat ezekből a legokból.
A következő szabályokkal:
1. Nem szabad beszélni.
2. Mindenki csak egy kockát építhet be.
3. Nem szabad átrakni már lerakott építőkockát.
4. Minden egyes legot fel kell használni.

5. Órával megegyező irányban halad az építés egymás után.

Megépítették a lovat. De nem sikerült minden kockát beépíteni.
Utána megkérdeztem, hogy van-e kedvük másodjára is építkezni. Egy szabályt megváltoztathatnak. Melyik legyen? Erre azt mondták, hogy mindet hagyjuk el.
Ne legyenek szabályok!
Mondom, rendben.
El is kezdtek építkezni, nagyon jól haladtak.
Nagyon jól működött, hogy mindent szabad.
Szinte egészen lószerű volt.
Annyira, hogy már azt hittem, hogy valóban ló lesz belőle. És attól féltem, hogy a végén majd mit hozok ki a játékból.

Aztán megszületett:

Ez a legjobb indulattal is csak hason-ló.

Arról beszélgettünk, hogy mire jutottunk azzal, hogy mindent megtehettünk. Vajon jobb-e, ha mindent szabad? Vagy jobb az, ha vannak szabályok.
Így ez jó bevezető volt a Tízparancsolathoz.

Szóval kellenek a szabályok, különben rosszabbul járunk.

2012. november 25., vasárnap

Mózes Áron és Húr

Olyan játékot kerestem, amelyben a gyerekek megtapasztalhatják, hogy milyen érzés az, ha rajtunk múlik egy másik ember sorsa. Amiből kiderül, hogyha kitartóak és ügyesek vagyunk, akkor hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a másik ember megmeneküljön.

Erről szól Mózes, Áron és Húr története. Rajtuk múlt az, hogy győz e Isten népének serege, vagy az amálekiták győznek.
Mózesnek is volt egy saját feladata, és Áronnak és Húrnak is. Áron és Húr maga választotta ezt a feladatot, észrevették, hogy a győzelemhez az ő erejük is kell.

Játékhoz kitaláltam egy történetet.
A korábban habrudakból megépített kockát most börtönné alakítottam.

Történet:
A jó és a rossz sereg harcolt egymással. A rossz sereg  győzött, ejtettek néhány embert. Börtönbe zárták őket. Csakhogy elfáradtak a rossz katonák, és elaludt az őr is. Addig, amíg fel nem kel a nap, addig alszanak. Ez alatt kell kimenekíteni a foglyokat egyesével a börtönből és a hegygerincen át. Akkor menekül meg egy fogoly, ha a mentőkosárba jut.
Ha legurulnak a hegygerincről, visszajutnak a börtönbe.

A hegygerinc úgy áll össze, ha összeraktok két rudat.


Kezdjétek a mentést, mert lassan kezd felkelni a nap.

Kaptok egy kis időt a megbeszélésre.

Ahogy játszanak, kialakulnak a szerepek, hogy ki lesz, aki a börtönből egyesével kiszedi a labdákat, ki irányítja, ki szalad, ki tartja a mentőkosarat a végén.

Ha lejár az adott idő (nem számít, hogy mindenkit kimentettek-e), beszélgetünk.


Néhány kérdés, amiről beszélgettünk:
1. Mi volt a feladat?
2. Mi volt a te feladatod?
3. Mi volt a te választott feladatod?
4. Mi volt a tétje annak, hogy te végrehajtod-e a feladatot?
5. Előfordult-e, hogy miattad gurult le a labda?
6. Mire gondoltál, amikor miattad nem sikerült?
7. Mit gondolsz most az akciótokról, amikor sikerült négy foglyot kimenteni?

Igeolvasás

8. Milyen hasonlóságot találtok a játék és a bibliai történet között?

9. Mi a tanulság számotokra a játékból?

Nagyon jó játék!
Egyrészt egészen jól egymásra hangolódva tudtak a végén dolgozni. Rájöttek, hogy vállalnak saját feladatot, és felelősek vagyunk egymásért.
Másrészt nagyon jól lehet a bibliai történetről beszélgetni utána.

2012. november 22., csütörtök

Ajándék óra végén

Ma úgy jártam, hogy az ovis hittanóra végén elsírta magát egy kisfiú. Mert ma nem hoztam ajándékot.
Minden óra végén minden gyerek kap valamit. De nem mindig tárgyat.
A szeretetnyelveknek megfelelően kapnak valamit.
Ma nem az ajándékozás volt soron.
Ma a dicséret és biztató szavak voltak soron. Az következett, hogy mindenkinek egyenként a fülébe súgtam valami titkosat, amit itt nem árulhat el senkinek, mert az csak neki szól, de otthon elmesélheti az anyukájának vagy az apukájának.
Amikor meghallotta azt, amit neki súgtam, akkor felderült az arca. De jaj, nem mondhatom el nektek, hogy miket súgtam a gyerekek fülébe, mert titkos. Nektek sem mondhatom el. De mindenki elégedetten és mosolyogva ment el.
Próbáljátok ki ti is.
Van, amikor nem a fülükbe súgok valamit, hanem  megdicsérem őket.
Az ajándékozás többször kerül sorra, mint a többi.

2012. november 21., szerda

Majdnem

A tető épül
Ma majdnem elfelejtettem egy gyülekezeti hittant.
Ez nálam előfordul általában az őszi és a tavaszi szünetek után.
De még "időben" egy órával az óra előtt.
Még jó, hogy arról is beszéltem múlt szombaton, hogy időben el kell kezdeni a készülést.
Így aztán improvizálni kellett. 
Van egy-két ötlet a tarsolyomban, de az idő szorítása nem kedvez mindig az üzenetnek.
Szóval elővettem a múlt heti ovis hittanos házépítős gyógyítási történetet. 

Bemutattam a tárgyakat, amelyeket a gyerekeknek fel kell használni a történet előadásához.
A megbontott tető
A másik csapat tetőtípusa
Kendők, habrudak, szőnyegdarab és két báb.
Felolvastam a történetet.
Két részre osztottam a csapatot, és meg kellett beszélniük, hogy mit adnak elő, de a tárgyakhoz nem nyúlhattak.
Aztán egymás után előadták a történetet.
Jól sikerült!
Az egyik ötödikes majdnem szó szerint visszamondta a bibliai történetet!

Az óra témája: együtt végzett szolgálat, hogy a másik ember Jézushoz eljusson.

Előtte játszottunk egy kicsit olyan játékot, amivel a közös munkát előkészítettük.
Műanyag kis labdákkal.

Vannak, akik szerint a blogírás nagyon-nagyon sok idő.
Ez a bejegyzés 5 perc alatt készült el most, fotók nélkül.
(Fotó +10 perc)
Szóval írjatok ti is blogot.
Ha így járnék, akkor csak megnézném a ti bejegyzéseiteket.


2012. november 19., hétfő

Kreatív hittan tréning

Csak egy rövid bejegyzés:
Szombaton megtartottam az első kreatív hittan tréningemet Debrecenben.
Azért első, mert tervezek többet is.
Egyet a szomszédos református hittanoktatóknak.
Egyet a környékbeli felekezettől független érdeklődőknek.
Aztán még meglátjuk, hogy lesz-e igény máshol is.

2012. november 15., csütörtök

Jézus meggyógyítja a bénát

Vannak olyan eszközök, amiket egyszer megveszünk vagy elkészítünk, és utána nagyon sok módon tudjuk használni.
A nyári táborban használtunk úszórudakat. Most ezekből építettem meg egy biblia korabeli házat. A szembekötős kendők között vannak olyanok, amelyeken növényi minta van.
Ezek lesznek a növények.
Az egyszínűekből lesznek a kötelek.
A padlószőnyegdarabból ágy.

Megépítettem két négyzetet maszkoló (festéshez használt papírszalag) szalag segítségével.
Utána kockát készítettem belőle. A két négyzetből kockát 5 perc alatt el lehet készíteni.
Lemértem, mert ezt az oviban a helyszínen kell megépítenem.

Egy fal mellé kell állítani, vagy szekrény elé, hogy kicsit stabil legyen.

Tetejére mehetnek a rudak és a textilek. Kész a bibliakorabeli ház.
Csak két bábbal zajlik a foglalkozás, a többi szereplő a gyerekek lesznek.
A négy barát és a tömeg.

Ezeket a habrudakat lehet helyettesíteni újságpapírral. Ha legalább A/3-as lapokat átlósan feltekerjük. Nem ilyen stabil persze, de lehet belőle tetőt építeni.













2012. november 13., kedd

Levél Istentől

Ezt a képet-ötletet találtam az interneten.
Ovis hittanra fogom elvinni.
Lehet önálló téma is órán vagy egy énekhez illusztráció.
De kapcsolódhat karácsonyhoz is.

Bevezető szöveg:
Ki tud közületek olvasni?
(itt max. 1-2 gyerek jelentkezik)
Most egy olyan levelet hoztam nektek, amiben Isten üzenete van benne, és mindenki, aki csak itt van, el tudja olvasni.
Akkor is, ha nem ismeritek a betűket.

Bontsuk ki a borítékokat.
Mit üzen nekünk Isten?

Azért, hogy nehogy eltévesszük, hogy kinek is szól ez a levél, rá kell írni a címzettet.
Alig használt nem túl piros rúzst vehetünk, és ujjlenyomatot vehetünk. A szív közepére levesszük a lenyomatot.
Utána felolvassuk a leveleket.
Engem, ....(név) szeret Isten.

2012. november 8., csütörtök

Amikor hiába fáradozunk

A 12 tanítványt Jézus kiküldte, hogy tanítsanak és gyógyítsanak. Ezt a történetet vettük úgy, hogy a poharakra ráírtam egy papírszalagra a különféle betegségeket, bűnöket. Ezeket az embereket kellett együtt a tanítványoknak Jézushoz vinni.
Kopogtattak, békességgel köszöntötték a házat, majd el mondták, hogy Jézus követésre hívja a ház lakóit. Minden egyes alkalommal együtt mondták a szöveget a gyerekek.
Voltak olyan emberek is a Biblia szerint, akik hiába hallották meg az evangéliumot, nem tértek meg.
Ezért néhány pohár belsejébe ragasztottam egy kis papírszalagot. Őket nem lehetett Jézushoz vinni.

Aztán, ennél a sárga pohárnál elolvasták a gyerekek:
süket. Azt mondja az egyik, hogy nem lesz ez jó, mert ha süket, akkor nem fogja megérteni, hogy miről szól az evangélium. Erre kitalálták, hogy akkor mindent jelbeszédben mondanak el. Megbeszélték a jeleket, elmutogatták együtt. Erre kiderült, hogy ő az, aki nem tér meg.
Pedig ennél az embernél fáradoztak a leghosszabban és a legtöbbet.
És mégsem hallotta meg.

Ti is éltetek már át ilyet?
Ilyet én is tapasztaltam már a hittannal kapcsolatban. Valakivel különösen is sokat foglalkoztam, sőt mások is a gyülekezetből. Aztán azt mondja, hogy nincs már erre ideje.

Folytatták a játékot, és újra megpróbáltak hívni Jézushoz.
Hátha a süket utániak már nem süketek.

Mivel tudjuk, hogy nem csak rajtunk múlik, muszáj továbblépni és a küldetést folytatni.

2012. november 7., szerda

Lelkesen!

Olvasok egy könyvet arról, hogy hogyan tartsunk prezentációkat. Azt írja, hogy egy prezentációnál nagyon fontos, hogy érzékeltessük, hogy mennyire érdekel bennünket az ügy. Ha valaki igazán elkötelezett, akkor arra szívesen odafigyelnek és a hallgatóság szinte átéli az előadó lelkesedését.

Ezt továbbgondoltam hittanra.
A hittanórán (és minden gyerekfoglalkozáson) is elengedhetetlen, hogy lelkesedjünk az Ügy iránt.
Éreztessük a gyerekekkel, hogy nekünk mennyire fontos az, hogy Istenről beszélünk. És amikor tényleg nehezen kezeljük a hangzavart vagy a rendetlenkedést, akkor is ez legyen a szemünk előtt.

Hogyan tudtok lelkesek maradni?
Az imádság és igeolvasás után milyen eszközt szoktatok még alkalmazni,
milyen módszert szoktatok alkalmazni, hogy a hittanórát, a gyerekistentiszteletet őszinte lelkesedéssel tudjátok tartani?


2012. november 6., kedd

Indirekt kérdés hittanóra elejére valamint hogyan tornázzunk teológiailag hittan elején

Néha az udvarról magukkal hozott ugrálás tölti el a termet hittanóra elején.
Hogyan lehet ilyenkor a figyelmet megnyerni?
Nem szeretek direkt módon fegyelmezni. Inkább valamit kitalálok.
Ma ezt:
Álljunk körbe! Nyújtsátok ki a kezeteket előre. Van benne egy nyitott könyv. Bele van írva, hogy milyen hittanórát szeretnétek.
Olvassuk fel csak gyorsan!

 Elsősök voltak és olyan folyékonyan olvastak. Jól érezni magunkat, meg nevetni, játszani stb.
Én is felolvastam az én könyvemet. Az enyémbe az volt írva, hogy olyan hittanórát szeretnék, amikor a gyerekek jól érzik magukat Isten közelében.

A kézkinyújtás egyszerűen lefogta őket és az, hogy gondolkozni kellett és magukról beszélhettek, teljesen leszerelte őket.

A másik osztály úgy jött hittanra, hogy sok órájuk volt előtte. Keveset mozogtak, ültek.
Velük egy kicsit tornáztunk, mert még csak másodikosok, nem való nekik a sok üldögélés. Persze mozogni is csak teológikusan.
Én mondtam egy akármilyen szöveget és hozzá egy kis mozgást. Ők utánoztak.
Lábunk alatt a teremtett föld. (dobbantás mind a két lábbal)
Fölöttünk a teremtett ég. (nyújtózkodás)
Hátra nézek. (lassan hátrafordulunk) Ott is Isten teremtett világát látom.
Másik oldalra. (lassan...) Itt is Isten teremtett világát látom.
Ott hullámzik a folyó. Esik az eső. Az időjárást is Istennek köszönjük.
stb. A lényeg, hogy Istenhez kössük a gyermekek gondolkodásában a természetet.
A végén egy nagy levegő:
Mindezt neked köszönjük, Istenünk! Ámen

Nem fogják észrevenni a gyerekek, hogy most fegyelmeztünk és hogy a Teremtő Istenről tanítottuk. Mert játékosan tettük.


Tavalyi vihogósok
Minden évben van egy osztályom, amelyikben a lányok semmi mást nem csinálnak hittanon csak vihognak. Idén a másodikosok.
Olyan aranyosak. Mert nem rosszaságból nevetnek, hanem azért, mert egyszerűen jól érzik magukat, egyszerűen szeretnek lenni.
Mondtam is nekik, hogy nem csodálkozom, hogy nevetnek, mert mindig vannak ilyen lányok.
Erre jót nevettek.

2012. november 5., hétfő

Elismerésalapú visszajelzés

Most olvastam éppen egy könyvben az elismerésalapú visszajelzésről.
Egy világhírű mesemondó műhelyfoglalkozásokat is vezet, hogy tudását továbbadja.
A tanítási módszere a következő:
- ő mesél,
- majd mindenki elmesél egy történetet saját életéből,
- aztán a hallgatóság egyesével elmondja az elismeréseket, azaz: Mi tetszett a legjobban?
- ismét elmesélik a történetet.

Nem szabad negatív kritikai megjegyzéseket tenni.
Ennek a módszernek a célja, hogy demoralizáló következmények nélkül fejleszthessék képességeiket a hallgatók. Ez azért van, hogy a mesélő nyugodt lelkiállapotban maradjon, hogy a benne szunnyadó kreativitás felszínre kerüljön.
Ha az erősségekre figyelnek, és akkor ezek háttérbe szorítják a gyengeségeket.
Miután másodjára, harmadjára is elmesélték a történetet, a gyengeségek javultak, és az erősségek is jobban kidomborodtak.

Sokak szerint az ember abból jobban tanul, ha a hibáira mutatnak rá, ez a módszer a valóságban mégis működik.
Sokkal könnyebb tanácsokat adni, könnyebb felismerni, hogy mi nem jó, mint a jót elismerni.

Ez nem azt jelenti, hogy csak dicsérni szabad. Hiszen azzal, hogy valamit nem dicsér meg senki, világos lesz, hogy az nem működik olyan jól. Csak éppen nem a kritika megcáfolásával fog foglalkozni, hanem a feladatra koncentrál.

Ahogy ezt olvastam, eszembe jutott a hittanóra.
Meg az, hogy hogyan szoktam kirángatni a tudást a gyerekekből.
Ha rákérdezek egy tényre, amit tanultunk korábban, nem mindig tudják a választ a gyerekek.
De legtöbbször úgy állok hozzá, hogy
-Tudod, csak nem tudod, hogy tudod.
És rávezetem. Úgy, hogy megkeressük, amit tud, aztán abból levezetjük, kihámozzuk.

Ha a gyerekek nagyobbak, mondjuk konfirmandusok, akkor gyakran még a legkézenfekvőbb dolgokat sem merik, akarják mondani. Aztán együtt kiderítjük, rájövünk.

Nem azokat a pontokat keresem meg, ahol hiányos a tudásuk, hanem azt, ahol van tudás.
De jó, hogy nem kell osztályoznom.

Egy ideig igehirdetés írási gyakorlatot tanítottam.
Már akkor is az állt közelebb hozzám, hogy elmondjuk, hogy mi az, ami hatott ránk, és mi az, ami elérte a célját.

2012. november 3., szombat

Jézus kiküldi a 12 tanítványát


A pohárszállítós játékhoz eszembe jutott egy másik alkalmazási lehetőség.
Ha már úgyis ez lesz a jövő heti hittanon a tananyag. A játék ugyanaz, mint itt.

Kellékek:

  • műanyag poharak
  • alkoholos filc
  • fonal
  • befőttes gumi
  • szőnyegdarabok vagy papírlapok

Előkészület:
1. A teremben két területet jelölünk ki.
- Jézus területe. Egy lapra felírhatjuk Jézus nevét, és letesszük ezt a lapot. (Lehet asztalon vagy a földön. Ez egy kis terület.)
- Kiküldetési terület. Másik terület: azok a városok, falvak, ahova Jézus kiküldte a tanítványait. Szőnyegdarabokat/papírlapokat vagy akár újságlapokat teszünk le a földre egymástól távolra, ahogy engedi a helyszín. A szőnyegdarabok jelképezik a falvakat és városokat.

2. Két pohár belsejét megjelöljük filccel vagy matricával.
Ezek lesznek azok, akik végül nem fogadták be Jézust.

3. Elhelyezzük a poharakat a lapokon.
A lapokra/szőnyegdarabokra elhelyezzük el a poharakat. amelyekre előzőleg felírtuk a képen látható szavakat, vagy tetszés szerint másokat is.
Olyan megnevezéseket keresem, amelyek következnek Máté ev. 10. részében leírtakból.

A játék lényege az lesz, hogy a poharakat együtt viszi át a csoport Jézushoz a befőttes gumi és a fonalak segítségével. Előkészíthetjük az eszközt mi magunk, ha kisebbekről van szó. Nagyobbak talán kitalálják maguk is, hogy a gumira rá kell hurkolni a fonalat, és ha mindenki egyszerre egy kicsit húzza, akkor kitágul, belefér a pohár, majd óvatosan emelhető lesz így. (Előtte próbáljuk ki!)
Ha nem az utasítás szerint akarják vinni a poharakat, akkor azt el vissza kell vinnünk az kiindulási helyre.
A feszültséget fokozhatjuk azzal, hogy eleve kevés időt adunk meg.
Így beleérezhetnek abba a helyzetbe is a gyerekek, hogy nem végtelen a kegyelmi idő.
Ne féljünk attól, hogy vissza kell vinnünk egy poharat, mert kihagytak egy lépést (pl. nem mondtak semmit Jézusról), mert így megérthetik, hogy ev, hirdetése nélkül nem lehet Jézushoz jutni.


Történet:

Ti vagytok Jézus tanítványai.
Jézus elhívott benneteket, hogy kövessétek őt. Otthagytátok a hivatásotokat, és minden időtöket Jézussal töltitek. Jézus megtanított arra benneteket, hogy Isten mennyire szereti az embereket, hogy megbocsátja a bűnöket, és új életet ad. Jézus megtanított imádkozni benneteket.
Most azonban egy nagyon komoly feladatot kell együtt elvégeznetek. El kell mennetek a környező falvakba és városokba.

  • Be kell kopogtatnotok a házakba, 
  • és köszöntsétek a ház népét, 
  • majd az embereknek Istenről kell beszélni. Mondjátok el, hogy Isten szereti őket és segít nekik. 
  • Ha beteggel találkoztok, akkor mondjátok: Jézus nevében gyógyulj meg! 
Lesznek olyan házak, ahol nem fogadnak be benneteket. Melyek ezek a házak? Ezt csak akkor tudjátok meg, ha megnézitek a pohár belsejét. Amelyikben van jelzés, az a ház fogad be. Úgyhogy azt az embert nem tudjátok Jézushoz vinni.

Úgy lesznek az emberek Jézus követőivé, ha odaviszitek őket Jézushoz ezekkel a kellékekkel.
Úgy tudjátok őket odavinni, hogy odamentek a házukhoz, békességgel köszöntitek őket, és Jézusról beszéltek.
Az embereket csak úgy hozhatjátok el Jézushoz, hogy nem értek hozzájuk, csak a fonal vagy gumi érhet az emberekhez.

Kaptok 5 percet, hogy megbeszéljétek, hogy hogyan fogjátok a küldetéseteket teljesíteni, hogy az eszközt kipróbáljátok.
(lehet több időt is adni)
Azután kaptok 10 percet, hogy teljesítsétek a küldetést.

A játék után érdemes megbeszélni:


- Nehéz volt-e együtt dolgozni?
- Milyen érzés volt, hogy mindenkinek ugyanaz a feladata?


- Könnyű volt-e beszélni Jézusról?
- Milyen érzés volt, amikor olyannal találkoztatok, aki nem akarta követni Jézust?
- Elég volt-e az idő a feladat teljesítéséhez?
- Mit gondoltok azokról az emberekről, akik nem jutottak át Jézushoz?


2012. november 2., péntek

Ha nem tudtok megjegyzést írni

Ma kaptam máshol egy üzenetet, hogy valaki szeretett volna megjegyzést írni, de nem hagyta itt a rendszer. Nem tudom, hogy mi lehet ennek az oka.
Továbbra is nagyon szeretném kérdezni Tőletek, hogy
mi okozza a legtöbb gondot a hittanra való készülésben.
E-mail címem: lanofijati@vipmail.hu
Várom a válaszokat.


2012. október 29., hétfő

A legtöbb gond

Novemberben fogok tartani egy egy napos tréninget hitoktatóknak Kreatív hittan címmel.
A készüléshez szeretném a segítségetek kérni.
Egy kérdésre várok választ Tőletek:

Mi okozza nektek a legnagyobb nehézséget a hittanra való készülés során?

Ha van egyéb ötletetek, hogy miről beszéljek ezen a tréningen, akkor írjátok meg.

Előre is köszönöm a választ!

2012. október 27., szombat

A reformációról szemléletesen

Ez az óra ugyan a reformációról szól, de a játék maga felhasználható más témákhoz is.
A következő információkat lehet megtanítani ezzel a játékkal:
- igaz egyház ismertető jegyei
- a reformáció szükségességének néhány oka
- az a tény, hogy az egyházban együtt kell működni
- mindenkinek van feladata az egyházban

A kiinduló játékhoz szükség van a képen látható eszközökre:
  • 12 db színes pohár (vagy egyszerű fehér megjelölve)
    színek elosztása: 4-3-2-1
  • befőttes gumi
  • madzag (amennyi gyerek, annyi db,  kb. fél méter/fő)
Bevezető történet a játékhoz:
(Egymás mellé lerakjuk a 4 egyforma színű poharat.)

Elmondandó:
Isten kezdettől fogva feladatul adta az embereknek, hogy adják tovább azt az üzenetet, amit tőle hallottak. Tehát mindig is feladata volt az egyházban az, hogy Isten üzenetét hitelesen, pontosan, tisztán továbbadják. Gondoljunk csak a prófétákra. Később pedig jöttek az igehirdetők.(Ezután tegyünk három sárga poharat a zöldekre.)
Elmondandó:
Kezdettől fogva fontos volt Jézus Krisztus követői számára, hogy kereszteljenek, hogy éljenek az úrvacsorával. Megkeresztelték azokat, akik követni akarták Jézust, és Jézus halálára és feltámadására emlékezve, bűnbocsánatot kérve úrvacsoráztak.

(Ezt követően 2 narancssárga poharat tegyünk az építményre.)
Elmondandó:
Hogy az egyház közössége Isten szeretetét képviselje, mindig nagy figyelmet szenteltek a hívő emberek az elesettekre, szegényekre, és diakóniát gyakoroltak.

(Végül tegyünk egy rózsaszín pohár a tetejére.)
Elmondandó:
Az egyházban fontos az, hogy ne lehessen Krisztus nevében Krisztus tanításával meg nem egyező módon eljárni. Ezért kezdetektől fogva gyakorolták az egyházfegyelmet.

(Ezek az ismertető jegyei az igaz egyháznak. Kálvin szerint csak három, de teológiai tanulmányaimban egy negyedikre (diakónia) is visszaemlékszem, ezért vettem 4 ismérvet.)

Miután megépítettük az "egyházat", most szépen lebontjuk.

Elmondandó:
Ahogy telt az idő, egyre többször előfordult, hogy elnéztek dolgokat bizonyos embereknek az egyházban bűnösen éljenek. (levesszük a legfelső poharat)
Aztán elfelejtkeztek a szegényekről, és igyekeztek sok pénzt gyűjteni.
(le a 2 pohár)
Majd pénzért adtak bűnbocsánatot. (le 3 pohár)
És Isten szavát kedvükre magyarázták. (4 pohár el)

Aztán Isten Lelke által néhány embernek megmutatta, hogy ez így nem jó, hogy vissza kellene rendezni a dolgokat.

Feladat:
Az itt látható eszközök segítségével építsétek újjá az egyházat. 
Ezt csak együtt tudjátok megtenni, úgy, hogy mindenki részt vesz a feladatban.
A poharakhoz tilos hozzáérni.
A poharakhoz csak a fonal vagy a befőttesgumi érhet hozzá.

(A szabályok tehát lefordítva:
- a képen látható módon kell a poharakat egymásra tenni
- mindenkinek részt kell venni benne
- tilos a poharakhoz érni
- a befőttesgumi hozzáérhet
- adott időn belül kell a feladatot elvégezni)

A feladatot úgy lehet végrehajtani, ha a gumira ráerősítjük a fonalat, és egyszerre mindenki egy fonalat fog, kicsit megnyújtva a gumit, ráhúzzák a pohárra, és így mozgatják. Ez a játék együttműködést igényel.

Kérdések a megbeszéléshez:
- Milyen képesség kellett ahhoz, hogy ezt a feladatot jól végrehajtsátok?
- Hogyan jelennek meg ezek a képességek az egyházban?
- Milyen hasonlóságot láttok a feladatbeli feladatotok és a reformátorok feladata között?
- Van-e valami, amire rávilágított ez a játék?
- Mit tanított ez a játék az egyházról neked ma? (itt nincs egy helyes válasz, mindenki mondhat nyugodtan mást)
(Játék alapötletét Surányi Zoltántól hallottam.)

2012. október 26., péntek

Toronyépítés-játék beszélgetésindításhoz

Ezt a játékot konfirmációs órán játszottuk. Az volt a gond, hogy a csoport kétharmada nem tudott eljönni különféle okok miatt. Így ketten voltak kénytelenek végrehajtani a feladatot.
A feladat: adott mennyiségű papírlapból minél magasabb tornyot készíteni segédeszközök nélkül.
Ha két csapat játszotta volna, akkor a versenyszellem is motiválta volna a gyerekeket. Így nem maradt más, mint egy második lehetőség, hogy újból megpróbálják. A második alkalommal kétszer magasabb lett a torony.
Amiről beszélgettünk:
Hogyan dolgoztatok együtt?
Mi okozott nehézséget?
Miben hasonlít ez a közös munka az egyházban zajló munkához?
Kinek mi volt a feladata?
Hogyan oldottátok meg a nehézségeket?

Hogyan is volt ez az első gyülekezetnél?
A játékötletet Surányi Zoltán adta, akinél élménypedagógiailag képződtem.


2012. október 25., csütörtök

Isten szól/megszólít

Egy olyan óra vázát írom le, amely során a gyerekek teológiai és tárgyi információkat tanulnak meg, miközben együtt kell feladatokat megoldaniuk.  

Az óra célja, hogy bevezetőt adjon ahhoz a gondolathoz, hogy Isten szól az emberhez. 
Ez a játék nem egy konkrét bibliai történethez kapcsolódik. Mégis a játék révén a gyerekek bele tudnak helyezkedni Jézus korában a halászok életébe, és meg is tudnak tanulni pár információt. 
Előkészíti a tanítványok elhívásának a történetét.

Korosztály:
Óvoda, kisiskolás
Eszközök:

- kendők, (papírlapok) amire ráállnak
- háló (lehet egy vagy kettő nagy kendő is)
- halak (papírból kivágva egyszerűen, ha mód van rá, jusson kettő minden gyereknek, haza is vihetik végül)
- kosarak (szimbolikusan lehet egy egyszerű papírlap)

Teológiai információk:
  • Isten szól az emberekhez
Tárgyi információk:
  • Genezáreti tó
  • férfiak halásztak
  • éjjel
  • hálóval
  • együtt kellett folgozniuk
  • saját ellátásukra halásztak
  • nehéz munka 
Hajóskapitány: (Kommunikációs játék)

Helyszín: Genezáreti tó
Szereplők: Halászok
I . rész
(Itt főleg az információkkal ismerkednek, csak a játékvezető szavát kell meghallani és megtenni.)

1. Rakjátok le sorban a kendőket, hogy egy hosszú vonal legyen belőle. Ez a hajó a Genezárati tavon. Ti vagytok a halászok. Most mindannyian férfiak vagytok, mert akkor régen csak férfiak dolgoztak a tengeren. Ez itt a hajó eleje, ez itt a vége. Szálljatok fel a hajóra. Az első felszálló menjen egészen a hajó orráig. 
(Egy gyereket visszatartunk: Várj egy kicsit.)
2. Felszálltatok a hajóra itt a Genezáreti tavon, hamarosan kezdődik a halászat. 
(A felesleges kendőket elvesszük.)
 Legyetek óvatosak, mert a hajó ringatózik a vízen. 

II. rész
(Itt együtt kell dolgozniuk, beszélni kell egymással, hogy a feladatot jól végre tudják hajtani.)

3. Van egy kis gond. Itt egy halász. Ez a halász nem szállt fel időben a hajóra. Neki kellett volna legelőször felszállni. Nézzétek csak, mi van nála! Mi ez? Ez egy háló. Mert hálóval halásznak itt a Genezáreti tavon.  Nála van a háló. A hajó orrában kell kivetni a hálót. Igyekezni kell, mert a halak elúsznak, nem lehet már kiszállni, újra beszállni. Erre bizony nincs idő. 
4. A halásznak előre kell menni a hajó orrába, ki kell vetni a hálót. Segítsetek a halásznak, hogy a hajó orráig eljusson. Közben többiek ki ne essetek a hajóból. Segítsetek ennek a hálós halásznak, hogy előre tudjon menni! (A lényeg, hogy a vonalon maradjon minden gyerek, és segítsék előre a leghátsót.)
5. Megérkezett a hajó orrába a halász. Nagyszerű! Vesd ki a hálódat! Segítsetek neki többiek!

III. rész
(Itt úgy kell együtt dolgozniuk, hogy a kommunikációjukat megnehezítjük. 
Először a látást korlátozzuk, utána a beszédet tiltjuk meg.)

6. Az a baj, hogy nagyon kicsi itt a hely, elől. Ugye, hogy milyen szűk? Ezért ennek a halásznak vissza kell menni a hajó végébe. Csakhogy közben nagyon sötét éjszaka lett, a holdat éppen eltakarja egy felhő. Ezért most már alig lehet látni. Segítsetek a halásznak, hogy visszamenjen a hajó végébe. De közben sötét van, úgy kell segítenetek, hogy alig láttok valamit. Csukjátok be picit a szemeteket.
7. Megérkezett a halász.

8. Akkor itt a halászat ideje! Ki kell fogni a vízből a halakat, de elúsznak, ha emberi hangot hallanak. Ezért nem szabad megszólalni. Bezárjuk a szánkat. (Papírhalakat szórok szét a hajó mellett.) Mutogassatok egymásnak, de ne szólaljatok meg, úgy gyűjtsétek össze a halakat a vödrökbe (szőnyegdarabok). Ha elfogytak a halak, akkor némán emeljétek jó magasra a kezeteket, ebből tudom, hogy nincs több hal, amit ki tudnátok fogni.

9. Most kiszállunk a halakkal a hajóból. Hazavisszük a halakat, mindenki visz a maga házába. Odaadja a feleségének. És ebből fog főzni a felesége másnap ebédet.

Megbeszélés:
Vihetünk egy plüss halat, hogy koordinálni lehessen azt, hogy ki szólalhat meg.

Körben leülünk.
1. Kérdéskör: (információk felidézése, elmélyítése)
Hol jártunk? Mi volt a foglalkozásunk? milyen eszközzel utaztunk? Hogy hívták a tavat? Mikor utaztunk? Mi volt a gond a hálós halásszal?
Mit csináltunk, amikor kiderült, hogy lemaradt?
Volt elég hely elől?
Mivel fogtuk ki a halakat?
Miért volt picit nehéz halászni?

2. Kérdéskör: 
(Érzések, élmények)
Mikor volt könnyebb segíteni, amikor láttunk vagy amikor már sötét volt?
Mit éreztél, amikor ...
Amikor nem volt szabad beszélni, akkor honnan tudtuk, hogy mit szeretne a másik ember?

3. Kérdéskör:
Tanulságok:
Honnan tudja egyik ember, hogy mit akar mondani neki egy másik?
Honnan tudja meg egy ember, hogy mit akar mondani Isten?

2012. október 20., szombat

Együtt az egyházban-Papírkép

Ez egy egyszerű, kevés anyagigényű játék.
Arra használhatjuk, hogy a gyerekek megtapasztalják, hogy mit jelent együttműködni.
Ez a tapasztalat lesz a kiindulópontja, hogy az egyházban és a gyülekezeten belüli együttműködésről is beszélgessünk.
Hozzávalók: Ilyen színes kartonok, mint a  fotón.
Feladat:
1. Tépjétek 5 perc alatt minél kisebb darabokra a lapokat. A tépkedés közben lehet beszélni.
2. Kaptok 10 percet és most a kis darabokból készítsetek együtt egy képet úgy, hogy nem szabad közben beszélni.


Amikor a kép elkészült három kérdéskörben beszélgettem a gyerekekkel:
I. Mi volt a feladat? Mit csináltál? Hogyan dolgoztatok? Volt-e valaki, aki irányította a munkát? Mindenki részt vett a munkában? Egymást tudtátok-e segíteni?
II. Milyen volt, amikor kiderült, hogy nem szabad beszélni?
III. Mit tanultatok a közös munkáról?


Gyerekek gondolatai:
Igyekeztem figyelni másokra. Ha ő elkezdte a hajót, akkor én mást készítek.
Így is lehet együtt dolgozni, ha nem beszélünk


Mindenki maga talált feladatot, amit együtt tudtunk végezni
Ez a kész kép (homályos). Rajta hajó, tenger, benne halak és jobb oldalon szikla. Madarak az égen.

Az első gyülekezet élete ís úgy működött, hogy a tagok együtt osztották fel a feladatot egymás közt.
Egymásra kell figyelni, ha együtt akarunk dolgozni.

2012. október 19., péntek

Ábrahámot Isten vezeti és megígéri neki a sok utódot

Kiinduló gondolat Ábrahám elindulásának a történetéhez és a játékhoz:
Sok út van, de azon kell járni, amin Isten vezet.

Feladat: A gyerekeknek szőnyegdarabokból utakat kell építeni.

Bevezető szöveg:
  • Egy barlang mélyéről nagy piros köveket bányásztak ki. Itt vannak ezek a kövek. Mindenki kap egyet. Ma ti lesztek az útépítők. 
  • Fogjátok meg a köveket, építsetek belőle jó kanyargós utakat. Itt kezdődik az út és oda kell elérnie...Vannak még köveim, mindenki addig építhet, amíg csak van alapanyag. Elkészült az út, itt-ott kanyarog. De nem vezet minden út a célhoz.

    Gondolat: Isten útján kell járni, és akkor jó célba érünk.
  • Most lerakok a kövekre nyilakat, ezek a nyilak mutatják meg, hogy Isten merre vezeti Ábrahámot.
  • Álljatok fel nagyság szerint, és a legnagyobb elindul és az utat végigjárja, és felvesz az útról egy nyilat. Utána a következő.
  • Álljatok meg a nyíllal a kezetekben a célnál. Mindenki megérkezett!
  • Isten megmutatta Ábrahámnak, hogy merre kell elindulnia. Isten megígérte Ábrahámnak, hogy nagyon sok utódja fog születni, ha engedelmeskedik neki.
  • Miért volt olyan nagyon nagy dolog, hogy Isten azt ígérte meg Ábrahámnak, hogy gyermeke fog születni?
    (mindent mutatunk együtt a gyerekekkel)
    - Ábrahám már idős volt, és így hajlott a dereka
    - így ültek ráncok az arcára
    - így nem látott a szemével
    - így nem hallott a fülével

    Gondolat: Isten megáldja azt, aki az Ő útján jár.
Isten azonban azt ígérte, hogyha az útmutatása szerint megy, akkor annyi utódja lesz, mint égen a csillag. Most nyissuk ki csak a nyilat, ami a kezünkben van! Mi az?
EGY CSILLAG!

Csillag elkészítése:
Fénymásolópapírból hajtogatással készítettem el. Adandó alkalommal lefotózom a fázisait. Nyílnak látszik, amíg nincs kinyitva. 
  • Húzzuk fel az ujjunkra, és emeljük fel az égre!
  • Megérkeztünk Háránból az Ígéret földjére. Az építőkövekből most építsünk egy tornyot. A táska lesz az alapja, amiben hoztam.
    (Oké, igen, a gyerekek itt azt hitték, hogy még játszanak, és szó nélkül építették a tornyot, ami valójában nem más volt, mint egy motivált elpakolás.)
  • (Itt még nem volt vége a fegyelmezés helyett szórakoztatás-dolognak.)
    Most a fejünkre tesszük a csillagot, mi vagyunk a csillagok, és így harangozunk. (Hittanlezárás)
  • Ki tudja úgy levinni a csillagot a lépcsőn, hogy nem esik le a fejéről? (Szuperül bevált ötlet! Nem rohant el senki!!! Lassan együtt mentünk le!)
Érdekesség:
Hittanról lemaradt egy kislány. Találkoztam később vele, és adtam neki is egy nyilat, hogy nyissa ki. Találja ki, hogy mi az. Aztán kiderült, hogy az oviban csillag a jele.