Nagypéntektől húsvétig

Kézműves ötlet.
Persze lehet vele tanítani is, mert a keresztet alakítjuk át a húsvéti sír jelenetévé.

Ez itt a kereszt.

Kétoldalas papírból készítettem el. 

(Ez a papír maradék nyomdai mintapapír, ezért a barna oldala műbőrszerű. Emiatt jobban visszaugrik, mint egy sima kétoldalas papír. Ezért el is táncolt a kereszt egy kicsit.)

Hozzávalók:

• Három egyforma kör.
• Egy kicsit nagyobb kör, mint az előző három, a kör kerületén levágunk egy kis szeletet, hogy egyenes legyen a kereszt alja. Látható a képen.
• 1 szög (hogyishívják?)
• 2 forma, ami így néz ki, mint itt jobbra.
   Tojás alakzatból indulunk ki. Félbehajtjuk kétszer. Egyszer függőlegesen, egyszer vízszintesen. Aztán kivágunk egy c betűszerűséget. Majd vízszintesen félbehajtva a közepén a rést. Igen, bonyolultan írom le, de  képre nézve is lehet talán érteni.

Aztán a köröket hajtogatjuk, hogy olyan legyen, mint itt a képen. 

De amikor kész a kereszt, akkor szét is szedjük, és minden alkatrészét felhasználjuk  feltámadás utáni jelenethez.

Angyal beszél az egyik asszonnyal a sírnál.
Angyalnak glóriája van (lenne, ha nem önállóan mozogna ez a papírszerűség).

Most jut eszembe:
A sír száján a követ lehetett volna másik felével.
Vagy a barlangot.
Vagy mind a kettőt.

Jó munkát!

Húsvét és a versenyszellem

Továbbra is élménypedagógiai tanulmányaimat próbáltam átültetni.

Húsvét előtt gondoltam készítünk teremdíszítéshez papírból kereszteket.

Van egy olyan gyülekezeti hittancsoportom, ahol több korosztályból is vannak gyerekek. Arra gondoltam, hogy egy olyan húsvéthoz kapcsolódó feladatot adok, ami tekintetbe veszi azt, hogy vannak nagyobb és kisebb gyerekek.

Két csapatra osztottam a csoportot. Elmondtam, hogy mind a két csapatnak ugyanazt a tárgyat kell megalkotni:
egy papír keresztet.
De! Az egyik csapat, amiben a kisebbek vannak, folyamatosan kap tőlem segítséget. Sőt egy már elkészített keresztet is megnézhetnek.
A másik csapatnak viszont sokkal nehezebb lesz a dolga, mert nekik maguknak kell kitalálni, hogy hogyan készítik el a keresztet.

A képen látható a kisebbik csoport keresztje. A másik csapat is végül megalkotta a maga keresztjét.

Viszont a feladatmegoldás nagyon érdekesen alakult. Mivel a nagyobbak csapata sokkal lassabban haladt és nem is lett olyan szép a kereszt, teljesen fel voltak háborodva, hogy persze, mert a másik csapatnak mennyivel könnyebb volt a dolga, mert nekik segítettem. Még a csapattagok össze is vesztek, hogy egyik gyerek nem segített eleget, ezért nem sikerült úgy. Hiába mondtam el az elején, hogy nem egyforma a kihívási szint a két csapat számára, igazságtalannak érezték a feladatot.

Amit megtanultam:
nagyon ki kell hangsúlyozni, hogy nem az a lényeg, hogy szebb, gyorsabb legyen, hanem hogy készüljenek el a feladattal. De ha nem is készülnek el, tanuljanak belőle.

Egyébként ezt másik csoportban is tapasztaltam, hogy vannak gyerekek, akiknek nincs sikerélménye, mert nem olyan szép, mint ahogyan akarta.
Annyira megszokták, hogy versenyezni kell egymással, hogy nagyon nehéz megtanítani azt, hogy ne hasonlítsák magukat össze egymással, ne versenyezzenek, és fogadják el a másikat. És azt is nehéz megértetni, hogy a másik munkáját ne tapossák verbálisan a sárba.
A lényeg a folyamat alatti tapasztalat és tanulás, és nem az, hogy jobb vagyok, gyorsabb vagy lassabb.

Kereszt és dekorációs ötletek asztalra

Fakereszt.

A gyülekezeti terem közepén van egy kis asztal. Azt szoktuk körbeülni a bibliaórán, hittanórán. Mindig szoktam valamilyen dekorációt készíteni az asztalra. Húsvét környékén egy keresztet például. Volt már:

• papírkereszt,
• volt a korábbi bejegyzésben is látott gyufás kereszt,
• kövek mindig vannak az asztalon, néha azokból "rajzolok ki" keresztet vagy más mintát,
• és lehet egy ilyen szoborkereszt is.

Ha úgyis nagyobb százalékban megragad bennünk, amit látunk, mint, amit hallunk, akkor a tanítással ne csak a gyerekek fülét célozzuk meg, hanem a szemét is.

Az alkotótól további képek itt. Nézzétek meg. Az alternatív szobrok, görbefa bútorok menüpont alatt találtok még sok érdekes szobrot.

Nagypéntek

Két alkotást mutatok, amit nem én készítettem. A gyufakeresztet egy gyermekekkel foglalkozó munkatárs készített tavaly az alsós gyermek istentiszteleti csoportban. A Krisztusos keresztet pedig Apukám alkotta. Szerintem legalább 40 éve.