Német tábor

Egy részlet, ahogy énekelnek a tábor végén a gyerekek. 10 óvodással és a legtöbb gyerek még nem tanult németül semmit.
A refrént hallhatjátok főként, de figyeljétek, hogy mindenki fejből énekli a többi szöveget is.
http://www.youtube.com/watch?v=NG4M2hgbWcc&feature=youtu.be

Rajz a német táborhoz

A német napközis hittanos táborban minden gyerek kap mappát, amiben benne vannak a bibliai történet, énekek, imádságok, feladatok.
Rajzoltam a fedőlapra egy keretet.
Persze nem ad hoc tárgyakat, hanem igyekeztem a lehető legkorhűbbeket megtalálni, és lerajzolni.
Úgyhogy most A keret bal felső sarkából indulva elmondom, hogy mit láttok:

• galamb
• függöny (mintás, mert nem csak csíkos anyagok voltak egy gazdag ember házában)
• A függöny széléről lelóg egy nyaklánc (mása egy régészeti leletnek)
• mécses
• asztalkán: tükör (ezüstből, acélból vagy más fémekből készítették)
• illattégely
• kosár füge
• kosár hal
• vizes korsó
• pásztorbot
• bárányok
• a keretet adó növényláncocska: mirha, a kis bogyók és levelek (ezzel az ágyakat is illatosították)
• báránykák
• jászol
• lovak (az állatok azért vannak a kép alján, mert a házakban az alsó szinten voltak az állatok)
• szóróvilla (polyva szétszóratásra megfelelő erősségű szél esetén)
• datolyafűzér
• gránátalma
• kincsesláda
• pénz a kincsesládában
• megiddói fülbevalópár
• pecsétgyűrű Jerikóból (ezt  férfiak a nyakukban zsinóron is hordták)

Táborok

Éppen napközis angol tábor van nálunk.
A munkatársak áhítata annyira tetszik nekem, hogy majd leírom.
Kis türelmet.

Addig is egy képet az :
Our God is great big God... kezdetű énekhez.

Elismerés

Ma nagy elismerésben részesültem.
Annyira jól esett!
Nem, nem kaptam semmiféle díjat.
Annál többet!
Egyik hittanosom gondolatait kaptam meg:
"Mert a Noémi nénivel nagyon sokat tanulunk, de soha nem vesszük észre, hogy tanulunk, mert közben játsszunk, csak a végén jövünk rá, hogy már megint egy csomó mindent tanultunk."




Pedagógiailag ennél nem vágyom többre.
A lényeget pedig az a kislány, aki ezt mondta, nagyon is érti.

Év végi összefoglalás

Csak egy gyors visszajelzést adok arról, hogy az egy tanévnyi sok élménypedagógiai órának milyen eredményét láttam év végén:

• a korábbiakhoz képest több történetre emlékeztek (olyanra is, amit elfelejtettem, hogy idén tanítottam)
• a történetek lényegét is jobban tudták, mint korábban
• a neveket még mindig nem tudják megjegyezni-főleg az ősatyákét nem
• a történeteket és a lényeget az élményre való emlékezés hívta elő viszonylag rövid időn belül

Összességében: SDG

Valamint: tartottam egy 8 órás élménytréninget szombaton, és annyira jól sikerült, és én is nagyon nagyon élveztem, és a résztvevők is annyi pozitív visszajelzést adtak. 

Még SDGbb!

Most nincs fotó.

Református Félóra

http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-05-29

Református Félóra 13 óra 30-kor.

Beszéltem egy kicsit a Zefírről és erről a blogról is egy-két szót.

Jázon fiúnk mellettem segít a labirintus megépítésében.
Eredetileg festőszalaggal kellett volna megalkotni vagy kötéllel.
Ez egy gombolyag zöld fonal.
Fekete szigetelőszalaggal rögzítettük méterenként.
Ez a legolcsóbb verzió és gyorsan eltávolítható.

Gedeon-Honnan vette a bátorságot?

Alkalom célja:
Bátorítani a gyerekeket arra, hogy bízzanak Istenben.

Készülök a Zefírre. Hogy mi ez?
Olvashattok itt róla.
Az "Úton a személyes hitvallás felé" elnevezésű program egyik állomására készülök.
Itt egy élménypedagógiai állomáson leszek az egyik szervező-kivitelező-segítő.
Ezen az állomáson többek között lesz egy olyan játék is, amelyben párok mennek egy egérfogókkal gazdagon ellátott labirintusban. Egyikük bekötött szemmel, másik szavakkal irányítja.
Előtte teszteltem az eszközöket.
A teszt két részből áll:

• Mielőtt játszottunk, minden egyes egérfogót többször kipróbáltam úgy, hogy hagytam, hogy rácsapódjon az egyik ujjamra. Fájdalmas, de nem töri el az ujjat, nem is sérti meg a bőrt. De ezt nem a gyerekek előtt tettem. Ugyanis, ha látják, hogy nem is fáj annyira, akkor azonnal kisebb lesz a vélt kockázat. Ebben a játékban fontos, hogy valóban félelmetesnek tűnjön az egérfogó. A tesztelés nagyon fontos minden új eszköz esetében.
• Az egérfogókat teszteltem játék közben is. A Zefír programja ifiseknek szól. De csak alsósaim voltak kéznél tegnap, ezért (1-4. o.) velük próbáltam ki.

A játék lényege:
Kiálljanak egy olyan bátorságpróbát, ami a bizalomra épül.

Feladat lényege:
Bekötött szemmel labdákat gyűjteni három székről, ahol a széken a labda közelében egy-egy élesített egérfogó van.

Előkészítés:
Három széket helyeztem el a teremben. A felső képen lehet látni mind a hármat, a távolságokat is.
Az egérfogókat csak azután raktam a székre, miután bemutattam. Nehogy odarohanjanak és felkapják.

Bevezetés a játék előtt:
Először mindenki válasszon egy olyan társat a csoportból, akiben a legjobban megbízik.
Utána bemutattam az egérfogót.
Először élesítetlenül.
Aztán élesítve.
Majd bemutattam, hogy mekkorát csattan, ha hozzáérek, és elkapom az ujjam.
Meglehetősen hangos.
Beszéltem a biztonságról.

A kerettörténet más volt, hiszen mi Gedeonról tanulunk éppen.

Emlékeztek Gedeonra.

Egy fiatal fiú, aki nem is gondolta, hogy ő bármi különleges re képes lenne.

Isten mégis őt választotta ki egy nagyon különleges feladatra.

Miközben ő nem érezte magát alkalmasnak.

Nem akarta elhinni, hogy Isten tényleg kiválasztotta őt.

Ezért kétszer is rákérdezett, hogy Istenem, tényleg.

Kétszer is azt mondta neki Isten: igen, képes vagy, te leszel.

Pl.:

Képzeljétek el, hogy nektek is van egy titkos képességetek. 

Csak nem tudjátok, ahogy Gedeon sem tudta.
Ez a képességetek csak akkor bontakozik ki, ha a kulcsot megtaláljátok hozzá.       
Ez egyedül nem tudjátok megtenni.  
Valaki irányít majd benneteket.       
Párosával. Egyikőtök szeme be lesz kötve.   
Ez a kulcskeresés veszélyes. Ha rossz helyen keresed, akkor fájdalmas lesz.       
Ha jó helyen keresed, megkapod a képességet.      

Ezután párosával elindulnak. De mindig csak egy pár, a többiek figyelnek.
A szék mellett én is ott álltam végig. Azoknál a pároknál, ahol bizonytalan volt a jobb és bal irány, a kezemet ott tartottam a közelben, hogy szükség esetén azért közbelépjek.

De nem történt semmi gond. Nagyon óvatosak voltak a gyerekek.
A legnagyobb szájú fiú kétszer is megfutamodott a játék elől. Végül úgy vállalta be, hogy én irányítom.
Aki nem volt elég bátor, annak felajánlottam, hogy irányítom én.
Ketten kérték.
Nem volt kötelező kipróbálni.

Végén a lényeg:
Beszélgetés.
Milyen titkos képességet szereztél meg? (Nem én mondtam meg, hanem ők. És ezzel azt is elmondták, hogy melyik volt a legfontosabb tapasztalatuk.)
Hogy érezted magad?
Milyen volt az, hogy valaki irányít.
Végén: Mi volt számodra a tanulság?
Egyesével mondták, és egyesével a végén hozzáfűztem egy bibliai gondolatot.
Pl. Én nem gondoltam, hogy én meg tudom csinálni. (10 éves lán, aki legelőször bevállalta a csoportból)
Én: Erről eszembe jut az, amit Jézus mondott: Kicsinyhitű, miért kételkedsz.
Stb.
Végén Istenbe vetett bizalomról lehet beszélgetni, hogyan bátorít minket Isten.

Az egyház

Konfirmációi előkészítőn egy játékkal próbáltam elmélyíteni a fiatalokban azt, hogy mi az egyház.
Ez a játék kiemeli:

• Jézus a pásztor,
• mi bárányok vagyunk,
• együtt egy nyáj vagyunk,
• Jézus Krisztus hív el,
• minden egyes tagot külön hív,
• Jézus vezet,
• aki hallgat a szavára, azt elvezeti a célba

Játék bevezetése:

Bárányok vagytok. Az lesz a feladatotok, hogy be kell menni a karámba.

Ez nem lesz nagyon könnyű, mert be lesz kötve a szemetek.

Egy valaki közületek a pásztor lesz.

De még nem tudjátok, hogy ki az.

Van 5 percetek, hogy megbeszéljetek olyan hangjeleket,
amikkel majd a pásztor egyenként vezeti a bárányait.
Mindenkinek bekötjük a szemét.

Tapasztalat:
Nem egyeztek meg abban, hogy mi lesz a jele, ha beérkezik egy bárány.
Így aztán egyszerre ketten is mozogtak. Ekkor közbeléptem úgy, hogy ne hallja a második bárány, hogy az elsőnek mit mondok. Ugyanis az első bárány leleményesen kezdett felmászni bekötött szemmel az asztalra.

Volt, aki lassan ment, nagyon óvatosan.
De volt egy fiú, amúgy is nagyon magas, villámóriás léptekkel elindult. Neki a páncélszekrénynek, úgy kellett odarohannom, hogy nehogy megsérüljön. De ez sem tántorította el attól, hogy továbbra is rohanjon.

Ez jó alapot adott arra, hogy megbeszéljük a végén, hogy ki hogyan indul el a Pásztor hívására.

Megbeszélésnél kiemeltük:
Hogyan hívott a Pásztor? (egyesével, névre szólóan)
Mikor sikerült bemenni a karámba? (ha hallgatott a bárány a hangra)

A játék után először megbeszéltük, hogy mi is történt, és ki hogyan éreztem agát ebbe a helyzetben. Mi okozott nehézséget.

Ebből kiindulva beszélgettünk arról, hogy Jézus egyesével hívja el a gyermekeit.
(Isten Fia a világ kezdetétől fogva... hív el)
A bárányok egyesével alkotják a közösséget. Mindenki más, és mindenki máshonnan jön, különböző ideig tart az út, más és más nehézségekkel kell az úton számolni. Más akadályokat kell legyőzni.
Mindenki a maga tempójában indul el.
Ráadásul van, aki eltévesztette a bal és jobb irányt. Erre is ki lehet térni. Szól Isten, de ha más irányba indulok, akkor megállít (Jónást is pl.).

Ezzel a játékkal nagyon jól ki lehet ábrázolni a láthatatlan egyház fogalmát, működését, az elhívásokat, és hogy egy közösség tagjai vagyunk, a sokféleséget stb.
Attól függ, hogy a végén a játéknak mely mozzanatát emeljük ki, és miről beszélgetünk hosszabban.

Isten, akiben bízhatunk

Gyerekistentiszteleten a felsősökkel most Isten személyével kapcsolatban a téma az volt, hogy
Istenben megbízhatunk.

Kerettörténet:
Képzeljétek el, hogy ti egy nyaralás nyertesei vagytok. Egy távoli szigeten nyaralhattok. Amikor letelt a nyaralás, elindultok egy hajóval hazafelé. Sajnos a hajó léket kapott. Szerencsére útközben van egy sziget. Csak el kell jutni a szigetig. A hajó pedig fokozatosan süllyed, egyre kevesebb a hely.

Játék menete: egy nagy plédet terítettem le a földre, és egyre jobban összehajtottam, közben mondtam, hogy süllyed a hajó.

A gyerekek egyre szorosabban álltak, míg végül az egyik gyerek a másikat a hátára vette. Ekkor mondtam, hogy megmenekültek.

Folytatás:
A szigeten sajnos történt egy baleset.
A baleset miatt nem láttok.
Egy valaki lát csak, és ő tud benneteket irányítani a szavaival a kimenekülés útján.
Fogjátok meg egymás kezét, és induljatok el.
(A látó gyerek egy széken ült, és mondta, hogy merre menjenek,)
Minél több gyerek van, ez annál nehezebb. Mert az első embert tudja irányítani a látó. A bekötött szeműek beszélhetnek egymással.

A végén beszélgettünk arról, hogy mi okozott nehézséget az úton.
Hallgattak-e az irányításra, visszakérdeztek-e.
Megbotlott-e valaki, miért stb.
Megbíztak-e az irányító szavában.
Miért bíztak meg benne?
Utána beszélgetünk arról, hogy Istenben megbízunk-e?
Miért?
Hogyan?