2012. április 16., hétfő

Lista



Pontosan 9 éve és 2 hete vagyunk ebben a gyülekezetben. Így aztán valamiért az jutott eszembe, hogy írjam össze azoknak a nevét, akikkel sokat foglalkoztam és eltűntek a gyülekezetből.
Elővettem az ötletelős spirálfüzetemet. A legutolsó lapon kezdtem írni azokat, akik eszembe jutnak.
Először azokat írtam össze, akikkel nagyon-nagyon-nagyon sokat foglalkoztam.
Felnőttek, gyerekek és fiatalok neve is szerepel.
Néhány napon keresztül felírtam a neveket, akik eszembe jutottak.
Mit ne mondjak, igazán szép nagy szám jött ki.
Pedig biztosan nem is írtam fel mindenkit. A (konfirmációs, keresztelős stb.) anyakönyveket meg sem néztem.
Szóval van egy lista. Mindig azt mondják, hogy:


Legyen listád!

Nekem most van egy.
Ez egy hittanos blog, maradjunk a gyerekeknél és fiataloknál és mondjuk azoknál, akik felnőttként konfirmáltak.
Mihez kezdjek a listámmal?

Lehetőségek:

  • Veszek egy csöpp keserűséget, két csöpp szomorúságot és három adag csalódottságot. Összerázom, majd melankóliával felhígítom. Aztán néha-néha, ha eszembe jut ez a koktél, akkor egy-egy korttyal visszarántom magam az ötletáradataimból. A koktél felteszem egy polcra, hogy közel is legyen, de ne lássam azért éjjel-nappal. Ha úgy adódik megemlítem a koktél létét egy-két embernek. 
  • Az is eszembe jutott, hogy írok egy levelet mindenkinek. Valahogy így:
Kedves ....!

Azon gondolkodom mostanában, hogy mi lehet Veled. Nemrég még lelkesen jöttél az alkalmakra. Egy ideje azonban semmi hír felőled. 
Így aztán elgondolkodtam sok dolgon. Leginkább egy kérdésen. 

Szerinted volt értelme Neked Istenről beszélni? 

Ha úgy gondolod, hogy volt értelme annak az időnek, amikor Veled foglalkoztam, akkor kérlek, hogy következő vasárnap gyere el a templomba. Különben kénytelen leszek azt gondolni, hogy valamit nagyon elrontottam. 

Szeretettel: 
Sz.Z. N.

  • Visszaszerző akciókat szervezek. Programokat, találkozókat, emlékalkalmakat azoknak. Okleveleket készítek meg mindenféle extra dolgot kitalálok.
  • A listát ünnepélyesen elégetem.
  • Minden alkalommal, amikor kimegyek a kertbe viszek magammal néhány nevet, akikért a tarackirtás, ásás közben imádkozom. Hagyom, hogy a kemény földdel való küzdelem felbosszantson annyira, hogy azokra haragudjak, akikért imádkozni kell.

Ezek mind eszembe jutottak. Legutóbbit kipróbáltam. A kert az szebb lett. De így nem annyira marad medrében az imádság.

(Továbbá küldtem valakinek két sms-t. De nem válaszolt rá. Még. Ezért muszáj lesz holnap felhívnom. Ha az a célom, hogy visszajöjjön.)

Most az az ötletem, hogy valahogy valakikkel valami módon valamikor imaláncot szervezek.

Vagy van esetleg egyéb ötletetek?

1 megjegyzés: