Papírból készítettünk egymás kezét fogó 12 testvért.
Az kicsikkel arcot rajzoltunk. Majd valaki kitalálta, hogy ragasszuk össze őket egybe, hogy korona legyen belőle. Mindenki így távozott. Az ovisoknak nagyon tetszett ez a forma, és ez vissza is tartotta őket attól, hogy a szokásos őrült tempó helyett normál iramban hagyják el a termet.
Meglepően lekötötte a kicsiket a rajzolás.
A nagyobbakkal, iskolásokkal pedig az volt a feladat, hogy hármasával vagy négyesével felolvastam a testvérek nevét, és rá kellett írni a figura aljára. Csak egyszer olvastam föl.
Az ilyen típusú (memóriaverseny) feladatokat ritkán alkalmazom, mert a hittan órán nem ez a lényeg. Itt azoknak a gyerekeknek is kell az öröm és sikerélmény, akik lassabban jegyzik meg a dolgokat.
