A néma lélek kiűzése-Jézus gyógyít

Előfordult már veletek hittanon, hogy felkészültetek egy történet előadásával, vittetek képeket vagy figurákat, kitettétek a lelketeket is, és a gyerekek nem figyeltek?

Van egy ötletem arra, hogy hogyan lehet a gyerekekben feszült figyelmet kelteni.

A következőket mondtam el a gyerekeknek:

Szeretnék elmesélni nektek egy bibliai történetet, ehhez a szereplőket ti fogjátok elkészíteni. Nem mondom el előre a történetet, de ti pontosan a megfelelő figurákat fogjátok lerajzolni.

(Ezt nagyon izgalmasnak találták.)

Rajzolhattok férfit vagy nőt, gyereket vagy felnőttet, gazdagot vagy szegényet. Lehet vidám vagy szomorú, mérges vagy kíváncsi. És én a ti figuráitokkal fogok elmesélni egy történetet.

Papírból kivágtam a bibliai szereplők körvonalát. Rajzoljatok rá.

A mellékelt fényképen láthatjátok, hogy milyen formára rajzoltattam.

És nézzétek meg a képeket, tényleg vannak csodálkozó arcok.

A fiú anyukája nem szerepel a történetben, de kellett, hogy a háttérben legyen. Nem tudom, hogy miért rajzolt egy kislány egy síró királylányszerű alakot. De egyértelműen ő volt a szomorú anya. A végén pedig az örömtől sírt-mondta az egyik gyerek.

A bal felső sarokban lévő apa-fia kettősnél feltűnt, hogy kereszt alakot ad ki a színes ruhájuk. Ekkor elmondtam, hogy a gyógyítások során az emberek lelke is meggyógyult.

Az egyik csoportban nem volt olyan figura, akire méltó lett volna a Jézus szerep. Ezért fogtam egy üres lapot, ő lett Jézus.

Látni kell az arcokat, hogy milyen boldogok, amikor az ő figurájukat veszem kézbe, és elmondom, hogy kicsodát is rajzoltak le.

Próbáljátok ki!

u.i. Egy következő csoportban képzeljétek el, hogy úgy jött ki, hogy egy fiút rajzolt valaki, aki az egyik kezével kapaszkodik valakibe. Egy másik gyerek pedig rajzolt két olyan férfit, akinek az egyik keze mintha fogná egy gyerek kezét. Egyik férfi lett az apa, a másik Jézus. Amikor felolvastam, hogy a kezénél fogva állította Jézus talpra a fiút, akkor annyira csodálkoztak a gyerekek. És én is.