Az iskolai hittanórákon gyakran előfordul, hogy meglepetés ér. Például az, hogy hiába tartom fél éve egy teremben az órát, hirtelen kiderül, hogy odaszerveztek egy másikat.
(Így sikerült már benyitnom például egy érettségire is.)
A takarításról nem is beszélve.
Vagy előfordul, hogy átrendezik a termet.
Egy ilyen átrendezés alkalmával történt, hogy a teremben a padokat oldalra rakták, és a terem közepén lett egy hatalmas hely. Éljen!
Akkor fogtuk a székeket, és kört alkottunk.
Az jutott eszembe, hogy
- rakjuk keresztbe a karunkat magunk előtt, két kar a combon.
- Hajoljunk előre. (Nagyon kényelmetlen testhelyzet, alíg kap levegőt az ember!! )
- Aztán kértem a gyerekeket, hogy most emeljék a kezüket magasra.
Szerintem már értitek, hogy miért volt ez a két mozdulat egy jó ötlet ott hirtelen.
Az egyik mozdulat a fogságot, a másik a szabadságot jelképezte.
Így már könnyen lehetett beszélni arról, hogy hogy érzi magát az ember, ha fogságban van, vagy hogy érzi magát, ha szabad. Ezt a kisebbek is megértik.
Nektek milyen spontán ötletetek volt?
Ezt a bejegyzésedet elvittem, ugye, nem baj? És nagyon köszönöm!!!
VálaszTörlésMegnyitottam a FB-t és visszanéztem magamra.
VálaszTörlésNem, igazából néztem hova nézek.
VálaszTörlés