Most ismét néhány gondolatot írok arról a módszeremről, aminek a neve lehetne:
Mondjatok három imatémát!
Hogyan vonjuk be a gyerekeket az imádságba?
Hogyan tanítsuk nem direkt módon imádkozni?
Erről írtam a Mi a hittan? című bejegyzésemben.
A lényege az, hogy úgy szoktam imádkozni a gyerekekkel hittanóra végén, hogy kérem őket, hogy mondjanak 3 témát, amiért szeretnék, hogy imádkozzak.
Három dolgot meg lehet könnyen jegyezni, és nem hagyunk ki senkit.
Anita kipróbálta ezt, és ennek kapcsán feltett egy kérdést. Itt válaszolok rá.
„Kipróbáltam, hogy kérek 3 dolgot, amit imádkozzam. Először nehezen ment nekik, de a második órán már belejöttek. Érdekes volt, hogy feljött olyan dolog, amiért korábban imádkoztam, mielőtt ezt kipróbáltuk - ezek szerint figyeltek... :) Természetesen ismétlések is vannak (ugyanazt mondják, mint előzőleg), és mondanak nagyon szívmelengetőket is (pl. imádkozzunk azért, hogy mi itt mindannyian találkozzunk Jézussal!). De mit teszel akkor, ha valami olyat kérnek, amit nem tudsz úgy teljes szívből kérni, ahogy mondják? Nekem ilyen volt az, hogy "imádkozzunk azért, hogy 100 évig éljünk!"
Aki ezt kipróbálja, számítson rá, hogy
rengeteg nagyon vad kérésük is van a gyerekeknek.
Például egyszer egy gyerek az iskolája felrobbantását kérte.
Vannak „félvad” kérések. Valaki azt kérte a nagyon-nagyon-nagyon hosszú tél végén tavasszal, hogy essen a hó.
Ilyen kérésekkel találkoztam:
- Szó szerint elismételhető kérések.
- Kevéssé reális kérések: ezek a kevéssé reális kérések (100 év).
- Megosztó kérések: aminek valaki örülne, de más valaki nem (hóesés).
- Rossz kérések: amelyekben valakinek valami baja lehet (robbanás).
Hogyan imádkozzunk olyan esetekben, ha nem reális, megosztó, sőt rossz kérések hangzanak el?
Ha nem reális a kérdés, akkor például így:
"Istenünk! Egy kéréssel fordulunk Hozzád. Szeretnénk sokáig élni, szeretnénk akár 100 évig is élni. Segíts nekünk abban, hogy minél tovább élhessünk., hiszen az életünk a Te kezedben van."
Ha megosztó a kérés, akkor így lehet például imádkozni:
"Mennyei Atyánk! Olyan sokan szeretik, ha esik a hó, ha szánkózni vagy hógolyózni lehet. Többen nagyonvágynak arra, hogy hadd lehessen még egy kicsit örülni a télnek. Itt a csoportban vannak, akik már alig várják a tavaszt, a napsütést, a virágokat, hogy kint lehessen futkározni, focizni. Add Urunk, hogy akárhogy is lesztaláljunk örömet a télben vagy a tavaszban, és akármi is történik, fogadjuk el a Te akaratodat."
Vannak kérések, amiket nem imádkozom. De a kérést soha nem hagyom ki., hanem nagyon is komolyan veszem, mert az ilyen kérések mögött problémák vannak. És hadd tanulják meg a gyerekek, hogy minden gondot Istenre vethetünk..
Az a kisfiú, aki az iskola felrobbantását kérte, nagyon vicces próbált lenni, nevettek is s többiek. De én tudom, hogy gyomorfájásokkal járt akkor az iskolába, és nem tudott teljesíteni, mert a tanító nénije nem szerette.
De akkor mit mondok helyette? Például:
"Uram, sok gyerek nem szeret iskolába járni. Azt kívánják, hogy bárcsak ne kellene minden nap elmenni, tanulni, vagy bárcsak ne csúfolnák, bárcsak ne lenne rossz tanuló vagy ügyetlen. Kérünk téged, hogy segíts nekünk abban, hogy megváltozzon az a dolog, ami miatt nem érezzük jól magunkat az iskolában, ami miatt rossz érzéssel lépünk be a kapun. Tudjunk örömmel iskolába járni, és érezzük ott jól magunkat."
Köszi! :)
VálaszTörlésMég egy dolog: Valamiért a gyerekek ezt a 3 dolgot nem lehetőségnek, hanem kötelező gondolkodásnak élik meg ("Jajj, már megint ki kell találni valamit, és az nehéz"). Szerintem azt hiszik, hogy valami nagyon nagy dolgot kell mondaniuk... Ma volt hittanon egy olyan fiú, aki már mélyebben érti a dolgokat, eddig ő nem vett részt ilyen imádságban. Amikor a többiek kétségbe estek, hogy mit is mondjanak, ő kapásból rávágta, hogy sikerüljön a csellóvizsgája. Vajon a többiekkel hogy lehetne megértetni, hogy ez egy lehetőség?