Milyen technikákkal lehet elérni, hogy feszülten figyeljenek az istentiszteleten a gyerekek is és az üzenetet is megértsék?
Évek óta keresem a válaszokat ezekre a kérdésekre.
Minden évben, minden alkalommal kipróbálok valami újabb módszert.
Össze is gyűjtöttem párat.
Szeretném megosztani ezeket a továbbiakban Veletek is.
Íme egy lista az ötleteimmel. Mindegyik mellé egy rövid leírást is adok.
Hamarosan lesz egy saját honlapom, ahol majd részletesen olvashattok erről.
- Történet! Történet! Történet!
Egy adott bibliai textus üzenethez írtam mesét.
- Egyik mesét a munkatársakkal adtuk el a gyerekek bevonásával. A szöveget a szereplők mondták, előtte próbákkal.
- A másik mesét csak a gyerekek bevonásával úgy adtuk elő, hogy csak én meséltem, és nekik azt kellett tenni, amit a mese szerinti szereplő tett.)
Bibliai történetet adtak elő a munkatársakkal. Egy rejtélyes esetet derítettem ki. Mi is történt Saullal és Dáviddal. Nyomoztam, majd kiderítettem a szereplők tettei mögött meghúzódó szándékokat.
- És végül ne felejtsem el azt az évzárót, amikor a templomba bevittünk egy hintót! A templomunk különleges adottságú, mert a lakásunk egyik folyosójával egybe lehet nyitni. A válaszfalat az istentisztelet közben nyitottuk ki. Meglepő volt. Egyébként a hintó színpadi kellék volt az iskolában egy musical előadáson. Aztán rájöttem, hogy az etióp kincstárnokhoz, akár kölcsön is kérhetnénk. Megkaptuk. Konfirmandusok játszották el a történetet úgy, hogy párbeszédeket írtam a bibliai szakaszból. És a jelenetek között elmondtam a gondolatokat.
- Nagy kedvencem a bibliolog-os történet. Lényege, hogy a bibliai történet szereplőinek a helyébe belehelyezkedünk. Bárki meg is szólalhat. Nagyon érdekes volt.
- Tárgyat a gyerekek kezébe!
- Egyik alkalommal a prédikáció közben folyamatosan kellett kinyitogatni egy összehajtogatott lapot. Minden oldalon volt egy újabb kép. A lap a padok párnája alá volt elrejtve. Minden kép az igemagyarázathoz tartozott.
- Másik alkalommal egy fiktív újságot készítettem Gedeonnal kapcsolatos történetről. Minden cikk elmesélte az eseményeket egy szemszögből. Az újságcikkeket önként jelentkezők olvasták fel. Én közben magyaráztam.
- Egyszer a közösségről, az egyház tagjairól szólt az igehirdetés. Mindenki kapott egy kis gyurmát, és megformálta a maga szőlőszemét. A végén mindenki kihozta az úraszta
lához és egy előre elkészített szőlőszárra rátette mindenki a saját szőlőszemét. Ez egy nagyon kis létszámú közösségben működött.
- A mostani hittanévzáróhoz a szokásos liturgiás lapot úgy készítettem el, hogy egy ....inkább lefényképezem. A lap alján elmesélem, hogy mi ez.
- Mindent a szemnek!
Ez a legújabb alkalomnak az egyik jelmondata volt. Power Point-os kivetítést tartottam. Az igehirdetés 15 perces volt körülbelül, ez alatt 25 képet vetítettem. Volt közte szöveg is, amit együtt olvastunk fel a gyerekekkel. Volt kép, ami visszatérő volt. És a legutolsó egy rövid mondat, amit az istentisztelet végéig kivetítettünk, hogy mindenki meg tudja jegyezni. A kivetítést történettel kombináltam. Egy igaz történetet meséltem el illusztrációként, képekkel dokumentálva. Mindenki feszülten figyelt, felnőtt és gyerek is.
Magyarázat a képen látható liturgiás laphoz:
Arról sokat tanultunk ebben a tanévben, hogy hogyan imádkozzunk.
De arról nem beszéltünk a hittanon, hogy
Mi is történik az imádság után? A közlekedési jelzőlámpa erre utal.
Három lehetőség van.
- Isten azt mondja: igen. Erre utal a zöld jelzés a lámpán.
- Isten azt mondja, hogy: nem. Erre utal a piros jelzés.
- Isten azt mondja, hogy: várj. Sárga jelzés.
Miközben erről beszéltem, minden gyermek a megfelelő színre állította a lámpáját. (És néhány felnőtt is.)
Első verzió egy nagyon klassz lámpa volt, amin lehetett húzogatni egy papírcsíkot, és úgy változott a lámpa színe. Na, azt nem készítettem el 65 példányban.
De ez a változat sem volt kevés idő. Bár a sorozatgyártásnak, és a papírvágó gépnek köszönhetően gyorsan ment.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése