Hittanévzáró istentisztelet- Hogyan tartsam?

Hogyan legyen érdekes egy gyerek számára is az istentisztelet?

Milyen technikákkal lehet elérni, hogy feszülten figyeljenek az istentiszteleten a gyerekek is és az üzenetet is megértsék?

Évek óta keresem a válaszokat ezekre a kérdésekre.

Minden évben, minden alkalommal kipróbálok valami újabb módszert.

Össze is gyűjtöttem párat.

Szeretném megosztani ezeket a továbbiakban Veletek is.

Íme egy lista az ötleteimmel. Mindegyik mellé egy rövid leírást is adok.

Hamarosan lesz egy saját honlapom, ahol majd részletesen olvashattok erről.

• Történet! Történet! Történet!
  Egy adott bibliai textus üzenethez írtam mesét.
  - Egyik mesét a munkatársakkal adtuk el a gyerekek bevonásával. A szöveget a szereplők mondták, előtte próbákkal.
  - A másik mesét csak a gyerekek bevonásával úgy adtuk elő, hogy csak én meséltem, és nekik azt kellett tenni, amit a mese szerinti szereplő tett.)
  Bibliai történetet adtak elő a munkatársakkal. Egy rejtélyes esetet derítettem ki. Mi is történt Saullal és Dáviddal. Nyomoztam, majd kiderítettem a szereplők tettei mögött meghúzódó szándékokat.
  - És végül ne felejtsem el azt az évzárót, amikor a templomba bevittünk egy hintót! A templomunk különleges adottságú, mert a lakásunk egyik folyosójával egybe lehet nyitni. A válaszfalat az istentisztelet közben nyitottuk ki. Meglepő volt. Egyébként a hintó színpadi kellék volt az iskolában egy musical előadáson. Aztán rájöttem, hogy az etióp kincstárnokhoz, akár kölcsön is kérhetnénk. Megkaptuk. Konfirmandusok játszották el a történetet úgy, hogy párbeszédeket írtam a bibliai szakaszból. És a jelenetek között elmondtam a gondolatokat.
  - Nagy kedvencem a bibliolog-os történet. Lényege, hogy a bibliai történet szereplőinek a helyébe belehelyezkedünk. Bárki meg is szólalhat. Nagyon érdekes volt.

• Tárgyat a gyerekek kezébe!
  - Egyik alkalommal a prédikáció közben folyamatosan kellett kinyitogatni egy összehajtogatott lapot. Minden oldalon volt egy újabb kép. A lap a padok párnája alá volt elrejtve. Minden kép az igemagyarázathoz tartozott.
  - Másik alkalommal egy fiktív újságot készítettem Gedeonnal kapcsolatos történetről. Minden cikk elmesélte az eseményeket egy szemszögből. Az újságcikkeket önként jelentkezők olvasták fel. Én közben magyaráztam.
  - Egyszer a közösségről, az egyház tagjairól szólt az igehirdetés. Mindenki kapott egy kis gyurmát, és megformálta a maga szőlőszemét. A végén mindenki kihozta az úrasztalához és egy előre elkészített szőlőszárra rátette mindenki a saját szőlőszemét. Ez egy nagyon kis létszámú közösségben működött.
  - A mostani hittanévzáróhoz a szokásos liturgiás lapot úgy készítettem el, hogy egy ....inkább lefényképezem. A lap alján elmesélem, hogy mi ez.

• Mindent a szemnek!
  Ez a legújabb alkalomnak az egyik jelmondata volt. Power Point-os kivetítést tartottam. Az igehirdetés 15 perces volt körülbelül, ez alatt 25 képet vetítettem. Volt közte szöveg is, amit együtt olvastunk fel a gyerekekkel. Volt kép, ami visszatérő volt. És a legutolsó egy rövid mondat, amit az istentisztelet végéig kivetítettünk, hogy mindenki meg tudja jegyezni. A kivetítést történettel kombináltam. Egy igaz történetet meséltem el illusztrációként, képekkel dokumentálva. Mindenki feszülten figyelt, felnőtt és gyerek is.

Magyarázat a képen látható liturgiás laphoz:

Arról sokat tanultunk ebben a tanévben, hogy hogyan imádkozzunk.

De arról nem beszéltünk a hittanon, hogy

Mi is történik az imádság után? A közlekedési jelzőlámpa erre utal.

Három lehetőség van.

1. Isten azt mondja: igen. Erre utal a zöld jelzés a lámpán.
2. Isten azt mondja, hogy: nem. Erre utal a piros jelzés.
3. Isten azt mondja, hogy: várj. Sárga jelzés.

Miközben erről beszéltem, minden gyermek a megfelelő színre állította a lámpáját. (És néhány felnőtt is.)

Első verzió egy nagyon klassz lámpa volt, amin lehetett húzogatni egy papírcsíkot, és úgy változott a lámpa színe. Na, azt nem készítettem el 65 példányban.

De ez a változat sem volt kevés idő. Bár a sorozatgyártásnak, és a papírvágó gépnek köszönhetően gyorsan ment.

Hittanévzáró istentisztelet

Hogyan lehet 45 percre úgy lekötni a gyerekeket, hogy 4 évestől fölfelé egész istentisztelet alatt néma csendben feszülten figyeljenek?

Elmeséljem?

Meghívó a hittanévzáróra2

A sárga fénymásolópapírból készített meghívó.

• Álló A/4-es lapra 4-szer rányomtattam a szöveget.
• Majd félbehajtottam függőlegesen és kivágtam a kulcsformákat.
• Lyukasztógéppel lyukat vágtam.

Csak a végén jöttem rá, hogy hármat is tudok egyszerre vágni. Lyukasztani csak egyesével érdemes.

A gyerekeknek tetszett.

Meghívó a hittanévzáróra

Soha nem lehet elégszer elmondani, hogy lesz hittanévzáró.

Ezért készítek külön meghívót a gyerekeknek.

Két szempontnak kell, hogy megfeleljen:

• legyen érdekes
• ne legyen időigényes

Múlt órán valami okból lefényképeztem a terem kulcsát, ahol a hittanok vannak.

Lehet, hogy kulcs alakú, nyitható meghívó lesz.

Ez azért is illene a tanévhez, mert egyszer volt egy olyan óra is, amikor Jézus tanítványairól tanultunk, akik Jézusnak a kulcsemberei voltak.

12 kulcsot vittem be, és mind más volt.

Igen, egy templomban mindig van legalább 12 zártalan kulcs.

Vagy erről még nem írtam?

Átkelés a Vörös-tengeren

Találtam egy szép tárgyat.Lefényképeztem. Aztán a itt-ott változtattam a fotón.

Szerintem az a jelenet lett belőle, amikor Isten népe átkel a Vörös-tengeren.

Az ég és a víz összemosódik.

Félelmetesen gomolyog az emberek feje fölött a vízég. Sorban mennek, előre nézve egymás után. A víz szeretne visszatérni a medrébe.

De nem teheti, amíg nincs itt az ideje.

u.i. Egy kicsit távolabbról is nézd meg.

Pünkösd

Melinda kérdezte, hogy hogyan tanítanék hittanórán a pünkösdről.

A pünkösdi történetben olyan sok érdekes momentum van, hogy hajlamosak vagyunk ezeket túlhangsúlyozni a gyerekeknek, és ez az erős képi megjelenítés eltereli, elfeledteti a pünkösd lényegét. A lángnyelvekre és a szélzúgásra gondolok. Azt értem az elfedés és elterelés alatt, hogy a gyerekek csak erre fognak emlékezni a pünkösdből. És azt pedig elfelejtik, hogy az egész miért történt.

Ezért én a pünkösdi tanítást Jézus felől közelítem meg.

Ha innen közelítjük meg a pünkösdöt, akkor szerintem minden korosztály számára érethető. És a legkisebbeknek is tanítható.

Jézus elküldte a tanítványait, hogy mindenkinek mondják el a földön a jó hírt.
De nem csak egyszerűen elküldte őket, hogy:
-Menjetek, és boldoguljatok úgy, ahogyan csak tudtok! Ha sikerül, akkor ügyesek voltatok.
Jézus a tanítványoknak megígérte, hogy a küldetésükhöz megadja a megfelelő segítséget.
És Ő meg is tartotta az ígéretét.
Amikor a tanítványok megértették, hogy Jézus már nem sokáig lesz velük a földön, akkor nagyon elszomorodtak.
Nem is tudták, hogy mihez kezdjenek!
Visszamentek halászni, és nem kezdték hirdetni az evangéliumot.
Úgy érezték, hogy hiányzik nekik a támogatás, a biztatás, a bátorítás.
Jézus nélkül nem megy.
Igaz, hogy Jézus többször is megígérte, hogy a gyermekei nem maradnak segítség nélkül.
De mégis egyedül érezték magukat.
Hiszen Jézus már nincs velük.

Jézus megtartotta, amit megígért. Miután az Atyához felment a mennybe maga helyett küldött valakit.Küldött valakit, aki

• segíti,
• vigasztalja,
• bátorítja a tanítványait, aki
• tanácsokat és
• ötleteket ad nekik.

Akit elküldött, az nem más, mint a Szentlélek, akiről azt ígérte Jézus, hogy

• láthatatlanul
• mindig
• mindenhol

velük lesz.

Így a tanítványok nem érezték már magukat árván Jézus nélkül sem.
Honnan tudták, hogy velük van a Szentlélek?

Egy különleges napon mindannyian megtapasztalták.Mindannyian átélték, amikor megérkezett hozzájuk a Szentlélek.
Ez Jeruzsálemben történt, egy házban.
Amikor szerte Jeruzsálemben rengeteg ember volt. Hiszen egy nagy ünnep volt.
Amikor megérkezett a Szentlélek, akkor a tanítványok azt érezték, hogy erővel töltődnek fel.
Mindannyian, kivétel nélkül mindnyájan felbátorodtak.
Mire bátorodtak föl? Hogy beszéljenek mindenkinek Jézusról!
Hadd tudja meg mindenki, hogy Jézus él!
Nem is tudtak már abban a házban bent maradni.
Tudták, hogy ki kell menni az utcákra.
Menni kell a sok-sok emberhez, akik ott ünnepelnek!
És ők semmit sem tudnak Jézusról.
Beszélni kell nekik Jézusról.
Vajon féltek attól, hogy kinevetik őket?
Nem, mert a Szentlélek bátorságot adott nekik.
Az összes tanítvány azonnal tanítani kezdett Jézusról.

Aztán Péter kezdett beszélni Jézusról.
Beszélt arról, hogy hogyan élt Jézus.
Beszélt arról, hogy hogyan halt meg, és hogy feltámadt.
És nagyon nagy csoda történt.
Mert a sok ember, aki nem is tudott beszélni Péter nyelvén, mind megértette, amit Jézusról tanított.
És az még nagyobb csoda volt, hogy el is hitték sokan.

Igaza volt Jézusnak, a Szentlélek valóban nagyon segít.
És pünkösdtől kezdve a tanítványok tudták, hogy a Szentlélek van velük Jézus helyett, és segíti, vezeti, bátorítja őket.
És ettől kezdve mindig a Szentlélek segítette őket.
Nem voltak már egyedül akkor sem, ha egy ember sem volt mellettük.

...

Ha Jézus felől közelítjük meg a pünkösd történetét, akkor a legkisebbeknek is lehet tanítani. Hiszen ők nagyon is tudják, hogy milyen rossz valaki nélkül lenni. És a Szentlélek az, aki mindig velünk van.

Hálaima-Hogyan tanítsd?

Kérdezzük csak meg a gyerekeket hittanóra végén:

Ma miért imádkozzunk?

Biztos vagyok benne, hogy a gyerekek nagy százaléka kérni szeretne.

De mi azért ennél többet is szeretnénk megtanítani az imádkozásról!

Hogyan tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogy hogyan mondjanak hálaimát?

Mi nagyon sok dolgot fel tudunk sorolni, amiért szerintünk a gyerekeknek hálát kellene adni.

A gond az, hogy ez nem mindig érdekli eléggé őket.

Mert a mi meglátásunk, a mi gondolatunk legtöbbször nem a sajátjuk.

Belátják, hogy azokért, amit mi gondolunk, hálát kell adni, de sokszor nem érzik.

Hogyan segítsünk a gyerekeknek abban, hogy sajátjuknak érzett dolgokért adjanak hálát?

Van egy nagyon egyszerű módszer, amivel könnyen hálaadási témát találhat egy gyerek a mi segítségünkkel.

Ez a módszer a felsőfok módszere.

Kérdezzünk felsőfokban a gyerekektől!

Például:

• Ki a legjobb barátod?
• Mi volt ma a legjobb, ami veled történt?
• Melyik a kedvenc játékod?
• Mit szeretsz a legjobban játszani?
• Mi a legjobb tulajdonságod?

És így tovább....

Ezekre a kérdésekre gyorsan megvan a válasz.

Egyszerre persze csak egyet kérdezzünk, ami illik az óra témájához.

Ha sok a gyerek, akkor nyugodtan jegyzeteljünk, hogy nehogy elfelejtsünk egy választ is.

Utána már csak mondatba kell foglalni, amit a gyerekek felsoroltak.

Például:

Köszönjük Urunk, hogy István jól tud focizni. Hálát adunk Neked azért, hogy Zsófi ügyesen balettozik. Áldunk azért, mert Luca megtanult görkorcsolyázni.

És amint látható a példából, azt is megtanítjuk indirekt módon, hogy a hálaadást sokféle módon megfogalmazhatjuk.

Például: Köszönöm; hálát adok Neked azért; áldalak; olyan jó, Istenem, hogy...

És a példákból azt is megtanulják a gyerekek, hogy a legegyszerűbb és legtermészetesebb dolgokért is Istennek hálát adhatunk.

Ima a hittanon a gyerekek gondolataival

Most ismét néhány gondolatot írok arról a módszeremről, aminek a neve lehetne:

Mondjatok három imatémát!

Hogyan vonjuk be a gyerekeket az imádságba?

Hogyan tanítsuk nem direkt módon imádkozni?

Erről írtam a Mi a hittan? című bejegyzésemben.

A lényege az, hogy úgy szoktam imádkozni a gyerekekkel hittanóra végén, hogy kérem őket, hogy mondjanak 3 témát, amiért szeretnék, hogy imádkozzak.

Három dolgot meg lehet könnyen jegyezni, és nem hagyunk ki senkit.

Anita kipróbálta ezt, és ennek kapcsán feltett egy kérdést. Itt válaszolok rá.

„Kipróbáltam, hogy kérek 3 dolgot, amit imádkozzam. Először nehezen ment nekik, de a második órán már belejöttek. Érdekes volt, hogy feljött olyan dolog, amiért korábban imádkoztam, mielőtt ezt kipróbáltuk - ezek szerint figyeltek... :) Természetesen ismétlések is vannak (ugyanazt mondják, mint előzőleg), és mondanak nagyon szívmelengetőket is (pl. imádkozzunk azért, hogy mi itt mindannyian találkozzunk Jézussal!). De mit teszel akkor, ha valami olyat kérnek, amit nem tudsz úgy teljes szívből kérni, ahogy mondják? Nekem ilyen volt az, hogy "imádkozzunk azért, hogy 100 évig éljünk!"

Aki ezt kipróbálja, számítson rá, hogy
rengeteg nagyon vad kérésük is van a gyerekeknek.

Például egyszer egy gyerek az iskolája felrobbantását kérte.

Vannak „félvad” kérések. Valaki azt kérte a nagyon-nagyon-nagyon hosszú tél végén tavasszal, hogy essen a hó.

Ilyen kérésekkel találkoztam:

• Szó szerint elismételhető kérések.
• Kevéssé reális kérések: ezek a kevéssé reális kérések (100 év).
• Megosztó kérések: aminek valaki örülne, de más valaki nem (hóesés).
• Rossz kérések: amelyekben valakinek valami baja lehet (robbanás).

Hogyan imádkozzunk olyan esetekben, ha nem reális, megosztó, sőt rossz kérések hangzanak el?

Ha nem reális a kérdés, akkor például így:

"Istenünk! Egy kéréssel fordulunk Hozzád. Szeretnénk sokáig élni, szeretnénk akár 100 évig is élni. Segíts nekünk abban, hogy minél tovább élhessünk., hiszen az életünk a Te kezedben van."

Ha megosztó a kérés, akkor így lehet például imádkozni:

"Mennyei Atyánk! Olyan sokan szeretik, ha esik a hó, ha szánkózni vagy hógolyózni lehet. Többen nagyonvágynak arra, hogy hadd lehessen még egy kicsit örülni a télnek. Itt a csoportban vannak, akik már alig várják a tavaszt, a napsütést, a virágokat, hogy kint lehessen futkározni, focizni. Add Urunk, hogy akárhogy is lesztaláljunk örömet a télben vagy a tavaszban, és akármi is történik, fogadjuk el a Te akaratodat."

Vannak kérések, amiket nem imádkozom. De a kérést soha nem hagyom ki., hanem nagyon is komolyan veszem, mert az ilyen kérések mögött problémák vannak. És hadd tanulják meg a gyerekek, hogy minden gondot Istenre vethetünk..

Az a kisfiú, aki az iskola felrobbantását kérte, nagyon vicces próbált lenni, nevettek is s többiek. De én tudom, hogy gyomorfájásokkal járt akkor az iskolába, és nem tudott teljesíteni, mert a tanító nénije nem szerette.

De akkor mit mondok helyette? Például:

"Uram, sok gyerek nem szeret iskolába járni. Azt kívánják, hogy bárcsak ne kellene minden nap elmenni, tanulni, vagy bárcsak ne csúfolnák, bárcsak ne lenne rossz tanuló vagy ügyetlen. Kérünk téged, hogy segíts nekünk abban, hogy megváltozzon az a dolog, ami miatt nem érezzük jól magunkat az iskolában, ami miatt rossz érzéssel lépünk be a kapun. Tudjunk örömmel iskolába járni, és érezzük ott jól magunkat."

Énektanítás történetmeséléssel, Péter nagy halfogása

Ma úgy mesélek a gyerekeknek, hogy közben megtanítok egy bibliai történetet (nagy halfogás János 21, 1-14), és felidézek egy korábban tanult történetet (Lukács 5, 1-11). A mesélés végén csak utalok a Péter megbízatása történetre (János 21, 15-17)
Miközben mesélek, a gyerekeket bevonom. Kérdezem őket, különböző mozgásra buzdítom őket. És tanuljuk az éneket.
Jertek énekeljünk c. énekeskönyv 235. éneke: Lesz belőled emberhalász

Minden gyerek kap egy olyan halacskát, mint amit itt a jobb oldalon lehet látni. A halacska másik oldalára van ragasztva az ének szövege. Nemsoká megmutatom, hogy hogyan készült.

Most belépünk egy házba.
Ez a ház egy csodálatos tó partján épült. Sokan úgy is hívják Tibériás-tenger.
Ebben a házban üldögél néhány ember.
Így ülnek, megmutatom.
Jó kedvük van?
Bizony nincsen nagyon jó kedvük.
Lóg az orruk.
Lehajtják a fejüket.
A szájuk is lefelé görbül.
Tudjátok, hogy kik ezek az emberek?
Jézus tanítványai.
Nincs jó kedvük!
Péternek sincs jó kedve.
Az ő orra is nagyon lóg.

Akkor is ilyen nagyon szomorúak voltak, amikor Jézus megjelent nekik?
Nem.
Akkor hogyan ültek?
Akkor is szomorúak voltak, amikor Tamásnak megjelent Jézus?
Nem?
Akkor hogyan ültek?

De most csak lóg az orruk.
Hogy lóg az orruk?
Péter orra is lóg.
Péter azt kérdezi:
- Mit tegyünk, mit tegyünk?
Hallgassuk csak meg, hogy mit mondanak a többiek!
Senki nem mond semmit.
- Mit tegyünk, mit tegyünk?
Péter ül a széken.
Gondolkozik-gondolkozik.
Ahogy így gondolkozik, eszébe jut egy régi történet, ami itt történt.
Egyszer régen itt a Tibériás-tengernél rengeteg, rengeteg, rengeteg halat fogtak ki Jézussal.
Milyen sok halat fogtak ki?
- Rengeteg, rengeteg, rengeteg halat.
Akkor Jézus mondott valamit.
Azt mondta:
- Lesz belőled emberhalász.
Jézus azt mondta, nem halat fogsz halászni, hanem embereket.
Jézus azt mondta, hogy szólsz az embereknek, hogy, higgy Jézusban! És sok-sok ember hinni fog benne.

Mit is mondott Jézus?

Ének: 1. sor. Lesz belőled emberhalász, emberhalász, emberhalász.
Mit is mondott Jézus? Segítsetek ti is!
Ének: 1. sor.
Hát, igen, Jézus azt ígérte, hogy sok ember fogja Péter szavára Jézust követni.
Van itt a szobában sok-sok-sok ismeretlen ember?
Nincs.
Kik vannak itt a szobában?
Csak a tanítványok.

Hol van itt az a sok ember, akiről Jézus beszélt?
Itt vannak?

Nem.
Péter gondolkodik, hogy mit csináljon.
Megint csak eszébe jut Jézus szava.
Ének 1-2 sor: Lesz belőled emberhalász, emberhalász, emberhalász. Lesz belőled emberhalász, ha az Úrral jársz.
De hol van most Jézus?

Senki sem tudja. Feltámadt és valahol embereknek segít.
- Pedig de jó lenne, ha itt lenne velünk!

Legjobb lenne megint igazi halakat fogni.

Hisz itt a közelben a tenger, meg a hajók, meg a hálók is.
Itt vannak a hajók?
Igen.
Talán legjobb lenne, ha most mindenki kimenne a tengerre, és halászna.
Igaz?
Ne is gondoljunk arra, amit Jézus mondott!
Mit is mondott Péternek?
Ének mind a 4 sora. Lesz belőled emberhalász, emberhalász, emberhalász. Lesz belőled emberhalász, ha az Úrral jársz. Ha az Úrral jársz, ha az Úrral jársz. Lesz belőled emberhalász, ha az Úrral jársz.
Beesteledik.
Péter azt mondja a többieknek:
- Én elmegyek halászni.
Mert éjjel lehet nagyon jól halászni.
A többiek tudjátok, hogy mit mondtak?
Talán mondták, hogy:
- Ne menj, Péter! Jézus azt mondta, hogy embereket taníts!
Talán azt mondták, hogy:
- Lesz belőled emberhalász!
Azt mondták?
Nem.
Szerintetek mit mondtak?
Azt mondták: Mi is elmegyünk veled.

És mindenki, aki csak ott van a szobában, feláll.
Kimennek a hajókhoz. Viszik a hálót. (hálót felemelem)
Beszállnak a hajóba.

Beeveznek a mélyre.

Kivetik a hálót.

Dolgoznak.
És várnak.

És várnak.
És várnak.

És várnak.

És semmit sem fognak.
Sokáig dolgoznak.
Semmit sem fognak.
Reggel van, a nap feljött.
Itt már nem lesz fogás.
Látják ám, hogy valaki ott áll a parton.
Jézus az!
Jézus azt mondja:
- Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán!
De hiszen egész éjjel semmit sem fogtak!
Ilyenkor már nem lehet halat fogni!
Kivetik a hálót.
És vajon sikerül halat fogni?
Húzzák ki a vízből a hálót.
Jön?
Nagyon nehéz. Nem akar jönni.
Nagyon nehéz!
Szakadozik a háló!
Nagyon sok a hal.
Kiviszik a rengeteg halat a partra.
Ott meg Jézus ül. Tűz mellett.
És megkínálja a tanítványokat kenyérrel és sült hallal.
Hiszen itt van velünk!

Igen, a feltámadt Jézus most harmadjára itt van velünk!
Ez nagyon jó!
Jézus ilyen hatalmas!
Miután mindannyian jóllaktak, Jézus odahívta magához Pétert, és még egyszer elmondta, hogy emberhalász lesz belőle. De ez már egy másik történet.

Ragasztó?

Szeretnétek-e tudni, hogy hogyan lehet 5 perc alatt egy egyszerű módon, víz vagy egyéb oldószer, valamint vegyszermentesen

két stiftes ragasztóval alaposan összeragasztott papírlapot szétválasztani?

Ma megtudtam.

Ugyanis nagyon gondosan összeragasztottam két papírlapot. Csakhogy hullámos lett kissé. Kitaláltam, hogy kivasalom két másik papírlap között. Csodálatosan egyenes lett. Csak a ragasztás elengedett, és kettévált a két lap.

Szóval vasaljátok ki.

Képzeljétek el, hogy véletlenül egy gyerek összeragaszt két oldalt egy könyvben vagy füzetben. Mielőtt fizikai erővel próbálnátok szétválasztani, vasaljatok. (Pritt-en esetben bejön.)

Szoborcsoport

Szoborcsoport.

Ismerős kifejezés? Emlékeim szerint bibliodrámás kifejezés. A lényeg, hogy az emberek szobrot alkotnak többen. Egy érzést, történetet vagy gondolatot fejeznek ki.

Ma hittanokon szoborcsoportokat alkottunk. Hogy ne legyen túl nehéz, minden csoportnak adtam a kezébe egy rajzot, amin egy tanult történet van. Az volt a feladat, hogy szobrot kell alkotni a kép alapján. Elsős

öknek is könnyen ment. Egyenként bemutatták az alkotást. Majd a többieknek ki kellett találni, hogy melyik az a történet. És én lefényképeztem őket.

Azon gondolkodom, hogy akár lehetne egy kis összefoglaló füzetet is készíteni. Benne pár fénymásolt fotóval. Alá elmesélném, hogy mi van a képen. Persze kiemelve azt, amit a gyerekek arca és testtartása alapján látni lehet. És ezt a füzetet kapnák meg a hittanévzárón. És biztos vagyok benne, hogy a szüleik is elolvasnák.

Egy példa, hogy hogy képzelem a szöveget a kép mellé.

Jézus a tanítványaival elindul hajón. Útközben Jézus elalszik. Hirtelen hatalmas vihar kerekedik. A hajó hánykolódik, ide-oda dobja a víz. Kapaszkodni kell. Nem is tudnak megállni a lábukon a tanítványok. Amint Jézus felkel, ráparancsol a tengerre. Kezét előre nyújtja. Nyugalmat és erőt sugároz

va lecsillapítja a hullámokat. A csoda láttán a tanítványok csak néznek maguk elé, és nem értik, hogy ki is ez a Jézus, aki csak úgy parancsolni tud a tengernek, és az engedelmeskedik neki. (Lukács 8, 22-25)

És ide lehetne mellé másolni azt a jó kis éneket, amit először németül tanultunk meg a napközis táborban, de aztán kiderült, hogy magyarul is megvan:

Ha vihar dúl, ha vihar dúl...

Jézus a kereszten. Keresztje alatt néhányan, akik követték őt és szolgáltak neki. Nem tudják nézni, ahogy Jézus szenved. Bár arcukat eltakarják, ott vannak vele.

Jézus őket nézi. Még a kereszten is, amikor a saját szenvedésével lehetne elfoglalva, másokra gondol. Az arca előre néz, de a szemei azokon, akik ott vannak vele.

(Máté 27, 55-56 és Lukács 23, 34)

Anita is kipróbálta a szoborcsoportozást.Lefényképezte a gyerekeket a tanteremben, és utána "eredeti környezetébe" helyezte az eseményeket.

Itt a képen láthatjátok. Kattintsatok a képre, és nagyban lehet látni, hogy a gyerekek mennyire beleélik magukat a helyzetbe.

Anita írta: Ezt én is megcsináltam hittanon a gyerekekkel! Nagyon jól beálltak a jelenetnek megfelelően. Én is lefényképeztem a jeleneteket, a következő órán pedig kinyomtatva odaadtam nekik, és ők kicsit maguk köré rajzolták a helyszínt, úgy, hogy az eredeti eszközök látszódjanak (pl. dús szobanövény mint tábortűz), és képregényt csináltunk belőlük. Tetszett nekik. :)

Elveszett-Visszajött

Sajnos eltűnt két bejegyzésem, miközben javították a bloggert. Az egyik a bibliologról szólt, a másik a szoborcsoportról.
Sajnos a Melinda megjegyzése is eltűnt vele együtt.

Szombaton visszajött!

Napközis tábor hivatali ügyintézés

Ma voltam az ÁNTSZ kerületi hivatalában.

Kértem egy bejelentő lapot a napközis táborokhoz. Tavaly változott meg a törvény, és működési engedély helyett csak be kell jelenteni. A tábor kezdete előtti hónapban kell leadni a kitöltött formanyomtatványt. A tábor ideje alatt pedig ellenőrizni fogják, hogy minden előírás szerint működik-e. Tavaly is így volt, és rendben volt minden.

Ha valakit érdekel, leírom, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenni.

Továbbképzés

Gyerekeknek vagy fiataloknak tanítod a hit útját. Valamikor megtanultad egy iskolában vagy egy tanfolyamon, hogy hogyan tudod ezt tenni.

De azóta képezted magad tovább?

Szereztél újabb tudást, ami abban segít, hogy jobban végezd a szolgálatodat?

Tanultál valamit, amit azelőtt nem tudtál?

Jártál tanfolyamra, vagy képezted magad otthon tovább?

Én igen. Itt láthatod, hogy például mit.

Annyira megtanultam gitározni, hogy hittanon, ifin, sőt még azt is előfordult, hogy istentiszteleten is gitároztam. Itt a nyári napközis táborban kísérem az éneket.

(Igaz, hogy kerülök néhány akkordot.)

Jártál olyan tanfolyamra, aminek a tudását fel tudod használni?

Én például bibliodrámás tanfolyamokon voltam. Több bejegyzésben is írtam arról, hogy hogyan használom fel az ott tanultakat.

Ti mit tanultatok, amit fel tudtok használni?

Nincs kedvem! Van kedvem!

Tegnap írtam arról, hogy a legutóbbi hittanon úgy jártam, hogy a negyedikes lányok azzal fogadtak, hogy nincs kedvük hittanra jönni.

Azt mondtam, hogy ma valami nagyon jóval készültem.

De nem tarthatnák-e inkább ők az órát.

Mondom, hogy ma nem, de ha szeretnék, akkor a jövő héten igen.

Annyira belelkesedtek. Amíg vártuk a többieket, elolvasták a következő bibliai történetet. Én addig a kisebbekkel előkészültem a székszínházra.

Óra végén még kérdezgettek, hogy lehet-e ezt vagy azt.

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan sikerül. Nem szeretném, hogy elfelejtsék, ezért fogok beszélni az egyik kislány anyukájával, hogy emlékeztesse a lányokat.

Nincs kedvem!

A legnagyobb kihívás, ha azzal fogadnak hittan előtt a gyerekek, hogy:

"Nincs kedvem hittanra menni!"

Ilyenkor mit lehet tenni?

• Agresszív variáció:- Amíg nem íratnak ki a szüleid a hittanról, addig járnod kell!
• Lelkizős:- Mi a baj, rossz jegyet kaptál?
• Lelkes:- Gyere, mert ma nagyon jó óra lesz! Színházast fogunk játszani, hoztam ruhákat is!
• Sértődős:- Jó, akkor ne gyere!
• Lekenyerezős:- Hoztam valamit.
• Tehetetlen:- Szólok a napközis tanító nénidnek, hogy nem akarsz jönni.
• Utálatos:- Nem kell, hogy kedved legyen, csak gyere.
• Kompromisszumos:- Figyelj, most gyorsan megtartjuk az órát, és elengedlek titeket hamarabb, és akkor tudtok még játszani egy kicsit.

Múlt héten három 4. osztályos lány ezzel fogadott az iskola udvaron. Roppant lelkes lettem ettől a felvetéstől, mindjárt ráéreztem a hitoktatás szépségére.

Ti milyen válaszokkal próbálkoztatok már?

És milyen lenne egy kreatív verzió?

Hogy hogyan sikerült megváltoztatni a lányok hozzáállását, arról írok a következő bejegyzésben.

Idegenek az órán

Szoktak-e a hittanórátokra szülők is járni? Nem felnőtthittanra. A gyermekükkel! És ha igen, akkor mik a tapasztalataitok?

Nekem volt egy anyukám, aki a kislányával járt gyülekezeti hittanra. Mivel ő nem járt soha gyerekkorában, megkérdezte, hogy maradhat-e. Megengedtem, mert én nagyon szeretem, ha szülők is vannak az órán. A legjobban az tetszett, amikor egyszer annyira beleélte magát az órába, hogy egy kérdésre, amit a gyerekeknek feltettem, egyszerűen és természetesen ő válaszolt. És várta, hogy jó-e a válasz vagy nem.

Én mindig azt mondom a szülőknek, hogy jöjjenek be az órára. Azért, mert akkor legalább ők is megtanulják, amit a gyerek. Ha már úgyis várniuk kell, ne unatkozzanak a folyosón. Aztán természetesen be is szoktam őket vonni. Megkérem, hogy segítsenek. Nem árt a szülőket is tanítani.

Azon gondolkodom, hogy volt-e rossz tapasztalatom. Egyszer egy kisfiú végig az anyukája ölében ült, és nem kapcsolódott be. De amikor nagyobb lett, akkor bekapcsolódott.

Jár hozzátok szülő is?

Vagy nem engeditek? Miért igen és miért nem?

Székszínház-órai tapasztalat

Korábban írtam egy hittanóra tervezetről. Itt el lehet olvasni, hogy mit gondoltam ki.

És ebben a bejegyzésben pedig, hogy mi valósult meg.

Két csoportban tudtunk székszínházat játszani.

Sikerült azon a napon székszínházat rendezni, amikor a tantermekből iskolai rendezvényre elvitték a szék nagy részét. 10 maradt. Tamás kapta a tanári széket. Jézusnak maradt egy kis üres hely szék nélkül.

1. Tapasztalat az első csoportban:
Az első csoportba vegyesen vannak elsős és negyedikes gyerekek. A negyedikesek annyira komolyan tudták venni az egészet, hogy néha olyan mondatok hangzottak el, hogy csak megdöbbenve hallgattam. Fel kellett volna venni.
Nekem nagy élmény volt az óra. A gyerekek nagyon jól beleképzelték magukat a tanítványok helyzetébe.
Érdekességek:
Tamás nehezményezte, hogy nem szóltak neki, amikor odament hozzájuk a feltámadt Jézus.
Javasolták Tamásnak, hogy kérje meg Jézust, hogy jelenjen meg neki külön.
A második jelenetben pedig amikor Jézus megint megjelent, akkor mondogatták a tanítványok, hogy ugye, hogy feltámadt, ugye, hogy megmondtuk. Jézus nevében is mondta valaki, hogy: Látod, hogy élek?
És akkor nem lehetett sehogy máshogy sem felelni, csak úgy, hogy elhiszem, hogy feltámadtál. Szabályos hitvallással.

2. Tapasztalat a második csoportban:
Ők aztán nevetgéltek: 8 másodikos lány.
De nem hagytam magam, folytattuk a játékot, amikor kicsit félre akarták vinni, akkor beszálltam egy tanítvány szerepébe, és mondtam valamit. Nem kellett őket rendre utasítani, hanem átvették a játékmódot.
Nekik annyira tetszett ez a játék, hogy kérték, hogy többször is játsszuk el, mert ők szeretnék több módon is kipróbálni.
(A fényképen az egyik nagy nevetgélős lány. Látszik a testtartásából is, hogy ő nagyon szeret szerepelni.)

Összegzés:
Gyakrabban fogok székszínházazni.
A jeleneteket mindig észrevehető jellel indítom.

Ráhangolódás a történetjátszásra

Anita az előző bejegyzéshez írt egy kérdést. Először a megjegyzésben szándékoztam megválaszolni, de a válasz túl hosszúra sikeredett. Inkább ide írok.

A kérdést is bemásolom. A kérdés a (székszínházas) történet eljátszásra vonatkozik.

"Hogyan szoktad a gyerekeket "bemelegíteni" az ilyen foglalkozásokra? Én még csak egyszer próbálkoztam, de folyton nevetgéltek..."

Nem véletlen, hogy a bibliodráma bemelegítő gyakorlatokkal kezdődik. Pontosan azért, hogy ráhangolódjon az ember.

A legemlékezetesebb élményem az volt, amikor egyszer egy sok (felsős)fiúból álló csoporttal bibliodrámáztam. Bevittem magnót, és kértem, hogy feküdjenek a hátukra, miközben már nem tudom mit, maguk elé kellett képzelni csukott szemmel. Én lepődtem meg a legjobban, amikor teljesen ráhangolódtak.

Igazából az óra eleji énekek, körjátékok, harangozás is nálam azt a célt szolgálja, hogy éles határt húzzak a kinti és a benti világ között. Ez itt a hittan óra, ezt kimondom. Vagy gyerekistentisztelet.

De ez még sokszor nem vezeti be a gyerekeket a bibliai korba. Mindenképpen valami érdekes dolgot végeztetek el vele, amivel egy kicsit muszáj magára figyelnie.

Például volt olyan óra, amikor az egyiptomi kiszabadulást úgy vezettük be, hogy körben székekre ültünk. Utána lehajoltunk keresztbe tett kézzel, és megérintettük a padlót, és úgy maradtunk egy kicsit, majd lassan felegyenesedtünk. Itt nem lehet másra figyelni. Viszont egyúttal azt is megtapasztalod, hogy milyen érzés majdnem megkötözve lenni.

Hogyan hangolódjunk rá a székszínházra és Tamás történetére?

Lehet például azt is, hogy lassan elindulunk körbe a székek körül, mindenki. És az a feladat, hogy próbáld meg elolvasni a széken a neveket. Érintsd meg a szék támláját. És miközben lassan körbejárunk, én megpróbálom elmondani a bevezető szöveget. Amikor a szövegnek majd vége lesz, akkor megállok és hátra lépünk a székek mellől.

Ez alatt a körben sétálás alatt megszokjuk, hogy a székekhez hozzáérünk, hogy a szék mögött vagyunk. Megszokjuk a neveket.

Szerintem ezt fogom holnap kipróbálni. Úgyis van egy olyan csoportom, ahol sok gyerek van. Azon gondolkodtam, hogy vajon hogy sikerül ez náluk, de most úgy érzem, hogy megvan a megoldás. Holnap kiderül.

Egyébként minden történethez valami saját, kapcsolódó ráhangolódást érdemes kitalálni.

Székszínház-Jézus és Tamás

A székszínház módszerével Németországban találkoztam egy bibliodráma tanfolyamon. A székszínházas történetjátszás különbözik a többi történet előadástól. Itt ugyanis egy gyerek több szereplőt is eljátszhat, több szereplő nevében is megszólalhat.

Azért székszínház a neve, mert székeket rakunk körbe a terembe. Minden szék egy szereplőt szimbolizál. Amikor a gyerekek a szereplő nevében szólalnak meg, akkor egyszerűen a szék mögé állnak.

Jézus és Tamás találkozásának története: János 20, 24-29

Húsvét előtt egy könyv segítségével nagyhéttől kezdve a mennybemenetelig a történeteket elmeséltem. Tamás története nem ismeretlen. Óra elején a bibliai történetet nem olvasom föl.

Előkészületek: 11 kártya a tanítványok nevével megírva, és egy Jézus nevével.
5 szék (most csak ennyi, különben túl nagy lenne a kör, egy székre 2 név is kerülhet most, rendezzük úgy, hogy egy ismertebb mellett legyen egy ismeretlenebb tanítvány)
Egy szék Tamásnak, amit később viszünk oda a többihez.

Elmondok pár fontos információt, ami alapján elkezdődhet a történet.

1. Jelenet.
Bevezető szöveg:

Egy szobában vagyunk, Jeruzsálemben. Ebben a szobában van 10 ember. Látjátok a széken a neveket. Nemrég ezt a 10 tanítványt meglátogatta a feltámadt Jézus. Egyszerűen csak bejött a zárt ajtón keresztül. Megmutatta a szögek helyét. Aztán azt mondta ennek a 10 tanítványnak, hogy a Szentlélek erejével kimennek a világba, és azt fogják hirdetni, hogy Isten megbocsátja a bűnöket. Azután Jézus elment.

Ekkor lép be az ajtón Tamás. Az a tanítvány, aki nem volt itt bent az előbb.
Vajon most mi történik akkor ebben a szobában?

Próbáljuk meg elképzelni, hogy hogyan fogadják a többiek Tamást. Mit mondanak neki?

(Fontos, hogy jelen időben beszéljünk, és ne ragadjunk meg a múltban, mert akkor azt hiszik, hogy vissza kell emlékezni pontosan valamire. De itt ki kell találni valamit a jelenben.)

Ha megálltok most egy név mögött, akkor megszólalhattok annak az embernek a nevében.

(Ha megakad a játék, akkor majd kérdezgetni fogok.)

2. Jelenet.

Bevezető szöveg:
8 nap telt el azóta, hogy Tamás a tanítványokkal beszélgetett.
8 nap után ugyanabban a jeruzsálemi szobában van mind a 11 tanítvány. Az ajtók zárva. Jézus mégis bejön. Megszólítja Tamást.
Vajon hogy zajlik a beszélgetés?

A színház utáni megbeszélés:
Felidézzük a beszélgetéseket. Megbeszéljük, hogy vajon
• mit gondolhattak,
• mit érezhettek a beszélgetők.
(Amikor arról beszélgetünk, hogy a tanítványok vajon mit gondolhattak, érezhettek, akkor a gyerekek magukról kezdenek majd beszélni.)
• Vajon miért érezték, gondolták azt, amit.

Ha van idő: Hogyan fogalmaznátok meg Tamás hitvallását? Egy mondatot akár csoportokban. sok idő esetén én leíratnám.

Mit akarunk elérni ezzel a játékkal? Egy kis belső utazást a hitetlenségtől a bizonyosságig.

Záró kérdés: Te hogyan fogalmaznád meg Jézusnak Tamás helyében, hogy most már elhiszed, hogy feltámadt?

Körbe adunk egy követ például, akinél van, az elmondja.

Kíváncsi vagyok, hogy hogyan sikerül megvalósítani.

Bosszantó színezők

Úgy döntöttem, hogy viszek az egyik csoportnak színezőt. Hazaviszik, megnézegetik, otthon kiszínezik.

Azaz hogy vittem volna.

Mert nem találok normális rajzot Tamás történetéhez.

Mert vannak jó rajzok más történetekhez.

De Tamásról csak olyan rajzok vannak, amelyeket a következők jellemzik együtt vagy külön:

• Jézusnak tengerész-matrózos a szakálla (nincs bajsza)
• Jézusnak a tenyere közepén van a szegek helye (nem ott volt korhűen, bár ezt még elviselném)
• Tamás megfogja Jézus kezét (a bibliai történetben ez a lényeg, hogy nem ér hozzá)
• Jézus méreteihez képest Tamás egy törpe
• kiszínezhetetlen a kép, mert annyira részletgazdag
• gyerekarcú Jézus és Tamás is

Egyébként.

Milyen szempontok szerint választotok színezőt?

• Csak gyorsan találjak egyet, amit illik a történethez?
• Én úgysem tudok jobbat!
• Addig is csendben vannak, amíg színeznek!

Jó, ha nem ezek szerint, akkor hogyan?

Ima a hittanon

Ezen a képen egy korábbi bejegyzésben leírt módon egyénileg imádkozik egy hittanos. Az asztal alá bebújva.

Zafiram egy korábbi bejegyzéshez azt írta itt, hogy nehézséget okoz az iskolai hittanteremben az imádkozás.

Én azt tapasztalom, hogy a gyerekek nehezen figyelnek oda az imádkozásra a tanteremben.

Úgyhogy azt találtam ki, hogy kipróbálom azt, hogy viszek be a hittanra egy nagy anyagot, ráterítem az asztalra, amit körbeállunk. Utána az asztalra leteszem a kinyitott Bibliát. Ez szimbolizálja, hogy az ima felelet Isten meghallott szavára.

Első verzió szerint szokás szerint megkérem a gyerekeket, hogy mondjanak 3 dolgot, amit fogalmazzak meg.

A második verzión még gondolkodom, de valami olyasmit szeretnék, amikor a gyerekek valami színekkel variálnak, színes papírokkal.

Szeretek szimbólumokat alkalmazni, mert jobban megmarad a lényeg.

Ha van valakinek ötlete, kérem, hogy írja le.

Sába olaja

A nyári napközi kézműves táborban készítettük el Sába olaját.

Hogyan tartósítottak aBbiblia korában? Például olajjal.

Sába olajának elkészítése:

• alaposan megmosott és jól megszárított zöld fűszereket teszünk egy szép üvegbe (itt: rozmaring, kakukkfű, és egy kis fokhagyma),
• tölcsérrel óvatosan olajat öntünk az üvegbe, nem egészen színültig,
• celofánnal és zsinórral lezárjuk.

Nagyon sokáig eláll. Ha elfogy az olaj, újratölthető. Mint ahogyan egyik ovis résztvevőnk otthon ezt megtette.

Olyan egyszerű, hogy a legkisebb ovisok is elkészíthetik felnőtt segítségével. De amikor elkészül nem úgy néz ki, mint amit egy ovis készített.

Javaslom, hogy udvaron és kötényben készítsük.

Mi a hittanóra?

A hittanórát én nem annyira tanórának tekintem, sokkal inkább egy istentisztelethez hasonló eseménynek. Nem az a lényeg, hogy valamit elmondjak, és azt a gyerekek képesek legyenek egy év múlva is elismételni.

Nem a gyerekek intellektusát szeretném megmozgatni, hanem a lelküket megérintetni.

(Ezért nem szoktam soha olyan feladatot kitalálni, amit az okos gyerekek tudnak jobban elvégezni. Például, hogy az aranymondást találd ki úgy, hogy megadok minden második betűt.)

Egyszer egy anyuka beíratta hozzám a gyermekét azzal, hogy hátha nekem sikerül megneveli a gyereket. Túl sokat gondolt rólam. De nagyjából a szülők fele azzal az indíttatással küldi hittanra a gyermekét, hogy itt csak jót tanul a gyerek, és nem árt, ha ismeri a Bibliát.

Nem azért tartok hittanórát, hogy a gyerekek általános műveltségét támogassam.

Azt szeretném, ha hinnének. És erre is biztatom őket.

Minden órán vannak olyan elemek, amelyek liturgiai elemeknek lehet nevezni. Ezeket fontosnak tartom.

Hittanos liturgiai elemek:

1. Kezdő elemek
2. Ima
3. Ének
4. Záróelemek

Néhány gondolat az egyes elemekről:

1. Kezdő elemek: Többféle módon szoktuk határozottan kifejezésre juttatni, hogy most kezdődik az óra. Szerintem ez fontos a gyerekeknek. Főleg, hogy nem a csengetési rend szerint kezdődik az óra.

- Harangozás: Egy egyszerű mozgással kísért dal, amit én találtam ki.

Harangozunk, miközben azt ének énekeljük: Bim-bam-bim-bam kezdődik a hittan!

Háromszor énekeljük el, mindig egy fél hanggal magasabban. A harmadik ének után a ugrunk egyet

és a fejünk fölött tapsolva mondjuk, hogy: Most.

Ezzel világos, hogy figyelni kell. Ez a kicsiknél nagyon jó. Alsósok is szeretik.

- Néven köszönés: Van egy német ének, amit szabadon lefordítottam, és az szövege:

Szia ..., jó, hogy eljöttél! (A kipontozott résznél mindenki a saját nevét énekli.) Ez háromszor ismétlődik,

aztán az a szöveg: Hittanóra van!

- Áldás kérés: Körbe állunk és miközben a szomszéd vállára teszi a kezét, mindenki elmondja azt a mondatot: Az Úr áldjon meg Téged!

Ha körbeér az áldás: Az Úr áldjon meg minket!

Ez a formula minden évben változik.

2. Ima.

Mindig megkérem a gyerekeket, hogy ők mondják meg, hogy mit imádkozzak.

Összesen három témát kérek. Annyit könnyű megjegyezni.

3. Ének:

Énekeket szeretem mindig mozgással összekötni. Ez nem csak a mutogatást jelenti, hanem körjátékokat is.

Pl.: Add a kezed, hogy zengjünk az Úrnak....

4. Záróelemek: Szerintem nagyon fontos, hogy le legyen zárva liturgikusan az óra. Ugyanazok az elemek, mint a kezdésnél.

Egy variáció van, amit sok csoport nagyon szeret. Úgy mennek ki a teremből, hogy a Néven köszönős éneket éneklik.

Ilyenkor a szöveg: Szia...! Jó, hogy itt voltál! És a 3. sor után: Hittanóra volt.